Délmagyar logó

2018. 12. 16. vasárnap - Etelka, Aletta -4°C | 0°C Még több cikk.

EP-vita Magyarországról: Orbánnak nekimentek Brüsszelben az EU vezetői - videók, fotók

EP-vita Magyarországról: Orbánnak nekimentek Brüsszelben az EU vezetői - videók, fotók
Orbán Viktor kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt. A kormányfő szerint Magyarország elismerést érdemel, nem bírálatot.
ÖSSZEFOGLALÓ

A magyar kormány óriási vitát kiváltó intézkedései kerültek napirendre szerdán délután az Európai Parlamentben

Orbán Viktor szerint alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak. A kormányfő szerint olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a vitát

Weber a bizottság javaslatainak megfontolását kéri a felsőoktatási törvény ügyében

Az Európai Parlament nem egy amerikai spekuláns érdekeit képviseli - mondta az EP szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője, Gianni Pittella

Guy Verhofstadt szerint a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket

Magyarország elismerést érdemel, nem bírálatot - jelentette ki Orbán Viktor az európai parlamenti képviselők hozzászólásaira válaszolva

A problémákkal kapcsolatban nem teszünk jogi lépéseket - mondta az EB-alelnök

Soros György kiemelkedő nemzetközi spekuláns - mondta Orbán Viktor az EP-vita után tartott sajtótájékoztatóján

A Fidesz szerint Orbán Viktor megvédte Magyarországot, az ellenzéki pártok viszont bírálták a kormányfő brüsszeli beszédét

 

Nézze meg a teljes brüsszeli vitát

Orbán Viktornak nekimentek Brüsszelben az EU vezetői: volt, aki lehazugozta, a radikális EU-ellenesek viszont megvédték. Ám a kormányfő ezzel egy másodpercig nem törődött: sorosozott és a nemzeti konzultációt ajánlgatta.
 

Nézze meg Orbán Viktor sajtótájékoztatóját
 

Ellenzéki pártok bírálták Orbán brüsszeli beszédét, a Fidesz szerint a kormányfő megvédte Magyarországot

Az MSZP, a Jobbik és a DK bírálta Orbán Viktor szerdai brüsszeli beszédét; a miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szólalt fel, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt. A Fidesz ugyanakkor azt írta, a kormányfő azért küzd, hogy megvédje Magyarországot.

Az MSZP közleménye szerint "szégyenteljes hazugságspirálba került" a miniszterelnök Brüsszelben.

Kicsúszott a lába alól a talaj Európában, aminek "látványos és világos bizonyítéka volt", hogy az Európai Néppárt képviselői is élesen kritizálták például a felsőoktatási, valamint a civiltörvényt - olvasható a pártnak az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szintén szocialista Szanyi Tibor szerint Orbán Viktor a korrupció védelmében lépett fel. Az MSZP-s EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy a CEU-t és a civil szervezeteket célzó támadások, valamint a "nemzeti konzultáció" égisze alatt folyó "EU-ellenes" kampány miatt kellett ismét napirendre tűzni a magyarországi politikai helyzetet.

Niedermüller Péter sajtótájékoztatóján - amelynek hangfelvételét a DK juttatta el az MTI-hez - úgy vélekedett, hogy jó eséllyel fokozódik majd a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti konfliktus, ami árt a társadalomnak.

A DK-s EP-képviselő hangsúlyozta: nincs szó Magyarország elleni támadásról, csupán a kormány politikájának elutasításáról.

A Jobbik az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor "brüsszeli színjátéka" a kettős beszéd, a maszatolás és a felelőtlen politika egyvelegének mintapéldája volt.

Az ellenzéki párt szerint nem külföldön kell kiteregetni a "szennyest", vagyis megvitatni Magyarország belső kérdéseit. Bár a miniszterelnök konstruktív egyeztetésről beszélt és a politikai kultúrát kérte számon a brüsszeli vezetőkön, Magyarországon éppen ő az, aki "bolsevik módszerű, arrogáns hatalomgyakorlása során" nem ad teret ennek - vélekedtek.

A kormányfő - nem először - "egy teljesen felesleges balhéba vitte bele" az országot, miközben megint nem ejtett egyetlen szót sem "a magyar népet érintő egyik legégetőbb kérdésről", a hazai és az uniós bérek közti szakadék csökkentéséről - hangsúlyozta a Jobbik.

