Makó és környéke

2009.07.07. 23:23

Keresd a nőt! - az államalapításnál is

Csanádalberti - Szent István király Gizella nélkül nem lett volna képes ekkora tettre – mondja Elisabeth Faltin, akinek A királyné című történelmi regényét a német Novum Verlag adta ki. A szerző – valódi nevén Kovácsné dr. Faltin Erzsébet – maga is határozott nő. A rendszerváltás után közel 20 évig dolgozott Ambrózfalva és Csanádalberti körjegyzőjeként.

Bakos András

„Szívesen fogadunk kéziratokat!" – bátorítja a kezdő írókat honlapján – a magyar kiadók szokásától némiképp eltérően – a Novum Verlag. A német vállalat weboldala azt is hangsúlyozza: „szívünket szerzőinkért!". E szerzők egyike Elisabeth Faltin, akit az ambrózfalviak, csanádalbertiek Kovács Józsefnéként ismernek. E két településen dolgozott közel két évtizedig körjegyzőként. Két polgármesteri hivatalt irányított, a helybeliek szerint karakteres, határozott vezetőként, két polgármester munkáját segítette. Önéletrajza szerint addig, míg súlyos gondjai, egészségi állapota miatt nem kényszerült lemondásra.

Az 56 éves mezőhegyesi asszony ma családjának és kutató szenvedélyének él. Eredetileg történelmi tanulmányt készült írni, amikor Gizella életéről gyűjtött anyagot. Miért pont róla?

Közjegyzőből első könyves szerző: Kovácsné Faltin Erzsébet dedikálja A királyné című regényét. Családi archívum

Közjegyzőből első könyves szerző: Kovácsné Faltin Erzsébet dedikálja A királyné című regényét. Családi archívum
– Amikor Veszprémben tanultam, majdnem mindennap láttam a szobrát, olykor megérintettem a lábát, úgy mentem zárthelyi dolgozatot írni – számol be az életét végigkísérő élményről Kovácsné dr. Faltin Erzsébet. – Célom az, hogy fölhívjam a figyelmet rá, meggyőződésem, ő jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Szent István véghez tudta vinni az államalapítás művét. 2004– 2005-ben, amikor kezdtem lelkileg föltápászkodni, eldőlt, hogy a könyv regény lesz, amely ragaszkodik a történelmi tényekhez. Ez nem mindig könnyű, hiszen néhány eseményről többféle nézet is létezik. Sokan segítették a munkámat, így például Blazovich László professzor is. Nagy élmény volt a kutatásokban eljutni olyan mélységig, hogy én is közvetlenül tapasztalhattam: sok minden változott 1000 év alatt, de emberi dolgaink, tetteink mozgatórugói szinte ugyanolyanok.

Erzsébet a könyv kéziratát elküldte a szeged–csanádi megyés püspöki hivatalba. Kiss-Rigó László úgy döntött, ajánlót ír hozzá: „Szívből kívánom, hogy ez a regény, miközben maradandó olvasói élményt nyújt, szolgálja azt a nagy célt is, hogy Gizellát egyre jobban megismerjük, megszeressük, kultuszát ápoljuk, és egyszer eljöjjön az a nap is, amikor Boldog Gizellát Szent Gizellaként tiszteljük" – írja a püspök.

Skóciai Szent Margit élete

A szerző most Skóciai Szent Margit életét kutatja. A krónika szerint 1047-ben született a mai Mecseknádasdon, 1069- ben lett III. (Véres) Malcolm felesége, megszelídítette, s ha kellett, a helyes irányba terelte férjét. A skótok jó szívű, a szegényeket mindig gyámolító királynéként emlékeznek rá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!