Délmagyar logó

2019. 06. 16. vasárnap - Jusztin 20°C | 33°C Még több cikk.

Az EU lépéseket tesz Oroszországgal szemben

Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot - mondta az ukrán kormányfő.
Az EU lépéseket tesz Oroszországgal szemben

Az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket - jelentette be csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

A találkozó zárónyilatkozatában - közölte a tagállamok csúcsvezetőit tömörítő testület vezetője - határozottan elítélték, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, mégpedig anélkül, hogy ezt kiprovokálták volna. Felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza erőit állandó állomáshelyükre, és haladéktalanul tegye lehetővé nemzetközi megfigyelők eljutását a helyszínre.

Van Rompuy beszámolt arról is, hogy az unió támogatja az Oroszországot is magában foglaló G8 országcsoport következő csúcstalálkozójára való előkészületek felfüggesztését.

Ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében az elkövetkező napokban nem történik érdemi előrelépés - folytatta -, akkor újabb szankciókat fognak elfogadni Oroszországgal szemben, így például vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási intézkedéseket hoznak, illetve lemondják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Ha pedig az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé, akkor annak "súlyos és messzire ható következményei" lesznek az EU-orosz viszonyra nézve, beleértve széles körű gazdasági következményeket is.

Herman Van Rompuy nagyra értékelte, hogy Ukrajna tárgyalásos rendezésre törekszik. Leszögezte, hogy a Krím félsziget jogállásáról a krími hatóságok által kiírt népszavazás ellentmond az ukrán alkotmánynak, és nélkülöz minden jogalapot.

A zárónyilatkozat hangsúlyozta, hogy az EU részt kíván venni azokban a többoldalú mechanizmusokban - kapcsolattartó, illetve összehangoló csoportban -, amelyek készek a helyzet további éleződésének a visszafordítására, és célul tűzik ki a felek közötti bizalom kiépítését, Ukrajna területi épsége és szuverenitása fölötti őrködést, valamennyi polgár megvédését a fenyegetésektől, a kisebbségek jogainak megvédését, a szabad és tisztességes választások előkészítésének támogatását, illetve a megállapodások és kötelezettségvállalások teljesítésének a figyelemmel kísérését.

Az unió a zárónyilatkozat szerint arra bátorítja az ukrán hatóságokat, hogy "befogadó jellegű folyamat révén" biztosítsák a szabad és tisztességes választások megtartását, lépjenek előre az alkotmányreform terén, és vizsgáljanak ki minden erőszakcselekményt.

"Folytatódniuk kell az erőfeszítéseknek annak érdekében, hogy kinyújtsák a kezüket valamennyi ukrajnai régió és lakosságcsoport felé, és hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét, támaszkodva az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértelmére" - áll a zárónyilatkozatban.

Angela Merkel német kancellár - külön tartott saját sajtótájékoztatóján - felszólította Oroszországot, ne akadályozza tovább a nemzetközi kapcsolattartó csoport megalakítását.

Az unió - közölte Herman Van Rompuy - sürgős kérdésként kezeli az EU-ukrán társulási megállapodás ügyét, és annak a politikai jellegű fejezeteit "nagyon hamarosan" aláírják. Ugyanerről szólva Merkel "a következő néhány napon vagy héten belül" valószínűsítette az aláírást.

Az unió tehát a társulási megállapodás politikai elemeit már ezzel a mostani ukrán kormánnyal, a május 25-i választások előtt kívánja tető alá hozni. A mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ügyét - ami eredetileg a társulási megállapodás része - ettől elkülönítve kezelik majd, de megerősítették, hogy ezt is alá kívánják majd írni.

A csúcsvezetők támogatásukról biztosították az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi intézkedéscsomagot, amelyet az EU központi javaslattevő intézménye, a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság dolgozott ki. A zárónyilatkozatban a csúcsvezetők megállapították: a Nemzetközi Valutaalap támogatása életbevágó fontosságú lesz az uniós segítség folyósításához. Az azonnali prioritás az ukrán makrogazdasági stabilitás helyreállítása, egészséges fiskális, monetáris és árfolyam-politika révén.

Merkel külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az anyagi támogatás gyorsan eljusson Ukrajnába.

Tusk szerint viharos volt a vita és nem lehet mindenki elégedett

A lengyel miniszterelnök szerint "viharos vita" folyt csütörtökön Brüsszelben az Oroszország ellen hozandó büntető intézkedésekről, és "esetleg nem mindenki lesz elégedett" velük.

Donald Tusk ezt az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján mondta, de hozzátette, hogy így is "többet értünk el, mint ami néhány órával korábban várható volt".

Közölte azt is, hogy az európai vezetők elhatározták az oroszországi Szocsiba júniusra tervezett G-8 csúcstalálkozó előkészületeinek a felfüggesztését egy további döntésig.