A Fidesz a Jobbik közleményére úgy reagált, hogy az ellenzéki párt most is elárulja a nemzeti érdekeket. Felháborítónak és a Jobbik-szavazókat is kijózanítónak nevezték, hogy az ellenzéki párt a nemzeti érdekek védelme helyett azokat a magyar embereket támadja, akik éppen ezt teszik Brüsszelben.

"Ha a Jobbik nem árulta volna el a nemzeti érdekeket a pénzért és a hatalomért, akkor nekik is ott lenne most a helyük" - írták, hozzátéve: Orbán Viktor éppen azért küzd Brüsszelben, hogy megóvja Magyarországot a migránsok betelepítésétől és Soros György nyomásgyakorlásától. A Jobbik azonban ismét Soros és Brüsszel érdekében szólalt meg - vélekedtek.

Orbán sajtótájékoztatót tartott

Magyarország saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül ad választ az európai demográfiai válság kihívására - jelentette ki Orbán Viktor szerdán Brüsszelben nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök az Európai Parlament plenáris vitáját követően, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt, azt mondta, értelmezése szerint a vita középpontjában a bevándorlás állt és a többi kérdés ehhez kapcsolódott.

Hangsúlyozta: a bevándorlást illetően nem csak a migránsok emberi jogairól van szó, arról is, hogy ki hogyan látja az EU jövőjét 20-30 év múlva. Egyes EP-képviselők szerint a migráció jó válasz a kihívásokra és ezért azt az Európai Unió szintjén kell kezelni, nem csak az emberi jogok miatt, hanem azért is, mert az jó az EU számára.

A magyar kormány és a magyar társadalom úgy gondolja, hogy a munkaerő- és népesedési kérdéseket saját erőforrásokból meg tudja oldani - fűzte hozzá. Magyarország ezért a bruttó hazai termék (GDP) egy jelentős részét költi családtámogatási intézkedésekre és a saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül jó választ tud adni a demográfiai kihívásokra - jelentette ki Orbán Viktor.

Irracionális az elszigetelődést politikája Európában, Magyarország nem kíván elmenni a "szabadság földjéről", ugyanis a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az európai uniós tagság helyes - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáját követően szerdán Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök hangsúlyozta, ameddig csak lehet, egyben kell tartani az európai közösséget a migráció okozta nehéz helyzetben is.

Orbán Viktor elmondta, Magyarországnak, ugyanúgy, mint minden tagállamnak, ragaszkodnia kell az európai joghoz.

Hangsúlyozta, Magyarország számára elfogadható az Európai Bizottság álláspontja és a vitás kérdések rendezése érdekében ki fogja használni a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke által a szerdai vita alkalmával felajánlott lehetőségeket.

Kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai parlament szerdai plenáris ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A magyar kormányfő szerint olyan spekulánsról van szó, aki - mint fogalmazott - tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat.

"Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen" - jelentette aki a miniszterelnök.

Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és "csak egészen kicsin múlott, hogy nem ját sikerrel" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő szerint nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. "Ez méltatlan az Európai Unió intézményeihez" - jelentette ki Orbán Viktor.

Aki beengedi Európába a migránsokat, számoljon azzal, hogy gyermekei, unokái más világban fognak élni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.

A kormányfő kijelentette: a migrációban két kultúra találkozik, az egyik, az európai, amely szétválasztja a vallást és a politikát. A másik pedig, épp ellenkezőleg, azt vallja, hogy nem lehet szétválasztani. Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak Európában, ez a két kultúra nem fog keveredni, nem fognak integrálódni a migránsok, nincs esély arra, hogy egy új, jobb minőség jöjjön létre - hangsúlyozta.

Mi azt kérjük, hogy ne akarják ránk kényszeríteni, hogy mi is egy ilyen világban éljünk - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a migráció az egyik legfontosabb kérdés az unióban, sorskérdés, amely feszíti a közösséget, de meg kell próbálni azt egyben tartani.
 

A CEU visszautasítja Orbán Viktor kijelentéseit


A Central-European University (CEU) visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlamentben (EP) szerdán az egyetemmel kapcsolatban tett kijelentéseit.

