Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek címmel indít összművészeti programsorozatot a Müpa április 2-a és 18-a között a zeneszerző születésének 140. évfordulója alkalmából.
A streamelt nyitó produkció a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikusok közös előadása lesz.
Juronics Tamás, az együttes művészeti vezetője Bartók Béla Concerto című művét viszi színre.
Régi kapcsolatok
A Kossuth-díjas táncművészt és koreográfust megnyitása óta szoros kapcsolat fűzi a Müpához, amelynek legfőbb alapját a közös értékrendszer, a kortárs művészet iránti elkötelezettség adja. A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikusok együttműködése sem új keletű: a Concerto lesz a negyedik közös produkciójuk.
– Minden élő zenekaros produkciónkat nagyon élvezem. A közös munka a Nemzeti Filharmonikusokkal, mint az ország első számú reprezentatív zenekarával, mindig kiemelt pillanat a társulat életében. Az eddigi közös produkcióink mindegyike Kocsis Zoltánhoz kötődött. Jóleső érzés, hogy sajnálatos halálával nem szakadt meg, hanem folytatódik az együttműködés – fejtette ki lapunknak Juronics Tamás.
Évtizedes vágy
Elmondta, Bartók Béla munkássága pályája kezdetétől vonzza. Mindhárom színpadi művét koreografálta már: A csodálatos mandarint – amelynek címszerepét mintegy százszor táncolta is – 1999-ben, A fából faragott királyfit 2001-ben. 2005-ben pedig rendezőként debütált A kékszakállú herceg vára című darabbal.
– A zenéje korántsem könnyű, de különlegessége, dinamikája és beszédessége már egészen fiatal koromban magával ragadott. Mindhárom színpadi műve egyedi módon mesél a férfi-nő kapcsolatról, a szerelemről, amely téma mindig is nagyon izgatott. A Concerto feldolgozását több mint tíz éve terveztem – nyilatkozta.
Életre kelő allegória
A zenekari művet Bartók 1943-ban írta Amerikában egy három éven át tartó alkotói csend után, kórházi kezelésének ideje alatt.
– Egészségi állapotának és kedélyének vészterhes romlásában jelentős szerepet játszhatott hatalmas honvágya és a nácizmus térhódítása felett érzett, kínzó aggodalma. A kétségbeesés és gyötrődés mellett azonban életszeretete és a remény is tükröződik az érzelmileg felettébb összetett műben. A darabban mindenekelőtt Bartókról szeretnék beszélni, aki Csetényi Vencel táncművész előadásában meg is jelenik majd a színpadon – árulta el Juronics Tamás, aki a színházi jelmeztervezőként a Concertóban debütáló Mojzes Dóra divattervezővel felettébb különleges látványvilágot álmodott a produkcióhoz.
Juronics Tamás: Bartók egész élettapasztalatát sűríti Concerto című műve.
Fotó: Karnok Csaba
– Mivel a zenekar végig a színpadon lesz, így díszlet nincsen, a jelmezek a látvány létrehozásának egyetlen eszközei. Nagyon karakteres, elrajzolt, különleges víziókban gondolkodunk.
Bartók lázálmai elevenednek meg a színpadon, aki szenvedélyesen szerette a bogarakat, rovarokat. Ez adja az allegória alapját. Például a zongora, a zene egy pók képében fonja majd körül és csábítja alkotásra Bartókot, a haza pedig egy hatalmas pillangó képében jelenik meg előtte.
Mindemellett mindhárom színpadi művének alakjai is megelevenednek: Mimi és a mandarin, a fából faragott királyfi és a királylány, a kékszakállú herceg és Judit is – árulta el.
