Megújult a makói skanzen - Fotók

 – Dédnagyapám használta, nálunk már évtizedek óta üresen állt. Annak idején gabonaféléket tároltak benne az állatok takarmányozására – mondta a makói Hevesi Ferenc arról a deszkás hambárról, ami a család Justh Gyula utcai udvarán állt, most pedig a makói múzeum skanzenjében látható.

Darus kocsival szállították át a múzeum udvarára. Ez az egyik olyan régi időket idéző eredeti melléképület, amit eddig nem láthattak az érdeklődők – egészen a hétvégéig, amikor a felújított, kibővített skanzent egy egész naposra tervezett, bár az eső által megtépázott program keretében átadták.

Az ünnepségen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Cseri Miklós és Nyergesné Kovács Erzsébet csanádpalotai polgármester mondott beszédet, illetve palotai néptáncosok léptek fel.

A Magyar Tájházak Szövetsége először 2013-ban rendezte meg a tájházak napját, a Szent György napjához legközelebb eső szombaton. Az azóta már hagyománnyá vált esemény célja, hogy a látogatók megismerkedjenek az egykori falusi, tanyasi életmóddal és a hajdani tavaszi szokásokkal.

Utóbbi nem véletlen, hiszen mint Szikszai Zsuzsanna igazgatótól megtudtuk, az intézmény Makóról a már említett deszkahambáron kívül Vajdovics Tibor kotárkájával, az apátfalvi Varga Ferenc szekerével, illetve három talpakon álló csanádpalotai gabonás kassal gyarapodott. Ezek ideiglenesen kerültek Makóra a jelenleg üresen álló palotai tájház udvaráról addig, amíg azt nem tudják felújítani. Az épületeket magyar és angol nyelvű ismertetőkkel is ellátták.

Megtudtuk, a fentieken kívül újdonság a skanzenben az is, hogy az itteni putrit sikerült korhű használati tárgyakkal berendezni. A múzeum minderre – részben saját forrásból, részben önkormányzati támogatásból – 4-5 millió forintot költött.

Algyőn Süli Andrásra emlékeztek

A rossz idő ellenére jó páran ellátogattak Algyőre is szombaton, ahol a tájházak napja és a Süli András-emlékév alkalmából Süli András nyomában címmel emléksétát tartottak. A magyar naiv festészet egyik legnagyobb alakja Süli András, Algyő nevezetes szülötte és díszpolgára.

A tájházak napján tartott algyői falunapon sétakocsikázásra is lehetőség nyílt. Fotó: Török János

A képzőművész napszámosként dolgozott 18 éves koráig, ezután kosárfonó volt. Már gyermekként is foglalkozott rajzolással és festéssel. Műveit túlnyomórészt 1933 és 1938 között készítette, ám Süli több művét is elégette algyői házának udvarán, mert nem kapott honoráriumot értük.

1938-ban pedig felhagyott a festéssel. Művei a paraszti és népi élet eseményeit ábrázolják naiv stílusban. Legnagyobb művészi sikere, hogy 1969-ben képei aranyérmet kaptak a Pozsonyi Nemzetközi Naiv Kiállításon.

A Napsugaras Házban növényekkel festettek

Szintén csatlakozott az idei tájházak napjához a szegedi napsugaras ház is. Itt is a képzőművészet került előtérbe, növényi eredetű anyagokkal festettek.

A napsugaras házban a növényi eredetű festékeket lehetett kipróbálni. Fotó: Török János

Megtudtuk, hogy régen a parasztok legtöbbször a környezetükben található növényeket használták festésre, színezésre. Más-más növényt használtak például a fonalak befestésére és a húsvéti tojások készítésénél. De azt is tudták, hogyan készíthetnek tintát gubacsból. Ezeket a technikákat pedig a napsugaras házba látogatók ki is próbálhatták.