Az EP a magyarországi felsőoktatási törvény módosításáról, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításáról, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételéről, valamint a médiapluralizmusról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről tartott vitát, amelyen Orbán Viktor is részt vett.

A CEU-nak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor az EP-ben azt állította, hogy a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff a diákoknak és tanároknak egy levélben azt írta: nem aggódik a Budapesten működő CEU bezárása miatt. "Ez hamis állítás. Az idézett levélben a rektor azt írta, hogy az egyetem a legnehezebb körülmények között is működni fog. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a CEU magyarországi léte ne lenne veszélyben" - tudatta az egyetem.

Véleményük szerint valótlan az is, hogy a törvénymódosítás privilégiumokat semmisít meg és a jogokat egyenlő módon újraosztja az egyetemek között. Már hetek óta kérdezik - írták -, hogy a CEU-nak milyen privilégiumai voltak a múltban és milyen új jogokat kaptak a magyar egyetemek a törvénymódosítás következtében.

A miniszterelnök most sem válaszolta meg ezeket a kérdéseket - tették hozzá. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a CEU megdolgozott az akkreditációjáért, és a diplomák kiadásának joga nem privilégium. A felsőoktatási törvény módosítását "tiltakozás fogadta a magyar felsőoktatási szektor szinte minden részében" - áll a közleményben, amely szerint a törvénymódosítás és elfogadásának módja "a magyar felsőoktatás és a tanszabadság iránti tiszteletlenséget mutat".
 
Van a magyar törvénynél sokkal kizáróbb felsőoktatási törvény is az EU-ban

Az új magyar szabályozásnál sokkal szigorúbb és kizáróbb felsőoktatási szabályozások is vannak az Európai Unióban - mondta Orbán Viktor.

Az Index tudósításából kiderül, a kormányfő elolvasta az alapvető jogi megállapításokat mindegyik uniós ország oktatási törvényeiről, és ez alapján nyugodtan állíthatja, hogy meg fogják tudni védeni az új magyar törvényt Frans Timmermans bizottsági alelnökkel szemben. Van olyan európai uniós ország, ahol nem is működhet külföldi egyetem - tette hozzá Orbán.

Gyurcsány Ferencről is kérdezték

Beperli-e Gyurcsány Ferencet? – kérdezte a Hír Tv Orbán Viktortól.

A kormányfő szerint a volt miniszterelnöknek nem jogi természetű segítségre van szüksége - olvasható a Hvg.hu tudósításában.

Orbán találkozni akart Sorossal

Az Index megkérdezte Orbán Viktort, miért nem találkozik Soros Györggyel a vita rendezésére. A kormányfő egyetlen mondatban válaszolt:

"Találkoztam 2010-ben Soros Györggyel, később is ajánlottam találkozót, de azok nem jöttek létre."

 
Ujhelyi István EP-képviselő közleménye

Orbán lába alól kicsúszott a talaj Európában

Szégyenteljes hazugságspirálba került Orbán Viktor a mai brüsszeli vitában. Hiába próbálta magyarázni magyarázhatatlan politikai bűneit, az Európai Parlament tagjai nem a fideszes kormánymédiából tájékozódnak, ezért tisztában vannak a tényekkel. A magyar kormányfő lába alól egyértelműen kicsúszott a talaj Európában, ennek látványos és világos bizonyítéka volt, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője és képviselői is élesen kritizálták például az oroszmintájú felsőoktatási-, valamint a civilellenes törvényt. Sokatmondó, hogy egyedül az EU-ellenes szélsőjobboldaliak ölelték a keblükre a magyar kormányfőt.

Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra. Szégyen, hogy putyinista politikája miatt Magyarország ismét az Európai Parlament napirendjén szerepelt. Ha nem akarjuk, hogy a Fidesz és vezetőjének bűnei miatt Magyarország bűnhődjön, akkor el kell zavarni ezt a nemzetrontó rezsimet.

EB-alelnök: a problémákkal kapcsolatban nem teszünk jogi lépéseket

Nem fogjuk "jogi lépésekkel megoldani" a napirenden szerepelt problémákat - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén tartott vitát lezáró felszólalásában.

Jogi lépéseket csak akkor teszünk, ha valaki megszegi az alapszerződéseket - fogalmazott az alelnök.

Timmermanns ugyanakkor hangsúlyozta: "csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az Európai Uniónak milyen irányban kell közösen tartania, ha vitát folytatunk."

