Hamarosan Erdei János nevét viselheti a makói sportcsarnok

Nyolc évvel ezelőtti avatása óta egyszerűen városinak hívják a makói sportcsarnokot. A látványosságként is számon tartott, Makovecz-stílusjegyeket magán viselő épületegyüttest nem csak helyi sportolók használják: már országos versenyeknek, nemzetközi mérkőzéseknek is otthont adott – egyébként a József Attila Gimnázium felújításakor épült és a Közművelődési Kht. üzemelteti. Molnár László önkormányzati képviselő, sporttanácsnok azt mondja, az idei, olimpiai év jó alkalom lenne arra, hogy végre nevet találjanak a létesítménynek. Ötlete is volna.

Bár úgy véli, Makó a magyar élsportnak is sok kiválóságot adott, közülük talán az egykori ökölvívó olimpikon, Erdei János lenne a legméltóbb arra, hogy a sportcsarnok névadója legyen. Az elképzelést az elmúlt hetekben több neves makói sportvezetővel is megosztotta – valamennyien támogatták az ötletet. Az MSZP-s képviselő mindenesetre örülne annak, ha legalább párbeszéd indulna a városban arról, legyen-e névadója a csarnoknak, s ha igen, kinek az emlékét örökítsék meg. Molnár Lászlónak nem ez az első névadási ötlete: ő találta ki, hogy az egykori sajtócézár nevét viselje a város középiskolai kollégiuma.

Ifj. Erdei János a csarnok előtt. A névadás egyfajta elégtétel is lenne nagyapjának. Fotó: Szabó Imre
Az elképzelést szívesen fogadta a család is. A néhai bokszoló három unokája közül a legidősebb, a főtéren üzletet működtető vállalkozó, ifj. Erdei János lapunknak azt mondta: a névadás egyfajta elégtétel is lenne nagyapjának, aki bár örökös magyar bajnok volt, az élet úgy hozta, hogy – rajta kívülálló okok miatt – egyszer az Európa-bajnoki, egyszer pedig az olimpiai aranyéremtől is elesett. Ez egész életében nyomasztotta. 1997-ben halt meg, Makón a református temetőben nyugszik; ravatalánál eljátszották a Himnuszt és olimpiai mezben helyezték örök nyugalomra. Neve a sportcsarnokban az olimpikonok emléktábláján is olvasható.

Ifj. Erdei János azt mondta: sok makói ért el feljegyzésre érdemes sportsikereket, de talán nem túlzás azt állítani, hogy azok közül, akik már elmentek, és így névadói lehetnek egy sportlétesítménynek, talán a nagyapja szolgált rá leginkább erre a megtiszteltetésre.

Erdei János címeres mezben.
Erdei az Eb-n és az olimpián

Az 1919-ben Makón gazdálkodók fiaként született Erdei Jánost a pontozóbírók Milánóban azért ütötték el az Eb-aranyéremtől, hogy egy hazai ökölvívónak kedvezzenek, a Helsinkiben rendezett olimpián pedig az úgynevezett baráti országok részéről született politikai döntés: mivel Magyarországnak Papp László személyében már van olimpiai bajnok ökölvívója, Erdei nem juthat a dobogó közelébe. Így is történt: a makói bokszoló már a negyeddöntőbe sem kerülhetett be, ötödik lett, miután a későbbi csehszlovák aranyérmestől pontozással kikapott.