Délmagyar logó

2018. 12. 11. kedd - Árpád -1°C | 5°C Még több cikk.

Megvan az új görög pénzügyminiszter, tovább tartanak zárva a bankok

Elutasították a görögök a nemzetközi hitelezők javaslatait, elemzők szerint szinte biztos az államcsőd. Lebénult az EU a görög népszavazás után, péntekig marad a bankzár.
  • Elutasították a görögök a nemzetközi hitelezők javaslatait.
  • Váratlanul lemondott a görög pénzügyminiszter. A főtárgyaló lett az új tárcavezető.
  • Meredek eséssel indulhat a kereskedés hétfőn a fontosabb európai részvénypiacokon.
  • Kína szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, és konstruktív szerepet kíván játszani ennek érdekében.
  • A francia pénzügyminiszter fölszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel.
  • A lengyelek 59,6 százaléka ellenzi, hogy Görögország további pénzügyi segítséget kapjon.
  • Magas István közgazdász szerint az igazi döntés az IMF, az EKB, és az Európai Bizottság kezében van.
  • Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól.
  • A német kormány szerint nincsenek meg a feltételek a tárgyalásokhoz.
  • Londoni elemzők szerint 50 százaléknál nagyobb a Grexit esélye, csaknem 100 százalék az államcsőd kockázata.
  • Görögország új javaslatokat terjeszt elő.


Tovább pénzeli a görög bankokat az EKB


21.26 - Az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten - döntött hétfőn az EKB kormányzótanácsa.

Az EKB kormányzótanácsa telekonferencián vitatta meg a kérdést.

Merkel: nincs miről tárgyalni

20.41 - Párizsban tartott közös sajtótájékoztatót a német kancellár és a francia elnök a görög adósságválság ügyében. Míg Hollande azt mondta, országaik tiszteletben tartják a görög nép szavazatait, amelyekkel nemet mondtak a hitelezők ajánlataira, Merkel szerint a többi tagállam akaratát is tisztelniük kell. A kancellár azt várja, hogy a görög kormány még a héten beterjeszti új javaslatait. A francia elnök azzal biztatta Cipraszt, hogy az ajtó még nyitva áll előtte.

Két nappal tovább tartanak zárva a bankok

18.55 - A görög kormány úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja a bankok zárva tartását - jelentette be Luka Kaceli, a görög bankszövetség elnöke hétfőn, miután a pénzügyminisztérium és a pénzintézetek képviselői megbeszélést tartottak.

A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.

Kaceli közölte, hogy kedden és szerdán is zárva tartják az ország területén működő bankokat. A 60 eurós készpénzfelvételi limiten nem változtattak. A további fejlemények attól függenek majd, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa milyen döntést hoz a görög bankok működését biztosító sürgősségi likviditási támogatásról.

Fitch: drámaian megnőtt a Grexit kockázata


18.40 - A hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait elvető görögországi népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő szerint ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tennének a megállapodáshoz szükséges gazdaságpolitikai feltételrendszerben. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség elérése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben - áll a Fitch elemzésében.

Megvan az új pénzügyminiszter

17.46 - Evklídisz Cakalotosz, a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője lesz az új pénzügyminiszter Alekszisz Ciprasz kormányában.

A görög elnöki hivatal közleménye szerint a mostani külügyminiszter-helyettes, főtárgyaló még hétfő este leteszi a hivatali esküt.

Az eddigi pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter hétfő reggel jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond posztjáról. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a nemzetközi hitelezőkkel.

Humanitárius katasztrófát rebesgetnek


16.19 - Furcsa kijelentés egy német miniszter szájából: a görög embereknek segítségre van szükségük, és nem szabad ezt tőlük csak amiatt megtagadni, mert nem vagyunk elégedettek a népszavazás eredményével. Vasárnap az Európai Parlament elnöke is felvetette, hogy humanitárius segítségre lehet szükség.

Ciprasz felhívta Putyint

15.04 - Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. A Kreml később arról tájékoztatott, hogy Vlagyimir Putyin államfő telefonon beszélt Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel.

A beszélgetést Ciprasz kezdeményezte. A két állami vezető a külföldi hitelezők által Görögországnak nyújtandó pénzügyi segítség feltételeit elutasító görögországi népszavazás eredményét, valamint "az orosz-görög együttműködés fejlesztésének egyes kérdéseit" vitatta meg. Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a görög népet az ország előtt álló nehézségek leküzdésében" - olvasható a Kreml honlapján közzétett tájékoztatásban.

Görögország új javaslatokat terjeszt elő


Görögország új javaslatokat terjeszt elő az euróövezeti állam- és kormányfők keddre összehívott csúcsértekezletén - ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

Egy görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett. Az EKB kormányzótanácsa hétfőn dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Londoni elemzők: 50 százaléknál nagyobb a Grexit esélye, csaknem 100 százalék az államcsőd kockázata


Londoni pénzügyi elemzők szerint a görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből.

A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ hétfői kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva soha nem mért ütemű, hatezer pontot meghaladó napi emelkedéssel 8900 bázispont környékén mozgott.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint ez azt jelzi, hogy a piac 97 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

A tárgyalások folytatását sürgeti az olasz kormány


Az Európai Unió és Athén közötti tárgyalások folytatását sürgették hétfőn a kormány tagjai Olaszországban, miközben az ellenzék a görög népszavazásnak a szigorú európai pénzpolitikával szembehelyezkedő eredményét ünnepelte.

Matteo Renzi miniszterelnök sajtónyilatkozataiban küszöbönállónak nevezte az EU és Athén közötti megállapodást. Elégtelennek mondta ugyanakkor a Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár közötti kétszereplős találkozót, hangsúlyozva, hogy most az összes európai vezető és európai intézmény részvételére szükség van.

