Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

Brexit - Bizalmat szavazott a brit kormánynak a parlament

A skót kormányfő szerint Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem lesz újabb népszavazás a Brexitről.
  • A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
  • Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, és ezt az alsóház már szerdán tárgyalja is.
  • Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.
  • Olaf Scholz, német kancellár szerint van még idő a rendezetlen Brexit elhárításához, és most az a legfontosabb, hogy mindenki "őrizze meg a nyugalmát". A kancellár arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen felszámolása a lehető legrosszabb megoldás.
  • Heiko Maas, német külügyminiszter álláspontja szerint, új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett backstop-opcióról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.
  • Írország szerint azonban az Európai Unió világos álláspontja, hogy nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás. Úgy vélik, a szavazás eredménye megnövelte egy szabályozatlan Brexit kockázatát, ezért a dublini kormány fokozni fogja előkészületeit egy ilyen eshetőségre.
  • Prága szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítását követően Londonon a sor, hogy megmondja hogyan tovább.
  • Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerint Soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának.
  • Jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy március 29-e helyett későbbre halasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), de ezt a briteknek kell kérniük - jelentette ki Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerdán.
  • Az EU-ban maradó országok nem tárgyalják újra a megállapodást - jelentette ki a román államfő.
  • A rendezetlen kiválásra is készülnek a skandináv és a balti államok, akik sajnálattal vették tudomásul a szavazás eredményét.
  • Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy kormánya nem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot.

Theresa May konzultációt ajánl az ellenzék vezetőinek

Theresa May brit miniszterelnök személyes konzultációt javasolt szerdán az összes ellenzéki párt vezetőinek a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatáról.

A konzervatív párti kormányfő - miután kormánya megnyerte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által ellene kezdeményezett bizalmi szavazást - rövid alsóházi nyilatkozatában kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.

May kijelentette: olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.

Válaszában Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője kijelentette: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Bizalmat szavazott a brit kormánynak a parlament

A várakozásoknak megfelelően bizalmat szavazott a brit kormánynak szerdán a londoni alsóház. A kormány mellett 325, ellene 306 képviselő voksolt.

A bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője előző este jelentette be, hogy a Labour bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Theresa May vezette konzervatív párti kormány ellen.

Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.

Az előrejelzések is azonban azt valószínűsítették, hogy a kormány megnyeri a szerdai bizalmi szavazást, mivel a konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, előre közölte, hogy a szavazáson a kormányt támogatja.

A szerda esti voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőinek a Brexit-folyamat további menetéről. Kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.

May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé a kormány javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.

Theresa May már előző este, a Brexit-megállapodás szavazásán elszenvedett súlyos vereség és a bizalmatlansági indítvány beterjesztése után közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.

A kormányfő azonban szerda esti nyilatkozatában már konkrétan az ellenzéki pártok vezetőit hívta konzultációkra, vagyis egyértelműen jelezte, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Jeremy Corbynnal is, aki a kormány ellen a bizalmatlansági indítványt beterjesztette.

Válaszában Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes.

Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A legnagyobb brit fogadóiroda, a William Hill szerint mindazonáltal meglehetősen valószínűtlen, hogy Theresa May a jövő éven túl is még az Egyesült Királyság kormányfője lesz: az iroda a szerda esti bizalmi szavazás után is igen alacsony valószínűséget jelző, vagyis jelentős nyereményesélyt ígérő 12/1-es kiírást tartott érvényben arra a fogadási lehetőségre, hogy May 2021-ig vár a távozással.

Theresa May már decemberben is megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványával ellentétben a decemberi kezdeményezés nem a kormány, hanem May személye ellen irányult, de szintén kudarcba fulladt.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen egy évig, vagyis idén decemberig a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.

A skót kormányfő szerint Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem lesz újabb népszavazás a Brexitről

Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb népszavazást az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszüntetéséről (Brexit) - jelezte a skót miniszterelnök a Bild című német lap hírportálján szerdán ismertetett nyilatkozatában.

Nicola Sturgeon a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva a Brexit-folyamat leállítását és egy újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tartalmazó megállapodás londoni alsóházi elutasításával a Brexit elérkezett arra a pontra, ahonnan "értelmetlen lenne tovább folytatni".

