Délmagyar logó

2019. 05. 26. vasárnap - Fülöp, Evelin Még több cikk.

EU-csúcs - Tajani: Theresa May nem tett jelentős új javaslatot

Theresa May brit miniszterelnök nem tett jelentős új javaslatot, nem határozott meg semmilyen lényegi elemet sem a Brexit-tárgyalások előrevitele érdekében - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke
Theresa May brit miniszterelnök nem tett jelentős új javaslatot, nem határozott meg semmilyen lényegi elemet sem a Brexit-tárgyalások előrevitele érdekében - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, az uniós tagországok háromnapos csúcstalálkozójának kezdetén tartott sajtótájékoztatóján szerdán.


Tajani kijelentette, véleménye szerint nincs semmi lényeges új tartalom az ismertetett brit álláspontban, de úgy érzi, a politikai akarat megvan úgy az uniós, mint a brit oldalon a továbblépéshez.

Mint elmondta, a May beszédét nyugodtabb hangvétel jellemezte, mint a legutóbbi, Salzburgban tartott informális csúcstalálkozó alkalmával.

A tagországi vezetők körében pedig pozitív fogatatásra talált Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslata az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében - tette hozzá.

"A megállapodást tekintve derülátó szeretnék lenni, mert May üzenete pozitív volt. Noha a tartalmat tekintve nincs újdonság, a testbeszéd pozitívabb volt, mint korábban" - fogalmazott.

Kifejeződött az akarat arra vonatkozóan, hogy előrelépés történjen és megállapodás születhessen - tette hozzá Tajani.

Háromnapos csúcsértekezlet kezdődött szerdán Brüsszelben: először az uniós tagállamok vezetői tanácskoznak a megszokott keretek között, főként a Brexitről, a belső biztonságról és a migrációról, majd ezután sor kerül a 12. Ázsia-Európa (ASEM) csúcstalálkozóra 51 ország állam- és kormányfőjének részvételével.

A nyitónap az Egyesült Királyság kilépésének kérdéséről szól, mivel az eredeti tervek szerint most kellene megállapodni a kiválás feltételeiről, de ez szakértők szerint valószínűleg nem fog sikerülni. A bennmaradó tagállamok vezetőinek munkavacsorájára meghívták a brit kormányfőt, akivel megvitatták a problémás kérdéseket, ezután huszonhetes körben folytatódik az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével.

20:42:

Sokkal több időre van szükség a megállapodás eléréséhez az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeiről - jelentette ki Michel Barnier uniós főtárgyaló a szerdai brüsszeli EU-csúcs megkezdése előtt.


"Időre van szükségünk, sokkal több időre" - hangsúlyozta rövid sajtótájékoztatóján Barnier. "Éjt nappallá téve rengeteget dolgoztunk az elmúlt napokban és hetekben a brit delegációval együtt annak érdekében, hogy átfogó egyezségre jussunk. De folytatjuk a munkát a következő hetekben is, nyugodtan és türelmesen" - fogalmazott.

Diplomáciai források szerint Barnier kedden javaslatot tett a brit EU-tagság megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében.

A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír "pótmegoldás" alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.

A szerdai EU-csúcsértekezlet előtt több résztvevő is beszélt az átmeneti időszak lehetséges kiterjesztéséről, amelyet Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke jó ötletnek nevezett. Mark Rutte holland kormányfő azt mondta, hogy ez is a lehetőségek között van. Emmanuel Macron francia elnök pedig kiemelte, hogy erről közösen kell dönteni.

Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy az EU kompromisszumként kész elfogadni egy, az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámmegállapodást, ez gyakorlatilag benntartaná a szigetországot a vámunióban egészen az új kereskedelmi egyezményig, így biztosítva, hogy soha ne kelljen alkalmazni az ír "pótmegoldást".

Egyes hírek szerint a fennmaradó idő rövidsége miatt nem lenne elég idő a részletek letárgyalására, így ez nem is lehet része a jogilag kötelező érvényű kiválási egyezménynek, csak a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatnak.

Több tisztségviselő úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy a nehézségek ellenére van még ok bizakodásra.

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben - például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként - esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné.

Korábban írtuk:

A nyitónap teljes egészében az Egyesült Királyság kilépésének kérdéséről szól, mivel az eredeti tervek szerint most kellene megállapodni a kiválás feltételeiről, de ez szakértők szerint valószínűleg nem fog sikerülni. A bennmaradó tagállamok vezetőinek munkavacsorájára meghívták a brit kormányfőt, akivel megvitatják a problémás kérdéseket, ezután huszonhetes körben folytatódik az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével.

Csütörtök reggel az uniós vezetők először az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd az EU soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja fog tájékoztatni a korábbi döntések végrehajtásának állásáról.

A munkaülésen főként a migrációval és a belső biztonsággal, külügyekkel foglalkoznak majd. Erős üzenetet akarnak küldeni az embercsempészek elleni küzdelemről, a külső határok védelméről, a migrációs származási és tranzitországokkal való együttműködésről. Elsősorban a közelmúltbeli orosz lépésekre reagálva a résztvevők emellett a kiberbiztonság erősítéséről és a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását szolgáló új szankciókról is egyeztetnek.

Ezután informális eurócsúcs következik, amelynek fő témája a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése. Este megtartják az ASEM-csúcs nyitóünnepségét, amelyet gálavacsora követ.

Pénteken a résztvevők az Európa és Ázsia közötti együttműködés megerősítéséről egyeztetnek. Az ülés margóján az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást ír alá Szingapúrral.

Végezetül pedig csúcsértekezletet tartanak az EU és Dél-Korea, illetve az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltüntetnék a Hitler-erkélyt a bécsi városházáról

Egy civil kezdeményezés eltávolíttatná a bécsi városháza homlokzatáról azt az erkélyt, amelyet 1938-ban építettek oda azért, hogy Adolf Hitler onnét intézhessen ünnepi beszédet a bécsiekhez. Tovább olvasom