Orbán: Magyarország elismerést érdemel, nem bírálatot

Magyarország betartja a migrációval kapcsolatos dublini rendeletet, ami miatt elismerést érdemel és nem bírálatot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán.

A miniszterelnök az európai parlamenti képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok csak áthaladni kívánnak Magyarországon.

A kormányfő kijelentette, a magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van.

Hangsúlyozta, a migránsok kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott, hiszen azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, amelyet abba kell hagyni és más megoldást kell keresni - tette hozzá a miniszterelnök.

Nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy "fogjuk be a szánkat" - fogalmazott viszontválaszában Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.

A kormányfő kiemelte, hogy a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. "Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere" - mondta.

"Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennének" - jelentette ki Orbán.
 
A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye

"Reagálás Orbán Viktor brüsszeli színjátékára

A Jobbik szerint Orbán Viktor mai brüsszeli előadása a kettős beszéd, a maszatolás és a felelőtlen politika egyvelegének mintapéldája volt

Úgy véljük, a "szennyest", vagyis hazánk belső vitáit nem külföldön kell kiteregetni, azaz megvitatni, az ilyen diskurzusok helye Magyarország. A magyar kormányfő is konstruktív vitáról, politikai kultúráról beszélt, ezt kérte számon a brüsszeli vezetőkön, ám itthon épp ő az, aki bolsevik módszerű, arrogáns hatalomgyakorlása során ezeknek a vitáknak nem ad helyet.

Orbán Viktor az országot - nem először - egy teljesen felesleges balhéba vitte bele. Eközben viszont a magyar népet érintő egyik legégetőbb kérdésről, a hazai és az uniós bérek közti szakadék csökkentéséről megint nem ejtett egyetlen szót sem."

Bekiabáltak Orbánnak

Orbán Viktor arról beszélt, hogy eddigi képviselői pályája során 16 évig dolgozott ellenzékben, és csak most kezdi a 12. évét kormányon. És azon kevés európai vezető közé tartozik, aki miután vesztett, nem ült be jól fizető igazgatótanácsokba. "Hanem lopott!" - jött rá azonnal egy éles válasz a közönségből, magyarul - írja az Index.


Így reagáltak az EP-képviselők Orbán Viktor felszólalására


Gianni Pittella

Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament.

Gianni Pittella Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán kijelentette: Orbán Viktor tudja, hogy az Európai Parlament a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől.

Véleménye szerint nem csupán a Közép-európai Egyetem védelméről van szó, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra és mindazoknak a védelméről, amelyek a demokrácia alapját jelentik.

A frakcióvezető szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is - jelentette ki a szociáldemokrata politikus.

Zdzislaw Krasnodebski

A magyarok már akkor a szabadság hősei voltak - ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok -, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval - jelentette ki a Magyarországról szóló szerdai európai parlamenti (EP) vitában Zdzislaw Krasnodebski lengyel EP-képviselő.

"Nem önöknek kell bennünket szabadságra és demokráciára tanítani. Igaz, hogy a civil társadalom a demokrácia alapja, de itt is szabályozásra van szükség" - hangsúlyozta az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó lengyel képviselő.

"Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel (CEU). Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója (Soros György) politikai ambíciókkal rendelkezik" - mondta a lengyel képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel több országban, köztük Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet.

Krasnodebski hangsúlyozta, hogy frakciója ellenez minden olyan vitát, amikor egy országot próbálnak meg pellengérre állítani.

Guy Verhofstadt

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője kijelentette, hogy magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, "zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet".

A volt belga miniszterelnök erről az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó plenáris ülésen beszélt szerdán.

"Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?" - tette fel a kérdést Verhofstadt, aki szerint a magyar kormányfő mindenhol és mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban.

A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a "régi kommunista Magyarország megtestesülését", amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

Matteo Salvini

Matteo Salvini, az olasz Északi Liga politikusa, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja a vitában kifogásolta, hogy amíg ötszáz millió embert Európában "marionettbábuk" kormányoznak, amíg a terroristák vért ontanak Európában, addig azzal foglalkozik az Európai Parlament, hogy Magyarország ellen eljárást kezdj. Szerinte ahelyett, hogy Magyarország és Lengyelország ellen indítanának eljárást, inkább a 20 millió európai munkanélkülin kellene segíteni és a határokat kellene megvédeni. Felvetette, hogy Soros György üzletember nem csak "álmenekülteket" pénzel, hanem egyes képviselőket akár az EP-ben is, vagy a bizottság tagjai közül is.

