2007.01.03. 15:19
A makói polgármester húszmilliárdos álma
Négyszer-ötször annyi beruházást szeretne megvalósítani a makói önkormányzat a 2007–2013 közötti uniós ciklusban, mint amennyit a korábbi hasonló időszakokban sikerült. Az uniós pályázati sikerekhez azonban önerőre is szükség lesz, ami áldozatokat, az eddiginél több lakossági hozzájárulást követel.
A makói könyvtár ma és az elképzelt rekonstrukció után. Fotó: Szabó Imre és látványterv
Azt alapul véve, hogy a dél-alföldi régió számára elérhető uniós és egyéb pályázati támogatásokból mennyi juthat Makóra, Buzás Péter polgármester 15-20 milliárdos beruházási forrásra számít a 2007–2013-as ciklusban. Ez négyszerese-ötszöröse annak, mint amit Makó a korábbi hasonló időszakokban megvalósíthatott – hangzott el azon az újévköszöntő találkozón, amelyen volt és jelenlegi önkormányzati, illetve parlamenti képviselőkkel, cégvezetőkkel, a város díszpolgáraival és kitüntetettjeivel találkozott a város első embere.
A fejlesztési elképzelések között olyan milliárdos nagyságrendű beruházások szerepelnek, mint például a városi könyvtár és a belvárosi iskola teljes felújítása, a Maros-parti üdülőövezet kiépítése, ifjúsági centrum kialakítása a mozi, a Petőfi park és az Istók-ház bevonásával, a sportpálya rehabilitációja és a kórház rekonstrukciójának befejezése. Emellett folytatni szeretnék a megkezdett út- és járdaprogramot, az intézményi épületek rekonstrukcióját. A fentieken kívül ebben az időszakban valósul meg a 17 milliárdos szennyvízberuházás, illetve épül meg az M43-as autópálya.
A fejlesztések egy részét – ilyen például a városi fürdő további bővítése, a Korona szállodai részének kialakítása, avagy egy új élményfürdő kialakítása Kákásban – vállalkozók, befektetők közreműködésével képzeli el a városvezetés. Ezektől új munkahelyeket is remélnek. A nagy ívű beruházásokhoz, az uniós források kiaknázásához kap központi segítséget az önkormányzat, de természetesen városi önerőre is szükség lesz. Buzás Péter számítása szerint ez évi 250-300 millió makói forintot igényel. Ennek kétharmad részét az önkormányzat igyekszik kigazdálkodni, a többit azonban a helyi polgároktól, vállalkozásoktól szedi be adók és más bevételek formájában.