Makó és környéke

2012.12.09. 20:54

Messze van, mint Makó Gyulától

Makó - A Hagymatikumtól egyelőre ne várjon nyereséget a makói önkormányzat – javasolja a gyulai várfürdő korábbi igazgatója. A Békés megyei város 1941 óta tervezte a strandot, de a háború közbeszólt. A helybeliek később téglajegyeket vettek, adakoztak, 1959-re nyílt meg az intézmény.

Bakos András

Gyulának ötven év kellett ahhoz, hogy a fürdője befusson, Hévíz háromszáz év alatt jutott el az évi egymilliós látogatóig, nem kell tehát föladni a reményt – hangzott el a makói képviselő-testület ülésén nemrég, a Hagymatikum első évi veszteséges működése kapcsán. A gyulai példára [namelink name="Mágori Józsefné"] országgyűlési képviselő hivatkozott.

Tény, hogy a turizmusipar ott már tényleg beindult, az elmúlt tíz évben 4 négycsillagos szálloda épült, a Békés megyei kereskedelmi szálláshelyek kétharmada gyulai. Ott először 1941-ben merült föl a fürdőépítés terve, amikor az Almásy-birtok eladósodott örökösei fölajánlották megvételre a várat, a kastélyt és parkját. A háború félbeszakította az elképzelés megvalósítását, a kútfúrás se ment könnyen, de – mint Gombkötő Erzsébetnek az interneten közzétett írásából kiderül – 1948-ban már épült medence.

A városi tanács 1957-ben fúratott újból, a munka költségéhez hozzájárult az állam, de a helyi társasági rendezvényekből befolyt pénz 5–25 százalékát a fürdőfejlesztési alapba fizették be. Téglajegyeket is vettek a helyiek, ezt később belépőre lehetett váltani. A fürdőt 1959-ben nyitották meg.

– Abban, hogy sokan a fürdő mellé álltak, közrejátszott, hogy nem sokkal ezelőtt került át a megye székhelye Gyuláról Békéscsabára, és a gyulaiak meg akarták mutatni, mire képesek – mondja [namelink name="Cséfán Lajos"], aki egy évtizedig vezette nyereségesen a Gyulai Várfürdőt, és a Magyar Fürdőszövetség gyógyfürdő szekcióját.

– Ami a működtetést illeti, zömmel nyereséges volt, de ebből a szempontból a rendszerváltás jelentős választóvonal, mert míg addig inkább a közjót szolgáló intézmény volt, ezután vállalkozásként kellett fönntartania magát. Emiatt akadtak problémák. Azt tudom, hogy az ezredforduló után, amikor átvettem a vezetést, közel tíz évig nyereséget termeltünk. Ma az országban öt-hat fürdő lehet ténylegesen nyereséges, első helyen a hévízi. Vannak olyanok, amelyek nyereséget mutatnak ki, és sok a veszteséges, köztük híresek is. Budapesten mínusz 7-800 millió forintról lehet beszélni. Ahogyan tudom, Csongrád megyében a mórahalmit vezetik a legügyesebben, azt nem kell félteni, a mérete megfelel vállalt feladatának.

A gyulai és a makói fürdőben nem csak az a közös, hogy mindkét helyen számítanak a román turistákra: [namelink name="Kovacsics Imre"] 2011 januárjáig Gyula fürdőjének is igazgatója volt, épp Cséfán Lajost váltotta annak idején. Cséfán azt mondja, neki és a szakmabeliek zömének az a meglátása, hogy a politika túlértékeli utódjának szakmai kvalitásait. Gyulán szemérmesen hallgatnak arról, hogy a Kovacsics idején, engedély nélkül építtetett szaunaparkot azóta le kellett bontani. Cséfán Lajos nem titkolta véleményét a makói fürdőről: elhibázottnak tartja a projektet, és azt javasolja a város képviselő-testületének, hogy egyelőre ne várjon nyereséget a Hagymatikumtól.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!