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint minden félnek érdeke, hogy Görögországgal közvetítés induljon. "Nem lesz könnyű, mivel az európai államok egy része ellenzi ezt, azt gondolva, hogy egy lakóközösségben élünk, és aki nem tartja tiszteletben a szabályokat, az el is mehet. Most azonban a politikát kell a szabályok elé helyeznünk" - hangoztatta az olasz diplomácia vezetője.

Sandro Gozi, az uniós ügyekért felelős államtitkár szerint minél előbb újra kell indítani a párbeszédet Athénnal. Kijelentette, hogy eddig süketek közötti tárgyalás folyt, mostantól a feleknek meg kell tanulniuk meghallgatni egymást.

Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint "el kell kezdeni egy másik Európáról vitázni, mielőtt a göröghöz hasonló ezer ugyanilyen eset történne". Úgy fogalmazott, hogy a görög referendum évek óta tartó politikai feszültség eredménye, hibákkal minden fél részéről. "Ez az európai eszme nem olyan, amilyet mi akartunk, mivel nem törekszik közös megoldásra és szolidaritásra" - mondta Prodi. Hozzátette: Európa az eddigi legszebb politikai megvalósítása a békének és a fejlődésnek, de "félig sült kenyér lett belőle".

Renato Brunetta, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) jobbközép ellenzéki párt képviselőházi frakcióvezetője úgy vélte, hogy a görög népszavazással semmi nem marad úgy Európában, ahogyan eddig volt. Az EU-nak meg kell változnia, a népek, a demokratikusság Európájának kell lennie, és nem a bürokrácia, nem a németek Európájának - fogalmazott.

Beppe Grillo, az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére hétfői blogjában The Day Afternek nevezte el a görög népszavazás másnapját. Azt írta, hogy a görögök bölcsen döntöttek, megmutatták, mit éreznek az európai népek az EU merev pénzügyi politikával szemben. Grillo szerint azonban a görög referendum csak egy csata megnyerését jelentette, az Európa-ellenes háború folytatódik.

Spanyol gazdasági miniszter: Spanyolország nyitott, hogy új mentőcsomagról tárgyaljon a görögökkel


Spanyolország nyitott arra, hogy egy új mentőcsomagról tárgyaljon Görögország számára, mert azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna - jelentette be a spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban, miután részt vett a miniszterelnök által összehívott gazdasági ügyek bizottságának rendkívüli ülésén.

Luis de Guindos felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák és a megoldások továbbra is ugyanazok, mint két nappal ezelőtt, mielőtt a görögök a népszavazáson elutasították a nemzetközi hitelezők javaslatait. De a szabályok is ugyanazok - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezek betartása "létfontosságú".

Mint mondta, a spanyol kormány a legnagyobb tiszteletben tartja a népszavazást, mint demokratikus eseményt, de a "nemek győzelme" a referendumon mindent bonyolultabbá tesz.

Az eurózóna tagjaként Görögországnak minden joga megvan ahhoz, hogy kérjen egy újabb mentőprogramot - mondta a politikus, felidézve, hogy Alekszisz Ciprasz ezt már a múlt héten levélben megtette.

A spanyol gazdasági miniszter kifejtette, hogy az euró Európa jövőjének legfontosabb gazdasági és pénzügyi motorja, így nem lát valódi esélyt arra, hogy a görögök távoznának az eurózónából.

Beszélt arról, hogy Görögország legnagyobb problémája a gazdasági növekedés hiánya, és ezen kell változtatnia, amelyhez reformok bevezetése szüksége. " Enélkül lehetetlen helyzetbe kerülünk" - fogalmazott.

Luis de Guindos szerint a hitelezői trojkának (IMF, EKB, EB) is önkritikát kell gyakorolnia.

A görög pénzügyminiszter lemondását nem kívánta kommentálni.

Soraya Santamaría de Saenz miniszterelnök-helyettes újságíróknak elmondta: a referendum nem változtat azokon a szabályokon, amelyek mindenkire vonatkoznak Európában és messze túlmutatnak a tagállamok döntésein. "A görögök arról dönthetnek, ami őket érinti" - jelentette ki.

Kreml: Görögország remélhetőleg mielőbb megegyezik a hitelezőkkel


Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn.

Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket:"azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban".

Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei "minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz".

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. "Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során".

Az orosz államfő szóvivője azt mondta, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Baskírföld székhelyén, Ufában szerdán kezdődő csúcstalálkozójának napirendjén sem szerepel a Görögországnak nyújtandó segítség kérdése.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. A találkozó után az energiaügyi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról.

Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Ciprasz nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy "fokozódjon a feszültség" az Európai Unió és Görögország között.

A Der Spiegel című német hírmagazin online kiadása viszont azt közölte még áprilisban, hogy Moszkva 3-5 milliárd eurót utal át Görögországnak előlegként a Török Áramlat görög szakaszának építésére. Peszkov és több magas rangú tisztségviselő ezt cáfolták.

Alekszisz Ciprasz először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva "nagy közös tervekre" pénzt kölcsönözhet Athénnak.

A német kormány szerint nincsenek meg a feltételek a tárgyalásokhoz


A német kormány álláspontja szerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal.

Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát. Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy hiányoznak a feltételek egy új segélyprogramról való tárgyaláshoz - mondta Seibert. Martin Jäger német pénzügyminisztériumi szóvivő úgy fogalmazott, hogy Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről. A szóvivő rámutatott: Európa álláspontja szerint a gazdasági reformokkal párosított segélyprogram jobb lehetőséget kínál Görögországnak a fenntartható jövő biztosítására, és ez a tavalyi év végéig jól működött. Nemigen van szükség ennek az álláspontnak a megváltozatására, annál inkább sem, mert más euróövezeti országokban sikeres volt ez a stratégia - tette hozzá.

A német kormány nem akarja kitaszítani Görögországot az euróövezetből, de innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az eurózóna tagja marad-e - hangoztatta Seibert, jelezve, hogy várják Athénból az új javaslatokat.