Az Egyesült Királyság parlamentjének épületére utalva hozzátette, hogy "két és fél év Westminster-káosz után nem lehet tovább nem tudomást venni Skóciáról".

"Meg kell védeni helyünket Európában", mert "a skótok demokratikusan kifejezett akarata" az, hogy hazájuk az Európai Unió része maradjon, ezt pedig tiszteletben kell tartani - mondta a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) politikusa, felidézve, hogy a 2016-ban rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.

"Egy második népszavazás az egyetlen lehetőség arra, hogy Skócia az Egyesült Királyság részeként maradjon Európában" - mondta Nicola Sturgeon, aki a Bild szerint ezzel közvetve azzal fenyegetett, hogy Skócia kilép az Egyesült Királyságból, ha nem lesz újabb népszavazás a Brexitről.

A keddi londoni alsóházi döntés "történelmi léptékű vereség a miniszterelnöknek és kormányának", Theresa May kormánya "teljes mértékben kudarcot vallott" - mondta Nicola Sturgeon.

Szerinte Theresa May a Brexit tervezett időpontjáig, március 29-ig már nemigen tud változtatni a helyzeten. "A kormánynak több mint két és fél éve volt egy megvalósítható Brexit-terv kidolgozására, de teljesen elrontotta a dolgot, az pedig abszurd elképzelés, hogy most alig néhány hét alatt mégiscsak megbirkózik a feladattal" - vélekedett a skót miniszterelnök.

A brit EU-tagság rendezett megszüntetésének részleteiről kötött megállapodást több mint ötszáz tárgyalási nap után, tavaly novemberben írták alá az EU-tagállamok vezetői. A brit alsóházban az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis a testület 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. A kedd este tartott szavazás a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.

Theresa May: a brit kormány nem állítja le a Brexit-folyamatot

Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás előző esti parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában - az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését - kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy "egy" megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést.

E cikkely szabályozza - és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította - a Brexit-folyamatot.

Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.

A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást azonban az alsóház kedd este a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította: az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott. A kormányzó Konzervatív Párt 118 képviselője is az ellenzékkel voksolt az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen.

A szerdai parlamenti ülésen a konzervatív frakció és az egész alsóház rangidős tagja, Kenneth Clarke - aki 49 éve képviselő, és EU-párti nézeteiről közismert - felvetette, hogy a súlyos vereség után kialakult helyzetben ki kellene terjeszteni az 50. cikkely által megszabott, alapesetben kétévi tárgyalási határidőt, annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat lehetséges új irányainak kijelölésére.

Válaszában Theresa May kijelentette: a kormány politikája változatlanul az, hogy az Egyesült Királyság március 29-én - vagyis pontosan két évvel az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után - kilép az Európai Unióból.

A brit miniszterelnök hozzátette: a határidő kiterjesztéséről az Egyesült Királyság egyébként sem tud önállóan dönteni, ahhoz konzultációkra lenne szükség az EU-val. May szerint az EU csak akkor lenne hajlandó a tárgyalási folyamat kiterjesztésére, ha egyértelművé válik, hogy van olyan terv, amely a megállapodásos kilépés felé tereli a Brexit-folyamatot.

Az 50. cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása London szuverén joga, ez azonban a Brexit-folyamat leállítását jelentené.

A meghosszabbításra akkor van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul. Ebben az esetben a Brexit-folyamat nem feltétlenül állna le, az Egyesült Királyság viszont nem lépne ki az EU-ból a márciusi 29-i határnapon.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán szintén arra szólította fel Theresa Mayt, hogy a brit kormány "állítsa meg az órát", annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeinek értékelésére.

Sturgeon nyilatkozatában megerősítette: Skócia azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna, de egyre világosabbá válik, hogy Skócia csak akkor tudja megvédeni érdekeit, ha függetlenné válik.

A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Theresa May brit miniszterelnök a parlamentbe indul a londoni kormányfoi rezidenciáról, a Downing Street 10-bol 2019. január 16-án. Az elozo nap a képviselok nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszunésének feltételrendszerérol az Európai Unióval kötött megállapodást. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Theresa May brit miniszterelnök a parlamentbe indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-bol 2019. január 16-án. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Az uniós politikusok elképzelhetőnek tartják a Brexit határidejének meghosszabbítását, ha London kéri

A Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően az európai uniós politikusok a rendezetlen kiválás esélyeire figyelmeztetnek, és elképzelhetőnek tartják a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítását, ha ezt London kéri.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elképzelhető a határidő kitolása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. Ez esetben a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással. A szóvivő azt is jelezte, hogy van lehetőség a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozására, amennyiben London változtat az álláspontján, például úgy döntenek, hogy inkább benntartanák a szigetországot a vámunióban. Leszögezte azonban ismételten, hogy a kiválási szerződést már semmiképp nem tárgyalják újra.
    
Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló arra figyelmeztetett, hogy soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, és Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a kilépés tervezett dátumáig, március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a "kemény Brexitre". Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a "kompromisszumok létező legjobbja", amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit. Barnier aláhúzta, hogy az unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.
    
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az EP-vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a megállapodás ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy a brit kilépés jelentős károkat fog okozni mindkét oldal számára, a politikusok feladata viszont ezek minimalizálása lenne. Antonio Tajani, az EP elnöke annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam megőrizze az egységét. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője, a brit Brexit-kampány egyik vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana.
    
Angela Merkel német kancellár Berlinben szintén azt hangsúlyozta, hogy a brit félnek kell javaslatot tennie a kialakult helyzet rendezésére. A kancellár a szövetségi parlament külügyi bizottságának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy "rendezett megoldásért". Aláhúzta, hogy Németország minden eshetőségre felkészül, így a Bundestag már csütörtökön tárgyal a kormány előterjesztéseiről, amelyek a rendezetlen Brexit esetén végrehajtandó intézkedésekről szólnak.
    
Heiko Maas német külügyminiszter arra figyelmeztetett, nincs már sok idő arra, hogy megoldást megtaláljanak Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból. Megjegyezte, hogy "a játszadozások ideje most már lejárt". Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett tartalékmegoldásról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. "Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését" - mondta Maas.
    
Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az unióból. Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek. Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak. "A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben" - fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.
    
A francia elnöki hivatal közben arról tájékoztatott, hogy Franciaország felgyorsítja előkészületeit Nagy-Britannia rendezetlen kiválására. Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerint jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy későbbre halasszák a Brexitet, de Theresa May ezt sohasem kérte.
    
Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnöke kijelentette, hogy az EU-ban maradó országok egységesek, és nem tárgyalják újra a brit parlament által elutasított megállapodást. Hozzátette: az Európai Unió a brit kormánytól várja, hogy tisztázza álláspontját, a folytatás attól függ, mi történik Nagy-Britanniában.
    
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítását követően Londonon a sor, hogy megmondja, hogyan tovább.
    
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy Oroszország az Európai Unióval és Nagy-Britanniával is kész az együttműködésre, függetlenül a Brexittől.


Elképzelhető a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri - közölte az Európai Bizottság szóvivője szerdán, a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi londoni elutasítása után.

Margarítisz Szkínász brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a brit kormány eddig nem kért hosszabbítást, de ha a jövőben végül így tesz, akkor a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással.
    
Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő jelezte, hogy van lehetőség a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozására, amennyiben London változtat az álláspontján, például úgy döntenek, hogy inkább benntartanák a szigetországot a vámunióban.
    
Leszögezte azonban ismételten, hogy a gyakran kilátástalannak tűnő egyeztetés során elért kiválási szerződést már semmiképp nem tárgyalják újra.
    
Névtelenséget kérő uniós diplomáciai források arról számoltak be, hogy szerintük a brit kormányfő várhatóan hosszabbítást fog kérni, s ebben az esetben rendkívüli EU-csúcstalálkozó összehívása várható.
   
 A The Guardian című újság értesülései szerint az EU kész lenne júliusig kiterjeszteni a kilépés (és az egyezmény elfogadásának) határidejét, további hosszabbítás pedig ezután akkor képzelhető el, ha előrehozott választásokat vagy új népszavazást írnának ki az Egyesült Királyságban. A szakemberek figyelmeztettek, hogy ez a május végi európai parlamenti választások miatt komoly komplikációkat okozhat.

 
A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, és ezt az alsóház már szerdán tárgyalja is. Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
    
A képviselők többségét viszont az azóta eltelt több mint egy hónapban sem sikerült megnyernie az ügynek: az Európai Unióval novemberben elért Brexit-egyezményre kedd este 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást.
    
