Azzal folytatta, hogy az ötlet már régen megfogant, pályázati lehetőséget kerestek a megvalósításra, végül úgy döntött a képviselő-testület, nem várnak tovább, saját forrásból csinálják meg. A költségek több millió forintot tesznek majd ki.
A fotókat válogatják a digitalizáláshoz a művelődési ház munkatársai. Fotó: Török János
A megjelenés – az alapos kutatómunka miatt – 2 év múlva, 2023-ra várható. Az első körben 1000 példányú kötetet Illin Klára szerkeszti, és ő tartja a kapcsolatot az írókkal is.
– Tavaly ősszel kezdtük a munkát az előkészítéssel, amiben sokat segített a szegedi Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese, Bárkányi Ildikó. Rajta kívül például Fodor Ferenc, Mód László és Marjanucz László található még a szerzők között
– mondta a polgármester. A tanulmánykötetben nem száraz, lexikonszerű adatfelsorolással, hanem olvasmányosan dolgozzák fel Balástya és tanyavilága históriáját az elmúlt évszázadoktól az 1990-es évek elejéig. Külön foglalkoznak majd az önállóvá válásával is, hiszen az átszervezések után 1950-től lett önálló, addig Szegedhez tartozott. A kiadványban kordokumentumok és értékes, ritka archív fotók is helyet kapnak, utóbbiakat a művelődési házban, a könyvtárban és a teleházban digitalizálják.
– A könyvben a földrajzról, a gazdaságról, a kulturális és oktatási értékekről, hagyományokról, a vallásról, a kiterjedt tanyavilágról, az ott élők életéről is szó lesz, de nem marad ki a TSZ-szervezések időszaka, az építészeti hagyományok és a különböző közösségek, egyesületek és körök tevékenysége sem
– közölte Ujvári László.