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban munkavacsora keretében elemzi a görögországi népszavazás következményeit és vitatja meg a következő lépéseket.

Seibert szűkszavúan kommentálta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter váratlan lemondását. "Nem személyről, hanem álláspontokról van szó" - mondta a szóvivő, aki szerint Varufakisz lemondása nem váltott ki különösebb érzelmeket a kancellárból.

Liberálisok: a felelőtlen, populista politika csődbe vezethet egy országot


A Magyar Liberális Párt szerint a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről szóló görög népszavazás azt mutatja, hogy a felelőtlen, populista politika csődbe vezethet egy országot.

Fodor Gábor, az ellenzéki párt elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján fontos tanulságnak nevezte, hogy az EU-ban nem lehetnek következmények nélküli szabályok, mindennek van határa, nem lehet a végsőkig hiteleket és haladékokat adni.

A független parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága szerinte elfogadhatatlan módon jön majd létre, ugyanis az ellenzéki jelöltek közül a parlament gazdasági bizottsága csak a Jobbik által javasolt Nyikos Lászlót támogatta. Így nem lesz biztosítva az ellenzéki kontroll - értékelte.

Az olimpiarendezés témakörére áttérve Fodor Gábor azt mondta, támogatja a kezdeményezést, amit egy "esélyteremtő igennek" nevezett. Ha azonban - tette hozzá - a beruházások nem lesznek korrupciómentesek, vissza fogja vonni támogatását.

Dombrovskis: nem kérdéses az euróövezet stabilitása


Nem kérdéses az euróövezet stabilitása, a közös fizetőeszközt használó országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát - szögezte le Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke hétfőn Brüsszelben, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület déli sajtótájékoztatóján.

Sajnálattal állapította meg, hogy a jelenlegi görög kormány nem tudott élni a hivatalba lépésekor - a korábbi mentőcsomagnak köszönhetően - már érzékelhetővé vált pozitív folyamatok adta lehetőséggel. Azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a vasárnapi népszavazás után továbbra is nyitott Görögország felé, és hogy az ország helye "Európában van". Leszögezte ugyanakkor azt is: Brüsszelnek nincs felhatalmazása az euróövezeti tagországok kormányait képviselő Eurócsoporttól arra, hogy a mentőprogramra vonatkozó eddigi javaslat helyett valami másról folytasson tárgyalást Athénnel.

Külföldi lapok Görögországról - brit, francia, olasz és osztrák sajtó


"A nem, amely megrázza Európát" - ezzel a címmel kommentálta a vezető francia gazdasági lap, a Les Échos hétfőn az előző napi görögországi népszavazás kimenetelét.

A lap szerint a nem szavazatok győzelme politikai diadal ugyan Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára, de az ismeretlenbe taszítja Görögországot, amelyet az euróövezetből történő kilépés és a bankcsőd veszélye fenyegeti.

A konzervatív Le Figaro szerint "Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé". "A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba" - olvasható Gaetan de Capele szerkesztőségi írásában. A lap szerint "a görögök a végsőkig az összetűzést szeretnék, ami az ismeretlenbe való ugrás előjátéka", mindez ugyanakkor "az ő demokratikus választásuk, amelyet tiszteletben kell tartani".

A baloldali Libération címlapján "Zeusz nemet mondott" felirattal jelent meg. "El akarunk-e egy népet taszítani, amely a szenvedésével legitimizálta a lázadását? Meg akarjuk-e szakítani az egységes Európa álmát, amelyet a humanista értékekre építve a háború óta több generáció képviselt?" - teszi fel a kérdést szerkesztőségi írásában Laurent Joffrin, aki szerint "most a megszorítás és a politikai szétesés között kell választani", s az a kérdés, hogy "az európai vezetők megmentik-e Európát". A főszerkesztő szerint a görögök most végre megmutathatnák, hogy valódi adórendszert szeretnének, az európaiak pedig "végre elismerhetnék hivatalosan, hogy az egész kontinensre rákényszerített túl durva megszorításnak olyan katasztrofális politikai következményei lettek, mint a görög nem. Csökkenthetnék az adósságot, amelynek visszafizetését az IMF is lehetetlennek ítéli meg, s ilyen feltételek mellett lehetséges megállapodás".

A brit Financial Times értékelése szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot. Tony Barber, a londoni gazdasági napilap európai ügyekért felelős szerkesztője szerint a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó.

Alekszis Ciprasz miniszterelnök és kormánya örökké viselni fogja annak felelősségét, hogy a januári választások megnyerése után elpocsékolták a legjobb lehetőséget egy új mentőcsomag elérésére a hitelezőkkel. Görögországnak erőteljes érvei voltak arra, hogy megállapodásra jusson az adósságkönnyítésről, és arra is, hogy az új megállapodásban a hangsúly átkerüljön a megszorításokról a gazdasági növekedés ösztönzésére.

A Sziriza vezetése azonban az összes többi euróövezeti országot maga ellen fordította. Nem akármilyen eredmény egységbe terelni Európa civakodó politikusait - elég csak a menekültválsággal kapcsolatos dühödt vitára gondolni -, Ciprasznak és kollégáinak azonban ez is sikerült, ám ezzel katasztrófát zúdítottak országukra - áll a Financial Times kommentárjában.

A lap szerint Görögország európai hitelezői közül néhányan titkolt, vagy nem is annyira titkolt örömmel figyelik majd, ahogy Ciprasz feje a porba hullik. Arra a kérdésre azonban, hogy a görög katasztrófának milyen következményei lesznek az európai egység ügyére és a Balkán stabilitására, nekik sem lesz meggyőző válaszuk.

A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera Európa és a görög labirintus című vezércikkében úgy vélte, 5 év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében.

A kommentár szerint a népszavazás eredménye meghaladt minden jóslatot és megijesztette Európát. “Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)“, de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén "különélőként" lakik mostantól együtt.