Az előzetes kimutatások szerint a kormányzó Konzervatív Párt 316 fős frakciójából 118 képviselő szavazott az ellenzékkel az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen.
    
Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.
    
A kedd esti szavazáson csaknem évszázados rekord dőlt meg: az eddigi legnagyobb alsóházi vereséget Ramsay Macdonald akkori munkáspárti vezető szenvedte el 1924-ben: kormánya egy ellenzéki indítvány szavazását 166 fős többséggel vesztette el.
    
Macdonald utána parlamenti választást írt ki, amelyet a Munkáspárt elveszített.  
    
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt - a legnagyobb brit ellenzéki erő - jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen.
    
Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak, ha azt a Munkáspárt vagy bármely más ellenzéki erő beterjeszti.
    
Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani.
    
Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.
    
Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben lenne esedékes.
    
Kérdéses mindazonáltal a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának kimenetele, mivel a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, már jelezte, hogy a szerda este 7 órára kitűzött bizalmi szavazáson a kormányt támogatja.
    
A Downing Street szóvivője kedd este jelezte, hogy Maynek nem áll szándékában lemondani.
    
Theresa May közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.
    
A kormány konstruktív módon áll majd hozzá e megbeszélésekhez, de tekintettel az ügy sürgető mivoltára, olyan megoldási javaslatokra kell összpontosítani, amelyek tárgyalásra alkalmasak, és megfelelő támogatottságuk van a házban.
    
Ha sikerül ilyen megoldási javaslatokat elérni, azokat a kormány véleményezésre az Európai Unió elé terjeszti.
    
May a kedd esti szavazás előtt is felszólalt. A 54 órás vitát lezáró nyilatkozatában kijelentette, hogy a megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.
    
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, az Oxford Economics kedd esti helyzetértékelésében mindazonáltal hangsúlyozta: az alsóházban a képviselők - egy csekély kisebbséget kivéve - ellenzik a megállapodás nélküli Brexitet. Márpedig az hamar ki fog derülni, hogy ha a törvényhozók továbbra is folyamatosan a megállapodás ellen szavaznak, az szinte biztos garanciája lenne a megállapodás nélküli Brexitnek, és ennek következményeit a választók számon kérik majd rajtuk.
    
A ház véleménye szerint ebben a helyzetben a megállapodással szembeni ellenállás idővel elenyészik. Az Oxfored Economics szakértői mindezek alapján 60 százalékos esélyt adnak a megállapodás életbe léptetésének, 35 százalékra taksálják annak a valószínűségét, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, és mindössze 5 százalékra teszik az újabb népszavazás esélyét.
The New York Times: a briteknek nagy szükségük van egy vezetőre

"A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre" - ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a The New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról, amelyen nagy arányban elutasították a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak "csodatevő államférfira" volna szüksége. "De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van" - írta a Times publicistája, Jenni Russell.
    
A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: "Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?".
    
"Ezt senki nem tudja" - válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. "A brit politika világa felrobbant - és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is" - állapította meg Jenni Russell.
    
A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de - tette hozzá - senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen posztján marad.
    
A szerző szerint Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének erős a pozíciója, ám a Brexit kérdésében az ő pártja is megosztott. Felveti azt a - maga által is "vadnak" minősített - lehetőséget, hogy a "mérsékelt munkáspártiak" és a "lázadó konzervatívok" fogjanak össze, hozzanak létre egy új parlamenti csoportot, amely felkészült egy nemzeti egységkormány létrehozásával az ország vezetésére. "Ez természetellenes megoldásnak látszik, de minden más megoldás ilyen" - állította az elemző.

Német alkancellár: a rendezetlen kiválás a lehető legrosszabb megoldás

A brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen felszámolása a lehető legrosszabb megoldás - figyelmeztetett Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter hétfőn, miután a brit alsóház elutasította az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

"Ez egy keserű nap Európának" - írta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Twitteren. Hozzátette: "mi felkészültünk, de egy rendezetlen Brexit valamennyi lehetőség közöl a legrosszabb, az EU-nak is, de különösen Nagy-Britanniának".
    
A koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer szintén a Twitteren ugyancsak azt írta, hogy a rendezetlen kiválás a legrosszabb az összes lehetőség közül.
    