Angela Merkel német kancellár "illegálisnak és az ukrán alkotmányba ütközőnek" minősítette a Krími Autonóm Köztársaságban tervezett népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról. "Elítéljük Ukrajna szuverenitásának krími megsértését, és alapvetőnek tekintjük az ország területi integritását" - mondta.

David Cameron brit kormányfő az EU "viszonylag gyorsan" tovább léphet az orosz vagyonok zárolása és beutazási korlátozások felé, ha Oroszország nem tárgyal Ukrajnával. "Ami a Krímmel történt az elfogadhatatlan és nem mehetnek tovább a dolgok Oroszországgal úgy mint eddig" - jelentette ki.

A szankciók keményítését hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Francois Hollande francia elnök is arra az esetre, ha Oroszország folytatja Ukrajna destabilizálását. "Ha Oroszország további, Ukrajnát gyengítő, a területi integritását kétségbe vonó lépéseket tesz, újabb, az uniós-orosz kapcsolatokat érintő intézkedések lesznek számos gazdasági szektorban" - figyelmeztetett.

Orbán: az Ukrajnához fűződő magyar érdek változatlan

A magyar érdek az ukrajnai válsággal kapcsolatban változatlan, egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajnában vagyunk érdekeltek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóját követően.

A kormányfő közölte: Magyarország olyan Ukrajnában érdekelt, amelyben az ott élő magyarok biztonságban érezhetik magukat.

Orbán: meg kellene teremteni a vízummentes beutazás lehetőségét Ukrajna polgárai számára

Meg kellene teremteni Ukrajna állampolgárai számára a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unióba - foglalt állást csütörtökön, az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán politikai akarat kérdése, hanem számos feltétel teljesülését követeli meg. Mint elmondta: ő személyesen is ennek gyors és lehető legegyszerűbb módon való megadását javasolta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezlete után az Európai Tanács brüsszeli székházában március 6-án. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezlete után az Európai Tanács brüsszeli székházában március 6-án.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Van Rompuy: az EU lépéseket tesz Oroszországgal szemben

Az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket - jelentette be csütörtökön Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

Szakértő: az EU-t súlyos felelősség terheli a válságért

Az Európai Unió (EU) Oroszországgal folytatott politikája, keleti szomszédsági politikája és téves helyzetértékelése nagyban hozzájárult az ukrajnai válsághoz a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) vezető Oroszország-szakértője szerint.

Stefan Meister szerint az EU a kilencvenes évek óta hibát hibára halmoz a Szovjetunió utódállamaival folytatott viszonyában, és tévedései miatt az Ukrajna körüli nemzetközi válság egyik legfőbb felelőse.

Az EU a Szovjetunió összeomlása óta szinte egyáltalán nem vett tudomást Moszkva közeledéséről, a szorosabb kapcsolatok kíalakítását célzó próbálkozásokról. Az orosz vezetés még 2013-ban is tett ilyen lépéseket, Brüsszel azonban az összes esélyt elszalasztotta a jó partneri viszony kialakítására .

Az EU Oroszországot másodosztályú hatalomként tartotta számon, a keleti szomszédsági politikával pedig az volt a célja, hogy az Oroszország és az EU közötti volt szovjet tagköztársaságokat "minél távolabb tartsa, de rátegye a kezét a piacaikra". Közben viszont nem ismerte fel, hogy konfliktusba kerül Oroszországgal - mondta a londoni központú kutatóintézet szakértője egy berlini háttérbeszélgetésen.

Moszkva számára Ukrajna komoly tényező, az EU számára viszont csak "egy fekete lyuk tele korrupcióval" - mondta Stefan Meister, hozzátéve, hogy az EU sorozatos tévedései egyenesen vezettek a tavaly novemberi, sikertelen vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóhoz, amelynek már az előkészületei is "katasztrofálisak" voltak.

Az ECFR kutatója szerint megbukott az utóbbi évek német Oroszország-politikája is, amely a „változás a közeledés révén" elnevezésű elven alapult, vagyis azon a feltételezésen, hogy a bizalom erősítésével előre lehet mozdítani Oroszország modernizációját. A Putyin-féle orosz vezetés azonban csak a nyugati technológiát kívánja átvenni, és a demokrácia erősítésében nem érdekelt, mert az fenyegetné hatalmát és kiváltságait - fejtette ki a szakértő.

Az ukrajnai válság körül nagy a "hisztéria". Hidegháborút emlegetni például túlzás - vélekedett Stefan Meister, aki szerint érdemes pragmatikus megközelítést alkalmazni. Moszkva legfőbb célja, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ezért arra törekszik, hogy megőrizze a befolyását az orosz többségű Krím félszigeten és Ukrajna más oroszok lakta régióiban. Az ország területi egységét azonban valószínűleg nem akarja megbontani, mert az a gazdaságban súlyos károkat okozó bonyodalmakhoz vezetne - mondta a kutató.