A balközép La Repubblica úgy látta, a görög népszavazás politikai üzenet, amelyre Európának politikai választ kell adnia. A legsúlyosabb hiba az lenne, ha Athén sorsáról ismét az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutatalap döntene, márpedig az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő hétfői párizsi találkozója pont erre utal.

A napilap a közvetítőnek felkínálkozó Matteo Renzi olasz kormányfőt idézte, aki szerint az Athén és a trojka között megállapodás továbbra is a küszöbön áll, attól függ minden, hogy Merkel miként kíván szerepelni a német közvélemény előtt. A La Repubblica szerint Görögország lett az EU-ellenes bal- és jobboldali pártok példaképe, amely "értelmezhetetlen és hibrid Európát" teremtett.

Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt - olvasható a Der Standard osztrák napilap kommentárjában. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét - írta a szerző. A véleménycikk szerint a megszorítási intézkedések elmélyítették a görögországi recessziót valamint a szociális egyenlőtlenségeket. A nemzetközi szervezetek által sürgetett intézkedések nem hoznak nagyobb eredményt akkor sem, ha minden áron véghezviszik őket. A "nem" kimondása azonban nem elég - sem Brüsszel, sem Athén számára - véli a szerző és hozzáteszi: a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetségnek is asztalra kell tennie egy javaslatot.

A Die Presse című osztrák lap kommentárja szerint vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet. A szerző szerint a korrupcióval és a protekcióval átitatott állam következmény nélküli fenntartása nem opció.

Az Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól


Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól - tudatta hétfőn, a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.

A közleményből az is kiderül, hogy az Eurócsoport kedden délután 1 órakor ül össze Brüsszelben a helyzet megvitatására. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár legnagyobb hitelezőivé váltak.

Nem sokkal éjfél előtt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: az eredmény "nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából".

Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség.

"Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta Dijsselbloem.

A közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját kedden 18 órára hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A szavazatok összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Elemzők: esély van a megállapodásra, de sürget az idő


A népszavazás eredményét figyelembe véve is látnak esélyt a megegyezésre Görögország és hitelezői között az MTI által megkérdezett elemzők. Ez a lehetőség egészen július 20-ig nyitva maradhat, Görögországnak ez a következő kritikus dátum, mivel ekkor jár le egy nagy összegű, 3,5 milliárd eurónyi állampapír.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görög kormány pozíciója a népszavazás után kétségtelenül megerősödött. A kabinet nyilvánvalóan tovább keményít álláspontján, és a tárgyalások azonnali folytatását szeretné. Ez azonban a hitelezők részéről nehézségekbe ütközhet, akik első megszólalásaik alapján megosztottnak tűnnek.

Kifejtette: a görögöknek igen sürgősen meg kellene egyezniük a hitelezőkkel, mivel az Európai Központi Bank (EKB) likviditási gyorssegélyének (ELA) emelése nélkül a görög bankok likviditása már hétfőn elfogyhat, ami a bankrendszer összeomlásával fenyegethet, igen súlyos pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságot okozva.

Ebben az esetben a görög jegybanknak pénzt kellene nyomtatni, ami gyakorlatilag az euróövezetből való kilépést jelenti. Ebben a helyzetben az új görög pénz pillanatok alatt elértéktelenedhet, a görög gazdaság pedig az elmúlt öt év alatti 25 százalékos visszaeséséhez képest további hasonló mértékű zsugorodást is elszenvedhet - elemezte Suppan Gergely.

Kifejtette: egyes források szerint az EKB ugyan nem szünteti meg a likviditási gyorssegélyt, azonban nem is emeli azt. Sürgető a megállapodás amiatt is, hogy a július során lejáró adósságot törleszteni tudja a görög állam, amelyek közül az EKB felé július 20-án lejáró 3,5 milliárd euró a legjelentősebb, e nélkül az EKB végképp felfüggesztheti az ELA-t.

Rámutatott: a megállapodás ugyanakkor a hitelezők, különösen az euróövezeti tagállamok érdeke is, mivel a görög államcsőd esetén az egyes euróövezeti tagállamok átlagosan a GDP-jük 3 százalékát bukhatják el. Minden azon múlik, hogy az egyes felek mennyire tudják rugalmasan kezelni a helyzetet, mindenesetre igen erősen növekedett Görögország kilépésének valószínűsége az euróövezetből, ami végső soron igen durva pénzügyi, gazdasági és társadalmi krízishez vezethet. Az euróövezet kezelni tudja a problémákat, mivel a görög gazdaság súlya 2 százalék alatti az övezetben, igen alacsony külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokkal. Az EKB pedig feltehetően minden eszközt be fog vetni, hogy elszigetelje a görög fertőzés esetleges veszélyeit - elemezte Suppan Gergely.

Görögország nemet mondott. Fotó: MTI (galéria)


Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a figyelem a hét első napján az Európai Központi Bank (EKB) likviditási támogatással kapcsolatos döntésére irányulhat, minden egyéb fontos döntés várhatóan leghamarabb kedden születhet, amikor a jelenleg ismert tervek szerint rendkívüli EU-csúcsot tartanak. A szakértő szerint az EKB várhatóan tovább biztosítja az eddigi likviditást.

Kifejtette, hogy a jelek szerint minden tárgyaló fél az egyeztetések folytatására törekszik. Erre utalhat az is, hogy a nem-szavazatok győzelme ellenére hétfő reggel Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter bejelentette lemondását.

Jobbágy Sándor szerint bár a piacokon hétfőn ismét nőhet a volatilitás, pánikszerű reakciók nem valószínűek. A görög helyzet megítélése már a vasárnapi népszavazás előtt is többszörösen zavarosnak látszott, mert a szavazásra bocsátott kérdés valójában egy, már nem élő EU-s ajánlatról szól, miközben több görög és uniós döntéshozó is az euróövezeti tagságról szóló szavazásként állította be a kérdést. Más politikusok viszont úgy nyilatkoznak, hogy Görögország a szavazás végeredményétől függetlenül az eurózóna része maradhatna - fejtette ki a szakértő. Úgy vélte, hogy ezt a bizonytalanságot tovább fokozza a népszavazás eredménye, így a hétfői piaci helyzet az EU-s nyilatkozatok függvényében percről-percre változhat.