Német hírportálok beszámolói szerint egy berlini pártrendezvényen mondott beszédében arról is szólt, hogy van még idő a rendezetlen Brexit elhárításához, és most az a legfontosabb, hogy mindenki "őrizze meg a nyugalmát".
    
Német gazdasági érdekképviseletek a kockázatokra figyelmeztetnek. Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elnöke,  Eric Schweitzer közleményében kiemelte, hogy a vállalkozásoknak az eddiginél is erősebben kell összpontosítaniuk a felkészülésre, mert megállapodás nélkül "a negatív Brexit-forgatókönyvekből sajnos keserű valóság" lesz.
    
Rámutatott, hogy az Egyesült Királyság Németország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom évi 122 milliárd eurót (39 ezer milliárd forint) tesz ki.
    
A német iparvállalatok szövetségének (BDI) közleménye szerint a londoni alsóház döntése miatt "veszélyes közelségbe került egy kaotikus Brexit", amely recesszióval fenyegeti a brit gazdaságot. Ezt pedig Németország is megérezné - hangsúlyozta Joachim Lang, a BDI az érdekképviselet ügyvezetője.
   
A német autóipari szövetség (VDA) szerint a londoni alsóház döntése vétkes "politikai könnyelműség", amely az autóipart is veszélyezteti, mert a brit és a La Manche másik partját fekvő üzemek szorosan együttműködnek. Ezért a "rendezett és praktikus megoldások nélküli" Brexit az autóiparban is fenyegetne munkahelyeket, "különösen a brit oldalon" - húzta alá Bernhard Mattes, a VDA elnöke.
    
A brit EU-tagság rendezett megszüntetésének részleteiről kötött megállapodást több mint ötszáz tárgyalási nap után, tavaly novemberben írták alá az EU-tagállamok vezetői. A brit alsóházban az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis a testület 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.

Dublin: nem tárgyalható újra a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodás

Írország szerint az Európai Unió világos álláspontja, hogy nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett.

"Az ír kormány emlékeztet: az Európai Tanács december 13-i tanácskozásán kinyilvánította világos álláspontját, miszerint a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra. Ezt ismételten kinyilvánította Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös levelükben, amelyet tegnap küldtek el Theresa May brit miniszterelnöknek" - áll a dublini vezetés közleményében.
    
"Az ír kormány ugyanakkor elismeri, hogy a szabályozatlan Brexit mindenki számára rossz végeredményt jelentene, nem utolsósorban Észak-Írországnak. Még nem késő elkerülni a dolgok ilyen kimenetelét, s felszólítjuk az Egyesült Királyságot, hogy vázolja fel, miként akarja ezt a sürgető ügyként jelentkező patthelyzetet elkerülni" - tette hozzá a dublini vezetés.
    
Sajnálatos módon a ma esti szavazás eredménye megnövelte egy szabályozatlan Brexit kockázatát, ebből következően a (dublini) kormány fokozni fogja előkészületeit egy ilyen eshetőségre - olvasható az állásfoglalásban.
    
Macron: a briteknek lesz a legrosszabb, ha nem lesz megállapodás

Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, reagálva a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítása miatt kedd este.

Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek.
    
Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak.
    
Mégis kellene lennie egy átmeneti időszaknak, amely alatt "tárgyalunk velük, mert például a repülőgépeknek közlekedniük kell Nagy-Britannia és az EU között, illetve azért is, mert az élelmiszer-áruházaikba az áru 70 százalékban a kontinensről érkezik" - mondta Macron, amikor hatszáz normandiai polgármesterrel tanácskozott a régió egyik városában.
    
"A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben" - fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.
    
Macron szerint van egy harmadik forgatókönyv is, miszerint azt mondják: nem kell úgy rohanni, hadd kapjanak még időt arra, hogy újratárgyalják a feltételeket. Közölte, ha sikerül elhúzni az időt a májusi európai parlamenti választások utáni időre - amikor esetleg a briteknek lesz lehetősége még valamilyen előnyt kiharcolni maguknak -, akkor ez nagy bizonytalanságot okoz. Emiatt lesz aggodalom, "de mondják meg a halászainknak, hogy mindig az ő érdekeiket nézem". - mondta Macron a polgármestereknek, akik Normandia halászait is képviselték a találkozón.
    