Gál Kinga

Gál Kinga fideszes EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a "mai újabb támadás" a migrációs válságban megfogalmazott markáns magyar álláspontra vezethető vissza, illetve "szomorúnak és szégyenletesnek" nevezte, hogy a Verhofstadt-féle "ocsmánykodást és kioktatást" egyes kollégák még meg is tapsolják az ülésteremben.

Bocskor Andrea

Gál Kinga párttársa, Bocskor Andrea hangsúlyozta, a CEU körüli hírverés nem az akadémiai szabadságról, hanem a kettős mércéről szól, a törvénymódosítás célja ugyanis nem a Közép-európai Egyetem bezárása, hanem a jogi háttér tisztázása.

Ujhelyi István

Ujhelyi István, az MSZP képviselője Orbán Viktorra utalva kijelentette: szégyen és árulás, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas elárulta a demokráciát és mindazokat az értékeket, amiket korábban képviselt. A politikus mindazonáltal arra kérte az Európai Uniót, hogy ne Magyarországot büntessék, ugyanis nem a magyar nép, hanem Orbán érdemli meg a büntetést.

Niedermüller Péter

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Orbán mindenütt ellenségeket lát, ezért "félelmében nemcsak szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat, hanem elárulja, semmibe veszi a magyar társadalom legalapvetőbb érdekeit". Mint mondta, Orbán illiberális demokráciája "gyűlölet- és félelemkeltésre, ellenségképekre, hazugságokra, korrupcióra, a közpénzek ellopására épül", ez a politika azonban mostanra "zsákutcába került".

Jávor Benedek

Jávor Benedek zöldpárti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor újabb határokat lépett át a felsőoktatási törvénnyel, az NGO-kra vonatkozó tervezettel és a Brüsszel-ellenes kampánnyal. Kijelentette, a kormányfő mindezt az Európai Bizottság "tétova morgolódása" és az Európai Néppárt "aktív védelme" mellett tette. Mint mondta, a néppárt ezzel elárulta mindazokat, akik hisznek benne, hogy az EU nem csupán egy közös piacot jelent.

Balczó Zoltán

Balczó Zoltán jobbikus politikus hangsúlyozta, pártja "szemben áll Soros Györggyel, elutasítja a nyílt társadalom ideológiáját, azonban a CEU működésének ellehetetlenítését a kormány olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremtene". Hozzátette, "mi a megoldást most sem az Európai Uniótól várjuk, hanem a magyar alkotmánybíróságtól".

Morvai Krisztina

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadság hívószavával akarják rákényszeríteni Magyarországra a tömeges migrációt, amelyből a magyarok legtöbbje nem kért. "Szabadságot, emberi méltóságot, emberi jogokat igen, tömeges migrációt nem" - húzta alá.

A szerdai ülés megnyitásakor a képviselők megszavazták, hogy az uniós parlament állásfoglalást fogadjon majd el májusban a magyar jogállamiság helyzetéről.

Ezen állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre. Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.
 
Szanyi Tibor EP-képviselő közleménye

Szanyi Tibor: Orbán Viktor a korrupció védelmében lépett fel az Európai Parlamentben

Az Orbán-rezsim demokráciát és állampolgári jogokat sértő sorozatos lépéseibe már kissé belefásuló európai politikai közvéleményben a legutóbbi, a CEU-t és a civil szervezeteket célzó támadások, valamint a "nemzeti konzultáció" égisze alatt folyó EU-ellenes kampány olyan széleskörű felháborodást váltott ki, amelynek nyomán az Európai Parlament eheti plenáris ülésén ismét napirendre kellett tűzni a magyarországi politikai helyzetet.

Közvetlenül a vita után Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő így összegezte véleményét: "Bár korábban nem láttam sok értelmét annak, hogy az EP konkrét intézkedések nélkül rendre európai színpadot biztosítson Orbán hazug demagógiájának, ezúttal a felháborodás minőségi szintet lépett azzal az egészen széles politikai spektrummal, amelyben a képviselők elítélték a Fidesz-kormányt. Sajnos azonban számomra Orbán mostani szereplése azt vetíti előre, hogy a mai plenáris vita a korábbi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal sem fogja elérni - amúgy köszönetre és tiszteletre méltó - célját: a magyar politikai viszonyok visszaterelését a demokratikus, humánus, európai útra."