A CIB elemzője a népszavazás eredményét is figyelembe véve is lát esélyt a megegyezésre, akár július 20-ig nyitva maradhat ez a lehetőség. Görögország számára ez a következő kritikus dátum, mivel ekkor jár le 3,5 milliárd eurónyi állampapír, amit az EKB vett meg. Ha ezt nem tudja visszafizetni az ország, akkor nehezen elképzelhető, hogy az EKB fenntartja a "likviditáspumpát". Ez már „igazi" csődeseménynek számítana, hiszen ekkor lejáró államadósságot nem fizetne vissza az ország - vélekedett Jobbágy Sándor.

Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint "semmivel sem tudunk többet, mint a szavazás előtt, de az biztos, hogy a tárgyalások nem szakadnak meg Görögország és a trojka között".

Kiemelte: a Sziriza igen nehéz helyzetben van, hiszen a bankrendszert továbbra is az EKB tartja lélegeztető gépen, de csak annyira, hogy azok ne omoljanak össze. A szavazást követően igen hamar elmérgesedhet a helyzet, mivel az élet napról napra egyre nehezebb lesz Görögországban. A tárgyalások nem állnak le, sőt, új lendületet kaphatnak azáltal, hogy a szavai szerint "agresszív, sértegetéstől sem mentes tárgyalási stratégiájáról elhíresült" Varufakisz, görög pénzügyminiszter lemondott - magyarázta.

Duronelly Péter kiemelte: Varufakisz távozása lehetőséget nyújt egy későbbi megegyezésre. Sok minden múlik azon, hogy az egyre mélyebbre süllyedő görög gazdaság eseményei mennyire motiválják a görög vezetést a megegyezésre. Az IMF ugyan egy adósságátrendezésre is nyitottabb, mint korábban, de kulcsfontosságú, hogy az eurózóna országainak választópolgárai nem támogatják a görögöknek nyújtandó további engedményeket. Így a görög-uniós vitában Alexisz Ciprasz valójában nem Angela Merkellel vagy Wolfgang Schäublével áll szemben, hanem az eurózóna választópolgáraival - mutatott rá Duronelly Péter.

A görög főtárgyaló lehet az új pénzügyminiszter


A nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője lehet az új pénzügyminiszter Alekszisz Ciprasz kormányában.

Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztségviselő hétfő délelőtt közölte, hogy Evklídisz Cakalotosz külügyminiszter-helyettes, görög főtárgyaló a pénzügyminiszteri tisztség első számú várományosa.

A görög sajtóban Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter neve is felröppent esetleges jelöltként.

Az eddigi pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond posztjáról. Utódját hivatalosan a politikai vezetők hétfő délelőtti tanácskozása után nevezik meg.

Közgazdász: az igazi döntés az IMF, az EKB, és az Európai Bizottság kezében van


Az igazi döntés az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság kezében van, a politika fog dönteni a görög népszavazás utáni kérdésben - mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Kiemelte: az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül, az erősek, "a héják", azaz Németország, Hollandia, vagy "Görögország barátai", azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak ebben a nehéz helyzetben, a görög népszavazást követően.

Elmondta: erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni.

Rámutatott: ha Görögország megegyezést akar, mindenképpen reformokat kell végrehajtania, kérdés azonban, mennyire erősen vágják meg az államháztartás kiadásait, illetve mennyi lesz a privatizációs bevétel. Ha a görögök az eurózónában benn akarnak maradni, akkor ezeket a kérdéseket meg fogják oldani, és az EU sem zárja be a kapukat Görögország előtt - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

7
Helyiek készpénzért állnak sorban egy athéni bankautomatánál 2015. július 6-án, egy nappal az után, hogy a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson.
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Magas István kiemelte: "rettenetesen" súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához. Rámutatott: az eurózónából való kilépés a munkanélküliség azonnali megugrásához, a GDP azonnali csökkenéséhez vezetne, továbbá az euróban felhalmozott vagyonok értéke is jelentősen esne, akár magánvagyonról, vállalati vagyonról, vagy esetleg földről legyen szó, mindenképpen vagyonvesztést kellene elkönyvelniük a tulajdonosoknak.

Utalt arra: a görög bankok még egy ideig igyekeznek fenntartani a likviditásukat, főleg, ha enyhül a helyzet Görögország és az EU, illetve a trojka (az IMF, az EKB és az Európai Bizottság) között, hogy elkerüljék az országban a pánikot.

Magas István rámutatott: az esély megnőtt arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, de az is látszik, hogy a görög kormány részéről megvan a közeledési szándék. Utalt arra: a kisebb pénzügyi kérdésekben lehet engedni, de az is világos, hogy nagyobb ügyekben nem. Mivel Görögország lényegében a többi eurózóna-tagállam adófizetőitől kapott segítséget, tartósan nem lehet azt mondani a görögöknek, hogy a tartozást nem fizetik vissza - mondta Magas István.

A lengyelek többsége ellenzi Görögország további pénzügyi segítését


A lengyelek 59,6 százaléka ellenzi, hogy Görögország további pénzügyi segítséget kapjon egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint.

A felmérést az IBRIS intézet végezte el július 3-án és 4-én a Rzeczpospolita című napilap megbízásából.

A megkérdezettek 28,7 százaléka úgy véli, hogy Görögországnak továbbra is segítséget kellene nyújtani. Az így válaszolóknak 57 százaléka 25 és 34 év közötti.

A segítséget ellenzők 74 százaléka pedig 45 és 54 év közötti.

A nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora 61-39 arányban győzött a vasárnapi görög népszavazáson.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez.

Financial Times, La Libre Belgique, Le Soir, Neue Zürcher Zeitung


A görögök többet érdemelnek annál, hogy további nehézségekkel fenyegessék őket - véli a Macropolis gazdasági elemző portál szerkesztője, Nick Malkoutzis a görög népszavazást követő napon a Financial Times brit politikai gazdasági napilap európai kiadásának közlése szerint.

A közgazdász szerint az euróövezet görög elhagyása, a Grexit után is van élet, ha úgy alakul, bár pár éven át meglehetősen nehéz lesz. Malkoutzis úgy véli, sok görög letett a reményről, hogy javíthat életszínvonalán. A szerző szerint a nemmel szavazók között van, akinél bevált a nemzeti szuverenitásról szőtt "idealista álom", másokat feldühített az, ahogyan hazájukat kezelték a hitelezők, és vannak, akik úgy érzik, kimerültek, saját vezetőik és az európai döntéshozók is magukra hagyták őket.

A véleménycikk szerint az elmúlt hat évben a görögöket rendszeresen fenyegették azzal, hogy ha nem megfelelően döntenek, nehézségekre számítanak, majd mikor megfogadták a tanácsot, ugyanúgy jöttek a megpróbáltatások. Nekik több reményre van szükségük további adóemelésnél és kiadáscsökkentésnél.

"A tény, hogy tízezrek csatlakoztak az elutasítás pártján álló tüntetésekhez, a Sziriza vezette kormány lobogója alatt, miközben az hivatalba lépése óta az amatőrizmuson kívül semmi mást nem mutatott (...), azt bizonyítja, hogy fogytán a remény" - írja Malkoutzis. Amire Görögországban jelenleg kísérletet tesznek, az szerinte a társadalmi és politikai fenntarthatóság határát súrolja.

A kis jövedelműek adóterhei megnégyszereződtek 2008 és 2012 között, a tehetősebbekké eközben kilenc százalékkal emelkedtek, a háztartások felének fő bevételi forrása pedig a nyugdíj - mutat rá az elemző.

"Ők most félelemben élnek" - írja. Malkoutzis véleménye szerint ebben a légkörben már nem lehet azt folytatni, ami eddig volt.

A második legnagyobb példányszámú számú francia nyelvű belga napilap, a La Libre Belgique 12 oldalt szentelt a népszavazásnak. A lap szerint "brutális" lehet a hétfői ébredés. Görögország fityiszt mutatott a megszorításoknak - áll az újság címlapján, amely arra figyelmeztet, hogy a görög válság teljesen ellenőrizhetetlenné válhat.

A lap szerint a görög kormányfő téved, ha azt gondolja, hogy totális győzelmet aratott, engedményeket kell tennie, ha olyan megállapodást akar kötni, amelyet a német törvényhozás is elfogad, a "számláló pedig tovább pörög", ha Athén július 20-án nem tud fizetni az Európai Központi Banknak, amely jelenleg felszínen tartja a görög bankrendszert - a helyzet minden eddiginél "robbanásveszélyesebbé" válhat.

A lap viszont koránt sincs meggyőződve arról, hogy a frankfurti uniós jegybank "kihúzza a dugót", s leállítja a görög pénzügyi szektort életben tartó sürgősségi hitelezést. "A mostani állás szerint nem biztos, hogy Görögországnak fel kell hagynia az euró használatával" - írja.

Megszólaltatja az újság André Sapirt, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles egyetem közgazdászprofesszorát, aki szerint "Görögország már fél lábbal kint van az euróövezetből". Sapir nem látja okát, hogy miért lazítana az EKB, úgy véli, a Grexit nem javítana a helyzeten.

"A nem hirtelen következményekkel jár majd. A helyzet továbbra is romlik" - fogalmaz Sapir, aki szerint így csak nehezebb lesz áthidalni az ellentéteket.

5
Dimitrisz Kucumpasz, a Görög Kommunista Párt (KKE), Panosz Kammenosz, a Független Görögök pártjának (ANEL), Alekszisz Ciprasz görög miniszterelmök, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vezetője, Prokopisz Pavlopulosz görög államfő, Evangelosz Meimarakisz az Új Demokrácia, Sztavrosz Theodorakisszal, A folyó (To Potami) és Fofi Gennimata, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) új vezetője (b-j) megbeszélést folytat az athéni elnöki palotában 2015. július 6-án, egy nappal az után, hogy a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson.
Fotó: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

"Nem gondolom, hogy a nem segít a görögökön" - véli a professzor, aki szerint az elutasító szavazatok győzelme csak nagyobb zűrzavart teremt majd.

A közgazdász úgy véli, hogy az eredmény az uniós vezetők világos elutasítását és teljes vereségét jelenti. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ugyanakkor szerinte nem vétett politikai hibát, azzal, hogy az "igen" pártjára állt.

Sapir arra is emlékeztet, hogy a német vezetés eddig elzárkózott a görög adósság átrendezésétől, inkább a görög kormányt rendezte volna át. Felhívja arra is a figyelmet, hogy ugyan a Nemzetközi Valutaalap valóban azt állítja, hogy a görög adósság fenntarthatatlan, és adósság-átstrukturálásra van szükség, ugyanakkor a helyzet romlásáért a Ciprasz-kormány intézkedéseit teszi felelőssé.

Az ugyancsak belga Le Soir szerint a görögök nemet mondtak Angela Merkel Európájára.

A lakosság többsége - írta a baloldali liberális szellemiségű, francia nyelvű lap - nem csupán a megszorításokat utasította el, hanem az ország fölötti külföldi "gyámkodásra" is nemet mondott.

A lap helyzetértékelése szerint Ciprasz a Sziriza balszárnyának járt a kedvében a népszavazás megszervezésével, de ennek révén - bármilyen nagy győzelmet is aratott - minden eddiginél nagyobb mértékben vált e balszárny túszává.