Az elnök közölte, fogadni mer arra, hogy a britek a második lehetőséggel kezdenek majd, és a végül a harmadik forgatókönyv valósul meg.
    
"Persze, ez volt a brit nép szuverén döntése, és tiszteletben is tartom, de nem a francia nép szuverén választása" - jelentette ki az elnök.
    
Amikor a tanácskozáson a sárgamellényesek tüntetéseire, követeléseire terelődött a szó, többen a polgármesterek közül felvetették, hogy ismét lehetővé kellene tenni az állampolgári kezdeményezésű népszavazásokat az országban.
    
Macron kifejtette: "A Brexitből sokat tanulhattunk, például azt, hogy hova vezethetnek a tetszetős népszavazások." Megjegyezte, hogy a Brexitről szóló 2016-os brit népszavazás előtt szerinte "manipulálták a választókat, kívülről is, akárkik, akármivel - ezeket információknak nevezték -, majd utána azt mondták nekik, hogy oldjátok meg a problémáitokat magatok. Vagyis hazudtak az embereknek, akik aztán lehetetlen helyzetbe hozták magukat a választásukkal. Egy szó mint száz, sok szerencsét kívánok a brit nép képviselőinek, akiknek egy lehetetlen feladatot kell megoldaniuk" - mondta a francia köztársasági elnök.

Izraelben távolról figyelik az Egyesült Királyság történéseit

Izraelben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok.

Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból.
    
A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül.
    
Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott, ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.
    
Prága szerint Londonnak kell megmondania, hogyan tovább

Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítását követően Londonon a sor, hogy megmondja hogyan tovább.

A miniszter a Twitter internetes közösségi oldalon megjelent bejegyzésében azt állítja, Csehország minden eshetőségre fel van készülve.
    
"Nagyon sajnálom, hogy a világ legrégibb demokráciája három, egymással összebékíthetetlen táborra szakadt. Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból akadozik, de biztos vagyok benne, hogy sikerül megoldást találnunk" - írja Petrícek.
    
A miniszter személyesen azt szeretné, ha a szigetország az EU tagja maradna, és úgy véli, hogy az elutasított megállapodás a lehető legkevésbé rossz volt a forgatókönyvek közül.
    
"A labda most a britek térfelén pattog, nekik kell megmondaniuk, hogyan tovább. Csehország minden eshetőségre felkészült" - szögezte le Tomás Petrícek.
    
Ez utóbbi állítást Jan Hamácek kormányfőhelyettes és belügyminiszter is megerősítette. Úgy vélte, hogy a szavazás eredménye előre várható volt. "Csehország felkészült minden eshetőségre, beleértve Nagy-Britannia rendezetlen kiválását is" - írta Hamácek a Twitteren. Rámutatott: Csehország számára prioritás, hogy a Nagy-Britanniában élő csehek jogai ne sérüljenek, illetve Prága és London kapcsolatai az új helyzetben is a lehető legjobbak maradjanak.

Német külügyminiszter: vége a játszadozásnak

Nincs már sok idő arra, hogy megoldást megtaláljanak Nagy-Britannia kilépésére az Európai Unióból - jelentette ki szerdán Heiko Maas német külügyminiszter, és figyelmeztetését megtoldotta azzal a megjegyzéssel, hogy "a játszadozások ideje most már lejárt".

Maas a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva mondta ezt, miután előző nap a londoni alsóház a hatalmas arányban elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
    
Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett backstop-opcióról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. "Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését" - mondta Maas. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy amennyiben London kérni fogja Brüsszeltől a Brexit elhalasztását, akkor az EU konstruktívan fog tárgyalnia róla.

Barnier: soha nem volt még ekkora a veszélye a rendezetlen kiválásnak

Soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően - jelentette ki Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier elmondta, sajnálattal vette tudomásul a szavazás eredményét, s rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a szigetország tervezett kilépésének dátumáig, 2019. március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a "kemény Brexitre".
    
Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a "létező kompromisszumok legjobbja", amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit.
    
Aláhúzta, az Európai Unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.
    
Fontos, hogy az ezt garantáló és a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett tartalékmegoldás B-terv maradjon, de az is, hogy hiteles biztosítékot nyújtson - mondta Barnier.
    
