Szent István király emlékezete Sík Sándor munkásságában

2022.08.19. 07:00

A kereszténység és a haladás szolgálatában

Sík Sándor katolikus pap, piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész, akadémikus, a szegedi egyetem egykori professzora a huszadik század katolikus irodalmának egyik legjelentősebb képviselője volt. Államalapító első királyunkról, Szent Istvánról több művében is megemlékezett. Erről kérdeztük Miklós Péter eszmetörténészt.

Kiss Anna

Sík Sándor szerint Szent István ünnepe nem csak a magyarok ünnepe. Archív fotó: Török János

Fotó: Török János

– Mivel számos műfajban alkotott rendkívül igényes és változatos stílusban, eltérő alkotói eszközökkel és módszerekkel közelített Sík Sándor Szent István alakjához. Egyszerre érdekelte úgy, mint a magyarság sorsát egy évezredre meghatározó történelmi személyiség és úgy is, mint a katolikus egyház szentje, akinek életútja és cselekedetei morálisan nagyra értékelhetőek és egyben erkölcsi példaként szolgálnak a hívek számára – mondta el lapunknak Miklós Péter címzetes egyetemi tanár.

Tragédia három felvonásban

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatójától tudtuk meg azt is, hogy Sík egyházi énekes és imakönyvek szövegein is dolgozott, így a templomokban éneklő hívek ajkán is felhangzottak a Szent István tiszteletére írt művei. Az eszmetörténész külön kiemelte Sík Sándor István király című színművét, amely a szerző műfaji meghatározása szerint „tragédia három felvonásban”.

– A dráma első királyunk utolsó óráinak történéseit dolgozza fel. Történelmi alapokon nyugszik ugyan a történet, de írója nem törekedett a történeti hitelességre, ezért számos fiktív szereplő és esemény íródott le benne. A darab célja az volt, hogy bemutassa a fiúutód nélküli haldokló uralkodó politikai és spirituális útját addig, amíg végül föl nem ajánlja országát Szűz Máriának, és közvetlenül elhunyta előtt Jézus Krisztus édesanyja szobrának lábához nem helyezi a koronáját. A katolikus hagyomány szerint Mária azóta is Magyarország égi pártfogója, latinul Patrona Hungariae, akinek alakja középkori és újkori pénzérmeinken is megjelent évszázadokon keresztül – mutatott rá Miklós Péter.

Főszerepben az első főpásztorunk

Hozzátette, a színművet először az 1930-as években mutatták be nagy sikerrel, de a rendszerváltozás után is többször műsorra tűzték a színházak, sőt tévéjáték is készült belőle Esztergályos Károly Balázs Béla-díjas színházi- és filmrendező forgatókönyve alapján és rendezésében 1992-ben.

Fontos szereplője a drámának a Szeged-Csanádi Egyházmegye első főpásztora és jelenlegi védőszentje, Szent Gellért püspök is, aki lelkileg támogatja az uralkodót utolsó óráiban, és ő a darab utolsó megszólalója is.

Ünnepe az egész emberiségnek

Sík Sándor Szent István király ünnepén címmel 1955-ben írt történelmi esszét, amelyben a következőket fogalmazta meg: „Szent István ünnepe nem csak a magyarok ünnepe. Ünnepe az egész kereszténységnek, hiszen ő az első európai uralkodó, akit az egyház szentté avatott. Ünnepe az egész emberiségnek: a haladásnak, amelynek egy nagy jövőjű és nagy tehetségű fiatal népet állított szolgálatába; a kultúrának, amelynek fenyegető ellenségéből egyszer s mindenkorra harcos védelmezőjévé és lelkes továbbvivőjévé nevelte nemzetét”.

Szent István és Szűz Mária, mint Magyarország védőszentjeinek közös tisztelete jelenik meg Sík 1938-ban, az első magyar király halálának ezredik évfordulójára írt, Szent István-himnusz című versében, amelynek örökérvényű sorai rímelnek az István király című dráma befejezésére: „Dicsőséges koronádat Máriának felajánltad. Ő vigyáz azóta ránk, Nagyasszonyunk, Szűzanyánk”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!