2019.09.04. 12:30
A búzát is igazítani kell a szélsőségesebb időjáráshoz
Kiváló minőség és kiemelkedő terméshozam, ez a gabonanemesítők célja, és a kettőt együtt szélsőséges időjárási körülmények között is hozniuk kell. Nem könnyű, ahogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodás sem az.
Országos kukorica, szója, napraforgó és cirok szakmai napot tartott kedden Kiszomboron a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Wágner József ügyvezető igazgató nyitó előadása után kollégái beszéltek egyebek között a nemesítés eredményeiről, a piaci kilátásokról és a gabonakutató kalászos újdonságairól. Utóbbiról Cseuz László osztályvezető tartott előadást.
Fotó: Kovács András
A szakember figyelmeztetett az őszi kalászosok közelgő vetési idejére, s rögzítette a nemesítők örök célját, vagyis a mennyiség és a minőség maximalizálását – és azt, hogy ezt mindig tudja a növény. Fontos, hogy legyen ellenálló a rovar kártevők és a növénybetegségek ellen, s még inkább az, hogy jól tűrje a szélsőséges időjárást, a kánikulát, az aszályt. Ahogy a többi előadó, ő is kiemelte a klímaváltozást, amihez alkalmazkodni kell. Cél a kiterjedt, mélyre hatoló gyökérzet, s hogy minél tovább maradjon a levél zöld, ami a táplálék beépítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az átlagember egyenlőségjelet tesz a búza és a kenyérbúza közé, pedig ez a kalászos gabona szélesebb felhasználású – kásától a sörig sok minden készítéséhez használják.
A szegedi kutatók türelmes emberek, az évi 2-3 új fajta elismertetéséhez hosszú időre, sok munkára és 80 ezer törzsre van szükség. A sikert itt könnyű mérni, 2013 és 2016 között például az ország legnagyobb területen termelt búzája az övék volt, de a GK Csillag még ma is ott van a dobogón.
Megtudtuk, hagyomány, hogy a szegedi nemesítők a korai fajtákban erősek, de most inkább két középérésűt emelt ki az előadó. A 2013 óta vetett GK Szilárd bőtermő, jól bokrosodó, tömött szárú, s így jó szalmatömegű és fűtőértékű. A GK Arató 2016 ismert, a hibrid búzához hasonló hozamra képes, miközben jó malmi minőséggel rendelkezik, 12-14 százalékos a fehérjetartalma.
A gyengébb lisztekhez keverhető javítóbúzából a GK Békésre büszkébb leginkább a kutató.
Cseuz László két 2019-es, új fajtáról, a GK Magvetőről és a Zetéről is beszélt, az előbbi akár 7,5 tonnás termésre is képes hektáronként, az utóbbi extra korai – akár az őszi búzával együtt is aratható –, 7,6 tonna potenciális hozamú és lágy sikértartalma miatt keksz és ostya előállításához is alkalmas. Szó esett a jó öreg durumbúzáról is, ami itt szó szerint is értendő, hiszen a GK Bétadur 1997 óta állja a sarat, s mellé érkezett frissítésként a Julidur. Nemesítenek a szegediek zabot és tavaszi árpát is, a GK Habzó értelemszerűen az utóbbi, és sör készítéséhez kiváló.