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a szerződés ratifikációját.   
Úgy vélekedett, hogy a brit kilépés jelentős károkat fog okozni mindkét oldal számára, a politikusok feladata viszont ezek minimalizálása lenne, s ezért folytatni kell a munkát, az Egyesült Királyságnak pedig tudatnia kell, hogyan kíván továbblépni.
    
Antonio Tajani, az EP elnöke annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam megőrizze az egységét.
    
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint a "politikai káosz fő üzenete, hogy nem szabad követni a nacionalistákat, az egoistákat, mivel az EU-t megreformálni kell, nem pedig tönkretenni, vagy kilépni belőle".
    
A szociáldemokrata frakció részéről Roberto Gualtieri szólalt fel elsőként, aki történelmi hibának nevezte a Brexitet, s kiemelte, hogy a folyamat visszavonható, illetve ha nem jön létre többség egyik opció mellett sem, akkor új népszavazást vagy előrehozott választást kell kiírni, hogy a lakosság véleményt mondhasson.
    
"A tárgyalások megakadtak, a labda az Egyesült Királyság térfelén van" - fogalmazott.
    
Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja kijelentette, hogy két választás áll az EU előtt: nem tesz semmit, és a rendezetlen kiválást választja, bízva abban, hogy megállítható a Brexit, vagy pedig megpróbálja eloszlatni a brit aggályokat. Szerinte hatalmas hiba lenne, ha meg sem próbálnának további erőfeszítéseket tenni.
    
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az EP Brexit-ügyi főképviselője leszögezte, hogy "a brit pártoknak az ország érdekeit kellene saját rövidlátó politikai érdekeik elé helyezniük, ideje lenne, hogy kijöjjenek a lövészárkokból és együttműködjenek".
    
A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) képviselője, Martina Anderson "kiábrándító és dühítő cirkusznak" nevezte a brit belpolitikát.
    
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana.
    
Hozzátette, meglepő eredményt hozhat, ha rákényszerítenek az országra egy második referendumot, szerinte az emberek a korábbinál is nagyobb arányban szavaznának a távozásra.

Francia miniszter: a briteknek kell kérniük a kilépés elhalasztását

Jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy március 29-e helyett későbbre halasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), de ezt a briteknek kell kérniük - jelentette ki Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerdán.

"Azonban jelenleg ez nem más puszta feltételezésnél, mert Theresa May brit miniszterelnök sohasem kérte, ahogy környezetének egyetlen más tagja sem" - húzta alá a France Inter rádióadónak nyilatkozó tárcavezető. "Jogilag, technikailag elképzelhető a halasztás. Ehhez arra van szükség, hogy a britek kérelmezzék, az Európai Unió másik 27 tagja pedig egyhangúlag engedélyezze azt" - mutatott rá.
    
A kilépés menetrendjét az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke tartalmazza. "A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (...) bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz" - áll a dokumentumban.
    
"De mennyi ideig és milyen célból halasszunk?" - folytatta Loiseau. "Mert ha azért, hogy további engedményeket csikarjanak ki Európából, az meglehetősen zavarba ejtő lenne."
    
A londoni alsóház a várakozásoknak megfelelően kedd este elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Az egyértelmű nem ellenére Loiseau úgy véli, hogy a hosszasan kiküzdött egyezmény az egyetlen lehetséges megoldás a rendezett kiválásra.
    
"Ezt a szöveget nem szabad újratárgyalni" - szögezte le. "Ténylegesen kimerítettünk minden lehetőséget. Ha rendezett kiválást akarunk, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság a jövőben jó viszonyt ápoljon az Európai Unióval, azt ez a megállapodás biztosítja. A többi lehetőség vagy híján van az egyetértésnek, vagy már nem is Brexit" - mutatott rá.
    
"Igyekezzenek, mert március 29-e mindjárt itt van" - szólította fel a brit hatóságokat a francia miniszter.
    
Nyilatkozott a témáról a francia államfői hivatal egyik munkatársa is. Úgy vélekedett, hogy az EU semmit nem fog engedni alapelveiből és értekeiből, így az egységes piacra vonatkozókból sem, de ha Nagy-Britannia olyan tervet bemutatva kérelmezné a kilépés elhalasztását, amely egyértelműen tiszteletben tartja az uniós normákat, a tagországok részéről kedvező fogadtatásra számíthatna.
    
