Tisztább a Maros, mint korábban volt

Bár tavasszal a halállomány fogyatkozásáról és kisebb rákpusztulásról számoltak be a Maros egyes pontjain halászok, ez a hirtelen jött meleg és az enyhe tél számlájára írható. Nemrég arról is írtunk, hogy a folyón gyakran úszik lefelé kommunális hulladék, többnyire Pet-palackok tömege. Ugyanakkor a mérések azt mutatják, hogy maga a víz tisztább, mint amilyen korábban volt évtizedeken át.

A folyó egyes szakaszain kisebb volt az ilyenkor szokásosnál a fogás, és itt-ott ráktetemek felbukkanását is jelezték marosi halászok a környezetvédelmi szakhatóságnak a közelmúltban. A folyó állapota miatt azonban nem kell aggódnunk. P. Holló Ildikó biológus, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa lapunknak elmondta: nem szennyeződésről van szó, a most észlelt probléma az enyhe tél és a korán jött meleg számlájára írható.

Két helyen vizsgálják

A Maros vízminőségét a zöldhatóság szakemberei a folyó két magyarországi pontján vizsgálják havi rendszerességgel: Nagylaknál, ahol belép az országba, és a Tisza torkolatánál. A vizsgálatok során a víz biológiai és kémiai jellemzőit egyaránt vizsgálják. Előbbiek között ötféle élőlény – többek között algák, kagylók, rákok és rovarok – jelenlétét, illetve gyakoriságát figyelik, utóbbiak között pedig a folyó oxigén- és tápanyagháztartását jelző, illetve veszélyes anyagok, egyebek mellett növényvédő szerek és nehézfémek nyomai után kutatnak a laboratóriumban. A vízügy-igazgatóság szakemberei mérik mindemellett a vízállást és a vízhozamot is, mert a kép teljességéhez ezek az adatok is hozzátartoznak.

Mivel nem volt igazi nagy hideg, a folyóból nem tűntek el a kórokozók, ráadásul a szokatlan időjárás miatt valószínűleg a magasabb rendű víziállatok sem tudtak a megszokott nyugalomban pihenni, így legyengülhetett az állomány, érzékenyebb lett a fertőzésekre – mondja a szakember. A történtekre mindez együtt, illetve az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb vízállás szolgálhat magyarázatul. Ugyanakkor a növényi tápanyagban gazdag vízben az algák egy bizonyos csoportja, a kovaalgák úgy elszaporodtak, mint nyár végén szoktak, hiszen a hőmérő szinte nyarat mutat. A folyó színe az alga miatt barna, mindez azonban nincs komoly, tartós befolyással a folyó állapotára.

A Maros vízminősége most jobb, mint korábban nagyon hosszú ideig volt. Elsősorban a toxikus veszélyes anyagok, például nehézfémek tekintetében tapasztalhatunk javulást. A folyó most mindenekelőtt azért tisztább, mert Romániában nagyon sok szennyező ipari üzem szűnt meg. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a vízminőségre érzékenyen reagáló kagylófajok újra megtelepedtek a Marosban, de ugyanezzel magyarázható a tiszaviráglárvák felbukkanása is. Persze a helyzet még korántsem ideális: a makói szennyvíztisztító üzem például jól működik, de továbbra is sok kommunális szennyvíz kerül a mederbe mind a magyarországi, mind a jóval nagyobb romániai területen. Terheli továbbá a vizet jó néhány állattartó telep szennyvize, amelyek szervesanyag-tartalma rossz hatással van a biológiai egyensúlyra. Ezeket a román oldallal közösen kidolgozandó úgynevezett vízgyűjtő-gazdálkodási terv, illetve annak végrehajtása fogja – persze, nem egyik napról a másikra – megoldani. A román féllel a magyar szakhatóságok közös méréseket, ellenőrzéseket végeznek – a vízminőség további számottevő javulására 2015-re lehet számítani.