A Le Soir athéni különtudósítója, Maroun Labaki feltette a kérdést, hogy - tekintettel a várható szociális következményekre - vajon valaha is hajlandóak lesznek-e beleegyezni a Sziriza szélsőségesei a hitelezőkkel kötendő megállapodásba.

"A görög kormányfő vasárnap kétségtelenül újra feltöltötte az elemeit, de a Sziriza heterogén jellege továbbra is ezek tartóssága ellen hat" - olvasható a brüsszeli lapban.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson.

A Sziriza-csapatnak a "gazdag brüsszeli nagybácsi" nélkül kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, hogy gazdaságuk versenyképesebb legyen. Ez inkább az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg.

A regionális politikai és humanitárius segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország ne süllyedjen káoszba. De Athénnek most a saját, nehéz útját kell járnia - minél következetesebben teszi ezt, annál jobb. Európának ez nem fog kárt okozni - vélte a zürichi lap.

A cseh kormányfő szerint a görögök a nehezebb utat választották


A görögök a rosszabb és nehezebb utat választották nemcsak Görögország, hanem egész Európa számára - vélekedik a görög népszavazás eredményéről Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Sobotka, akárcsak Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, lehetségesnek tartja, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.

"Értem (Francois) Hollande (francia) elnök és (Angela) Merkel (német) kancellár elszántságát, de úgy gondolom, hogy szinte lehetetlen a görögöket akaratuk ellenére megtartani az euróövezetben" - olvasható Sobotka hétfő reggel kiadott közleményében.

"Megnyílt a tér arra, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet" - nyilatkozott Zaorálek. Szerinte eddig ismeretlen területen mozognak az események, de ez talán esélyt adhat Görögországnak az új kezdetre és felépülésre. "Európa számára ez sokk, de meglehet, szükségünk volt erre a sokkra" - szögezte la a cseh külügyminiszter.

Andrej Babis pénzügyminiszter azt állítja, hogy hiba volt Görögországot felvenni az euróövezetbe. Ennek most az uniós adófizető polgárok fizetik meg az árát - mutatott rá Babis.

Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt alelnöke, EP-képviselő szerint eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió kidolgozza azokat a szabályokat, amelyek szerint el lehet hagyni az euróövezetet. "Bárhogy is lesz a görög euróval, az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy Görögország teljesítse az uniós tagságból eredő kötelességeit" - jelentette ki Zahradil.

Francia pénzügyminiszter: folytatódhat a párbeszéd a görög kormánnyal


A francia pénzügyminiszter fölszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll.

Michel Sapin elmondta az Europe 1 rádiónak adott interjúban: a vasárnapi népszavazás - amelyen a görögök 61 százalékos többséggel elutasították a hitelezők javaslatait - nem azt jelenti, hogy Görögország automatikusan kívül kerülne az eurózónán.

A görög euróövezeti tagság megőrzése egyedül "a majd megkezdődő tárgyalások minőségétől" függ - fogalmazott.

Megismételte, hogy szerinte nem lehet tabu a görög államadósság-teher csökkentése, vagyis erre is kiterjedhetnek a tárgyalások.

6
Nyugdíjasok vitatkoznak egy athéni bank dolgozójával 2015. július 6-án, hogy a bankkártyával jellemzően nem rendelkezők legfeljebb 120 eurót felvehessenek a nyugdíjukból. Görögországban július 6-ig kötelezően zárva tartanak a bankok a görög adósságválság miatt.
Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti

"Ha (a görögök) így, a büszkeségüket visszanyerve visszatérnek a tárgyalásokhoz, annál jobb. Most a görög kormányon a sor, hogy előterjessze javaslatait" - mondta a francia pénzügyminiszter.

Michel Sapin az interjúban kitért arra is, hogy "nem lehet csökkenteni" az Európai Központi Bank által a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) jelenlegi szintjét.

A piacokon egyelőre korlátozott a görögországi népszavazás hatása. Tíz bázisponttal nőtt az irányadó tízéves olasz, spanyol és portugál államkötvények hozama, és meredeken - 3-4 százalékkal - esett több bank, köztük az olasz UniCredit, a Banco Popolare és a Monte dei Paschi, valamint a portugál Banco Comercial részvényárfolyama.

Kína várakozásai szerint sikeresen kezelik majd a válságot


Kína bizakodónak tűnt a görög gazdaság kilátásait illetően a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről rendezett görögországi népszavazás után, bár Cseng Kuo-ping külügyminiszter-helyettes hétfői nyilatkozata szerint a fordulathoz valamennyi fél kemény munkájára szükség van.

Cseng meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a válságot "megfelelően fogják kezelni", s úgy vélte, annak, hogy ez miként történik majd, nem csak Görögországra és a görögökre, de a világra is hatása lesz.

A Global Times című kínai napilap Egy bizonytalan út Görögország és az EU előtt címmel közölt kommentárt a témáról. A szerző szerint az európai integráció példátlan kihívás előtt áll, a labda az unió térfelére került, fájdalmas és kockázatokat magában rejtő választás következik.

A békülés felérne a fizetésképtelenségre és lázadásra ösztönzéssel, ami hosszú távon negatív következményekkel járna, míg Görögország kiebrudalása az eurózónából az Európai Unió agressziójaként volna értelmezhető, ami szintén elfogadhatatlan - fogalmazott a lap.

A görög válság, illetve Athén esetleges távozása olyan kérdéseket hozott a felszínre, amelyekre az unióban nincsenek kész, kidolgozott válaszok. "Mindenféle egység létrehozásának ára van, és ez azt jelenti, hogy az erőseknek segíteniük, támogatniuk kell a kiszolgáltatottakat" - jegyezte meg a kínai lap, utalva arra, hogy Berlin és Párizs vonakodik a segítség megadásától.