Emmanuel Macron köztársasági elnök már kedd este reagált a londoni szavazásra. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból. Hozzátette, azt "nem nagyon hiszi", hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérniük, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

Román államfő: az EU-ban maradó országok nem tárgyalják újra a megállapodást

A Nagy-Britannia tervezett európai uniós kiválása (Brexit) után az EU-ban maradó országok egységesek és nem tárgyalják újra a hosszas egyeztetéssel kidolgozott, általuk korábban elfogadott, de a brit parlament által elutasított megállapodást - szögezte le szerdán Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnöke.

Hozzátette: az Európai Unió a brit kormánytól várja, hogy tisztázza álláspontját, a folytatás attól függ, mi történik Nagy-Britanniában. Iohannis úgy vélekedett: (a britek) még nem merítettek ki minden procedúrát, amelynek nyomán végül mégiscsak elfogadhatják a megállapodást és szerinte ez lenne a legjobb megoldás. Másfelől a 27 maradó tagországból álló EU más forgatókönyvekre is felkészült, a román uniós elnökség pedig készen áll szerepének ellátására bármilyen forgatókönyv esetén - jegyezte meg.
    
"Nem kell pánikba esni, nem kell mindenféle lehetséges forgatókönyv kommentálására ragadtatnunk magunkat. Az EU-27-ek elfogadták a megállapodást, és majd ha a brit kormány tisztázza álláspontját, meghozzák a szükséges intézkedéseket" - mondta Iohannis.
    
A román államfő igyekezett megnyugtatni a Nagy-Britanniában dolgozó románokat és szülőföldjükön hátrahagyott rokonaikat is, mondván, hogy érdekeiket akkor is érvényesíteni fogják, ha Nagy-Britannia nem fogadná el az EU-27-ekkel kidolgozott megállapodást.
    
Kedd este George Ciamba, a román uniós elnökség lebonyolításáért felelős román tárca nélküli miniszter is - a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást kategorikusan elutasító londoni alsóházi döntés után - higgadtságra intett, és úgy értékelte: még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni.

A rendezetlen kiválásra is készülnek a skandináv és a balti államok

Sajnálattal és aggodalommal vették tudomásul a skandináv és a balti országok, hogy a londoni alsóház kedd este elsöprő többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, és valamennyien kezdenek felkészülni London rendezetlen kiválásának lehetőségére.

Lars Lökke Rasmussen dán kormányfő a Twitteren jelezte: a szavazás után most egy lépéssel közelebb került a kaotikus brit kiválás lehetősége. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most Londonnak kell megtalálnia a módját, hogy megoldja ezt a helyzetet.
    
Stefan Löfven svéd kormányfő is sajnálkozását fejezte ki, és kiemelte, hogy az elutasított megállapodás lett volna a legjobb módja Nagy-Britannia rendezett kilépésének. Svédország mindenesetre felkészül a kemény - megállapodás nélküli - Brexit lehetőségére.
    
Juha Sipila finn miniszterelnök szerint a londoni alsóházi szavazás kimenetele sajnálatos volt, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő. Finnország is a rendezetlen kilépésre készül most már: a kormányfő felszólította a skandináv országban élő brit állampolgárokat, hogy mielőbb jelentkezzenek a bevándorlási hatóságoknál tartózkodási engedélyük fenntartásának igénylésére.
    
Jüri Ratas észt kormányfő szerint is a kedden leszavazott megállapodás a lehető legjobb opció London számára. Észtország most várja a brit kormány következő lépéseit.
    
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a londoni kormány képes lesz utat mutatni arra, hogy mehetnek innen tovább a dolgok. Megjegyezte: az az alapvető igazság, hogy az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is kölcsönösen szüksége van egymásra.
    
Linas Linkevicius litván külügyminiszter a Brexittel kapcsolatos huzavona józan és gyors megoldásában bízik. Kiemelte, hogy garantálni kell az uniós és a brit állampolgárok, illetve vállalatok biztonságát. Linkevicius szerint minden opció továbbra is nyitott, akár a Brexittől való visszalépés is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Legalább három ember meghalt egy gázrobbanásban

Legalább három ember meghalt egy gázrobbanásban
A robbanás egy nyolcemeletes lakóház hatodik emeletén történt szerda este a georgiai főváros,… Tovább olvasom