Az MSZP politikusa mindemellett hangsúlyozta, hogy ezért legkevésbé sem lehet az EP-t hibáztatni, sőt, az ilyen viták segíthetnek felismerni az európai politikusoknak, hogy Orbánt nem lehet politikai érvekkel befolyásolni, hiszen rendszere nem ideológiai-politikai alapon távolodik a közös európai értékektől.  "A magam részéről ezúttal is igyekeztem megértetni kollégáimmal, hogy a magyarországi demokratikus alapjogok szisztematikus leépítésének egyetlen célja az Orbán-rezsim korlátlan hatalmának kiteljesítése, annak érdekében, hogy semmilyen külső, vagy belső politikai, jogi tényező ne korlátozhassa az általa működtetett, mindent átható korrupciós mechanizmust. Valójában Orbán mai brüsszeli cinikus érvelésének hátterében is egy dolog húzódott meg: a pénz; helye pedig nem az európai politika e legmagasabb szószékén, hanem egy köztörvényes eljárásban, a vádlottak padján lenne. Annál is inkább, mert az európai adófizetők pénzéről van szó, hiszen korrupt hálózatát Orbán szinte teljes egészében uniós forrásokból finanszírozza " - mutatott rá Szanyi Tibor.

Weber a bizottság javaslatainak megfontolását kéri a felsőoktatási törvény ügyében

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbán Viktort Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője szerdán az Európai Parlamentben rendezett vitában.

Az elmúlt 25 évben a Közép-európai Egyetem mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el a diákoktól - mondta.

A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi - mondta Weber, és arra kérte Orbán Viktort, hogy fontolja meg, hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.

Weber Európa elleni "hangulatkeltésnek" nevezte a Brüsszelről szóló nemzeti konzultációt. Hozzátette ugyanakkor: Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el.

Orbán Viktor: alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak

Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán.

A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.

Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.
f

Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

Felszólalásában Orbán elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.

Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamenti szerdai brüsszeli plenáris ülésén mondott felszólalásában.

A kormányfő felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel szemben, és - mint fogalmazott - mérjenek egyenlő mércével.

A miniszterelnök hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az unió támogatottsága.

Az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

A kormányfő hangsúlyozta, az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében.

A civil szervezetekkel kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
 
A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye:

"Ki fizette a Fidesz álciviljeinek utaztatását?

A Fidesz-pénzből tízmilliókkal kitömött CÖF brüsszeli kiruccanásához vajon ki nyúlt a pénztárcájába? Kinek a pénzéből történt az utazás? Az Európai Néppárt vagy a Fidesz? A kérdés azért is égető, mert a napokban az is kiderült, a fideszes álcivilek támogatása érdekében fideszes diplomatáknak kellett lobbizniuk kiküldetési helyükön, sőt a CÖF vezetője az eddigi szokásjogot felrúgva a fideszes tárcavezető segítségével a nagyköveti értekezleten lobbizhatott a saját álcivil szerveződése érdekében.

A civil szervezetek átláthatóságát tehát nem elég a Soros György-féle szervezetek esetében megkövetelni, a nép joggal követeli meg, hogy a fideszes szervezet is tegye nyilvánossá kapott támogatásait!"

EB-alelnök: téves és megtévesztő állítások vannak a magyar kormány kampányában

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

A felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését érintő vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
 
Fidesz: vajúdtak a hegyek és egeret szültek

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek - reagált a Fidesz közleményben az Európai Bizottság (EB) szerdán bejelentett kötelezettségszegési eljárására.

Az EB szóvivője Brüsszelben jelentette be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

A Fidesz egymondatos reagálását Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató jegyzi.
Az EP állásfoglalást fog elfogadni májusban a jogállamiság magyarországi helyzetéről

Állásfoglalást fog elfogadni májusban az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről - szavazták meg a képviselők a szociáldemokrata frakció javaslatát a szerdai ülésen megnyitásakor.

Az állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre.

Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.

