Makó és környéke

2014.07.15. 22:19

A nagy esőzés miatt összedőlhetnek a romos vályogházak

Apátfalva - Nem egyedi eset, ami a múlt héten Apátfalván történt: sok az összedőléssel fenyegető, életveszélyes ház, az illetékes önkormányzat azonban lényegében tehetetlen – nemcsak a pénz, a jogi lehetőség is hiányzik a komolyabb fellépéshez.

Szabó Imre

A múlt héten Apátfalván rádőlt a saját háza egy apátfalvi férfira, aki egy darab fólián és egy takarón aludt az egyik sarokban. Csupán a szerencsének köszönhető, hogy az egyébként is romos ház, amelynek a teteje feltehetőleg az elmúlt napok esőzései miatt szakadt be, nem követelt emberéletet. Az eset sajnos nem egyedi: februárban számoltunk be arról, hogy a makói Bánffy utcában a szomszéd udvarára dőlt egy ugyancsak lepusztult vályogház egyik fala. Itt sem sérült meg senki, de ez is csak a véletlenen múlt. Az eset érdekessége, hogy már fél évvel korábban megírtuk, félő, hogy ledől a fal, de nem történt semmi.

A két történetben közös: mindkét ingatlant életveszélyessé nyilvánította az építési hatóság – az apátfalvit például 2 esztendeje –, a tulajdonost pedig felszólították a helyreállításra vagy a bontásra, ám egyik sem történt meg. Ez, mint a makói eset kapcsán akkor általánosságban megírtuk, azért fordulhatott elő, mert a tulajdonost csak felszólítani, illetve újra és újra bírságolni lehet. Ez az eszköz pedig egy jövedelemmel nem rendelkező tulajdonos esetében, amilyen az apátfalvi is volt, nem sokat ér.

Az amúgy is romos vályogháznak valószínűleg a nagy esőzés adta meg a kegyelemdöfést. Fotó: Szabó Imre

Az amúgy is romos vályogháznak valószínűleg a nagy esőzés adta meg a kegyelemdöfést. Fotó: Szabó Imre
Azt, hogy az önkormányzatnak még életveszély esetén is kockázatos önkényesen hozzányúlni egy ingatlanhoz, elsőként minden bizonnyal Királyhegyesen tanulták meg a rendszerváltást követően a makói járásban.

Mint [namelink name="Horváth Lajos"] polgármester lapunknak elmondta, a faluban még a tanácsrendszer idején lebontottak egy romházat, s ezt követően a tulajdonos pert indított. Ez még a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, s az önkormányzatnak csak azért nem kellett kártérítést fizetnie, vagy csereingatlant felajánlania, mert a követelés elévült. Tény, hogy az önkormányzatoknak pénzük sincs arra, hogy maguk bontsanak a költségek utólagos megtérítése reményében, de a lehetőség is hiányzik.

– Most is van a faluban legalább 5 ilyen épület, de ezeket lényegében csak nézhetjük – mondja Horváth Lajos.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!