Hozzátette: a kölcsönös gazdasági függőség miatt számos uniós tagország a helyzet minél gyorsabb, tárgyalásos rendezésében érdekelt, és igyekszik  elkerülni a Moszkva elleni szankciókat. Ez a felismerés vezeti Németországot is, amely az egész unióban a legtöbbet veszítené, ha elmérgesedne a viszony Oroszországgal.

Egyebek között Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia és Finnország is ellenzi a szankciókat, és nem bánná, ha Washington visszafogná magát - mondta ECFR szakértője, aki szerint az amerikai reakciót nagyban meghatározzák a belpolitikai viszonyok. A republikánusok nyomást gyakorolnak az Obama-kormányzatra, amely ezért "olajat önt a tűzre", anélkül, hogy túl sokat kockáztatna, hiszen korántsem érdekelt annyira a kelet-európai térség stabilitásában, mint például Németország - mutatott rá Stefan Meister.

Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben. Fotó: MTI (galéria)


Jacenyuk: békés eszközökkel akarjuk megoldani a válságot

Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot - hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytatott az EU-országok csúcsvezetőivel

Jacenyuk jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja.

Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. Azt mondta, hálás az EU-nak az Ukrajna számára kidolgozott pénzügyi csomagért. Megerősítette, hogy Ukrajna kész aláírni az EU-val a kidolgozott társulási megállapodást, és azt szeretné, ha erre az aláírásra minél hamarabb sor kerülhetne.

Arszenyij Jacenyuk felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza erőit a támaszpontokra, és legyen nyitott a tárgyalásokra. Újságírói kérdésre válaszolva katonai agressziónak minősítette az orosz fellépést, kijelentette, hogy "háborúról beszélünk" két, normális esetben egymással baráti viszonyban levő szomszédos ország között, és megállapította, hogy Oroszország "nem látszik késznek a megbeszélések folytatására".

Ukrajna a maga részéről kész arra, hogy új típusú viszonyt alakítson ki Oroszországgal, kész az együttműködésre, arra azonban nem, hogy megadja és alárendelje magát Oroszországnak - mondta az ukrán kormányfő.

"Ukrajna nem oroszellenes, hanem ukránpárti" - jelentette ki. Kifejtette, hogy igyekeznek elhárítani a fegyveres összetűzésre irányuló provokációkat, de a helyzet további eszkalálódása esetén az ukrán kormány és a hadsereg kész az alkotmány szellemében való cselekvésre, kész az ország megvédésére.

Megjegyezte: azon kívül, hogy a XXI. században elfogadhatatlan, ha "orosz csizmák és páncélosok" taposnak Ukrajna földjén, szintén felmerül az a kérdés, hogy "hol van mindennek a határa". "Talán elmennek az ukrán-EU határig is?" - tette fel a kérdést.

A kijevi kormány legitimitását firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a kormánynak az ukrán törvényhozás alkotmányos többsége szavazott bizalmat, az tehát teljes mértékben legitimnek tekintendő.

Korábban írtuk:

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az ukrajnai konfliktusról és az ország helyzetéről az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójuk előtt.

Az uniós vezetők ezt követően, körülbelül egy órásra tervezett munkaebéden folytatják le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről.

David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve úgy nyilatkozott, hogy azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszország számára, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Mindemellett a brit miniszterelnök annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy az új kijevi kormány és Moszkva között be kell indulnia a párbeszédnek.

Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni.

"Nem a feszültséget akarjuk még tovább növelni, hanem meg szeretnénk nyitni az utat a párbeszéd felé" - hangoztatta a francia államfő.

Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kormányfő szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntetőintézkedésekről, amelyek bevezetése attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.

Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt úgy nyilatkozott, hogy alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése érdekében. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba az unió szankciókat.

A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy Angela Merkel német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást. A neve elhallgatását kérő tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné "visszatekerni az órát" és "inkluzív", mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.

Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Az EU-forrás szerint a csúcs résztvevői támogatásukról biztosítják majd az Európai Bizottság által szerdán ismertetett mentőcsomagot Ukrajna számára, amellyel az EU szándékozik kivenni a részét az Ukrajna stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekből. A diplomata emlékeztetett, hogy a teljes, összességében 11 milliárd eurós csomag előfeltétele, hogy Ukrajna megállapodjon az IMF-fel. Az intézkedések célja Ukrajna "felszínen tartása" vagyis megmentése a csődtől - értékelte a diplomata, aki arról is beszélt, hogy bár a csúcs résztvevői egyeztetnek az ukrán miniszterelnökkel, a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény azonnali aláírásáról nincs szó.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kitiltották a szeszes italokat a cseh parlament alsóházából

A tilalmat annak ellenére határozták el, hogy az utóbbi időben a képviselőházban senki nem öntött… Tovább olvasom