Orbán Viktor találkozott a néppárt frakcióvezetőjével

Hogy kormányfő és Manfred Weber miről beszélt a Magyarországról szóló vita előtt, azt egyelőre nem közölték.
Fotó: MTI

Brüsszelben demonstrált a CÖF

A magyarok többségének érdekét képviselő brüsszeli demonstráció résztvevői nem akarják, hogy egy uzsorás kívülről határozza meg a magyar belpolitikai életet - jelentette ki Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke Brüsszelben, az alapítvány szervezésében tartott szerdai demonstrációt követően az MTI-nek.

Kiemelte, hogy a magyar kormány volt az egyetlen Európában, amely megkérdezte a polgárait, hogy mi a véleményük a kvóta szerinti elosztásról, a gazdasági bevándorlókról és a velük érkező terroristákról.

Az alapítványi elnök furcsának tartotta, hogy ezt követően olyan támadás indult Magyarország ellen, amelyhez az Európai Parlament egy része erőt ad, noha a Soros György-féle civil szervezetek - beleértve az embercsempészekkel együttműködő karitatív szervezeteket is - óriási kárt okoznak nem csak Magyarországnak, hanem Európának is.

Kijelentette, a visegrádi országok és az európai emberek nem tudják eltartani azokat a migránsokat, akiket "Soros György javaslatára" az Európai Unió be akar telepíteni a tagországokba. Véleménye szerint Magyarország lehet kompromisszumkész, de csak addig, amíg az nem a magyar emberek kárára történik.

A Magyarország ellen a felsőoktatási intézményeket érintő szabályozás miatt szerdán indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban Csizmadia László úgy vélekedett, van esély arra, hogy jogi úton tisztázza magát Magyarország.

Az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt a CÖF demonstrációját megelőzően civilek tüntetést tartottak a magyar felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). A tüntetők szerint a magyar kormány intézkedésével súlyos támadást intéz az egyetemi szabadság és a civil szervezetek ellen, továbbá folytatólagosan megsérti a menedékkérők és migránsok jogait védő nemzetközi szerződéseket.

Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő Brüsszelben kiadott közleményében felszólította Csizmadia Lászlót, hogy közölje, milyen pénzből "utaztatta ki" a tüntetőit a belga fővárosba. Azt kérdezte, hogy igaz-e, hogy "az Európai Unió büdzséjének terhére fizették az utazást".

Korábban írtuk:

A magyarországi alapjogok helyzetéről vitáznak a képviselők szerda délután Frans Timmermanssal, a Bizottság alelnökével és Orbán Viktor miniszterelnökkel.

A vitán valószínűleg szóba kerül a CEU-t érintő új felsőoktatási törvény, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok szigorítása, a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése is. Februárban, az állampolgári jogi bizottság is megvitatta a magyarországi helyzetet.

A beszédet az Eruópai Parlament élőben közvetíti, amit nálunk is lehet majd követni az alábbi videón. A Live Stream délután 15:30 perctől lesz látható:



Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben, köztük a menekültügyi szabályozás ügyében, valamint továbbra is szorosan figyelemmel fogja követni a civil szervezeteket érintő törvénytervezet - közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője.

Margarítisz Szkínász szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emellett arról tájékoztatott, hogy még délután választ fognak adni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott, szerinte hamis állításokra.

Mint az Európai Bizottság által kiadott közleményben írták, a nemzeti konzultáció számos elemében "téves és rendkívül félrevezető állításokon és vádakon alapul", Frans Timmermans, a testület első alelnöke ezért tisztázni fogja a helyzetet és tényeken alapuló választ fog adni az Európai Parlament plenáris ülésén.
A felszólalók sorrendje a mai plenáris vitán 3 órakor, az 1. napirendi pont (Vita Magyarországról) során:
 
1. Franz Timmermans, az Európai Bizottság alelnök
2. Orbán Viktor, Magyarosrzág miniszterelnök
3. Politikai csoportok vezetői
4. európai parlamenti képviselő
5. catch-the-eye
6. Franz Timmermans
 
A miniszterelnök kérte a válaszadás lehetőségét minden esetben.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Merkel: kulcsfontosságú a külső határok védelme

Merkel: kulcsfontosságú a külső határok védelme
Ahogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet megőrzése is - mondta a német kancellár. Tovább olvasom