Kína szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, és konstruktív szerepet kíván játszani ennek érdekében - idézte a Hszinhua hírügynökség Li Ko-csiang kormányfőt, aki nemrégen Brüsszelben fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Utalt rá, hogy Peking a maga részéről már eleget tett néhány kérésnek, amelyek Athénból érkeztek.

Tőzsde - Meredek esés várható az európai nyitásban


Meredek eséssel indulhat a kereskedés hétfőn a fontosabb európai részvénypiacokon azután, hogy előző nap Görögországban népszavazáson elutasították a pénzügyi segítség fejében elvárt takarékossági intézkedéseket, és ezzel megnövekedtek az aggodalmak, hogy a mediterrán ország kilép az euróövezetből.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, a FTSE-100 index 110-140 pontos, több mint 2 százalékos zuhanással indíthat. Frankfurtban a DAX-30 bő 300 ponttal, 3 százalékkal süllyedhet. Párizsban a CAC-40 mutató nagyjából 140 ponttal, vagyis 3 százalékkal eshet.

Kedd este rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői.

4
A görög népszavazásról szóló híradásokat olvassa a bangkoki tőzsde egyik kereskedője 2015. július 6-án, egy nappal az után, hogy a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson.
Fotó: MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit

Angela Merkel német kancellár helyettese úgy fogalmazott, a népszavazással lehetetlenné vált a kompromisszum Athén és euróövezeti partnerei között. A vasárnapi referendumon meggyőző fölénnyel győzött a megszorításokat elutasító "nem" tábor.

Ezzel a görög kormány összeütközésbe került a hitelezőkkel, és megnőtt a kockázata annak, hogy Görögország távozik az eurózónából - mondta Philippe Gijsels, a BNP Paribas francia nagybank piackutatással foglalkozó brüsszeli szakértője. A befektetők ezért a szokásos módon próbálják minimalizálni a kockázatokat: a részvényekből és más kockázatosabb eszközökből a menedék eszközökbe fog áramolni a pénz - mondta. A szakértő hozzátette, arra számít, hogy előbb vagy utóbb folytatódni fognak a tárgyalások az athéni kormány és a hitelezők között, ugyanakkor nem lehet látni, mi lesz az egyeztetések kimenetele.

Pénteken kissé gyengültek az európai tőzsdeindexek. Londonban a FTSE-100 0,67 százalékkal esett. Frankfurtban a DAX 0,37 százalékos mínusszal végzett. Párizsban a CAC-40 0,57 százalékkal gyengült.

Váratlanul lemondott a görög pénzügyminiszter


Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről előző nap rendezett görögországi népszavazás.

A tárcavezető a Twitter közösségi oldalon jelentette be, hogy lemond. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a hitelezőkkel.

Miután lemondott, a következőket írta a blogján: "Nem sokkal a referendum eredményének bejelentése után tudomásomra jutott, hogy az eurócsoportból (az euróövezeti pénzügyminiszterek közül) néhányan és más +partnerek+ azt szeretnék, ha nem vennék részt a testület ülésein, és a miniszterelnök (Alekszisz Ciprasz) úgy ítélte meg, hogy ez hasznos lehet a számára a megállapodás elérése szempontjából". Hozzátette, hogy ezért hétfői hatállyal távozik a pénzügyminisztérium éléről.

"Kötelességemnek tartom, hogy segítsek kiaknázni azt a tőkét, amelyet a görög néptől kaptunk a tegnapi (vasárnapi) népszavazáson" - fogalmazott.

Mint írta, a népszavazás eredményéért nagy árat kell fizetni, "ahogy az megszokott a demokratikus jogokért folytatott harcban". Kijelentette, meg kell állapodni a hitelezőkkel úgy, hogy a megállapodás tartalmazza "a görög államadósság átstrukturálását, kevesebb megszorítást, a javak átcsoportosítását a rászorulóknak és igazi reformokat".

Varufakisz elidegenítette magától euróövezeti kollégáit azzal, hogy rendszeresen durva kifejezésekkel illette Görögország hitelezőit. A múlt héten tovább rontotta a már amúgy is fagyos viszonyt azzal, hogy a "terrorizmushoz" hasonlította, ahogy a hitelezők szavai szerint próbálják megfélemlíteni a görög népet, hogy fogadjanak el még több megszorítást.

"Büszke vagyok rá, hogy a hitelezők megvetnek" - írta hétfő reggeli blogbejegyzésében.

3
A görög miniszterelnöki hivatal sajtóirodája által közreadott kép Alekszisz Ciprasz görög miniszterelmök televíziós beszédéről az athéni kormányfői hivatalban 2015. július 5-én, miután a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson.
Fotó: MTI/EPA/Görög miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Andrea Bonetti

Korábban írtuk:

A nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint - közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az eurózóna tagállamainak vezetőit kedd estére.

A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

1
A nem szavazat támogatói az athéni Szintagma téren 2015. július 5-én, miután a részeredmények szerint a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson.
Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti

Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében üdvözölte a "nem" szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok. Ciprasz a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott.

Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni - mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. Egy másik, a Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.

Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával.

"A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát" - fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az "meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet".

Ciprasz közölte azt is: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a részeredmények ismeretében úgy vélekedett, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal. Gabriel szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök "felégette az utolsó hidakat" Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. Vele szemben Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és Európa felelőssége, hogy elkerülje "az euróövezet versailles-i szerződését". Ezzel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.

Jeroen Dijsselboem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke Görögország jövője szempontjából "nagyon sajnálatosnak" nevezte a népszavazás eredményét. Közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. "Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta Dijsselboem.

2
Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.
Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti

A görög kormányfő elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban noha a nem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az Európai Bizottság rövid közleményben reagált a görögországi népszavazás eredményére, tudatva, hogy tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt. Hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lezuhant egy vadászbombázó Oroszországban, a pilóták meghaltak

A Szu-24M típusú vadászbombázó repülőgép felszállás közben zuhant le, a baleset oka egyelőre nem… Tovább olvasom