Makó és környéke

2019.02.10. 11:05

Aranysakál, már a Facebookon is: Évről évre többet lőnek - mégis egyre jobban szaporodik Makó környékén

Makó - Látni nagyon ritkán lehet őket, mert óvatosak, de hallani bárki hallhatja a Maros hullámterében élő aranysakálcsaládokat, ahogy üvöltenek. Egy helyi természetfotós éjjeli felvételt készített egy példányról, közzé is tette. Kár volt - akadt ilyen vélemény.

Bakos András

Aranysakált fotózott Viseráczki András makói természetfotós kameracsapdája január 20-án hajnali 3 órakor a Maros hullámterében, Maroslele közelében. A felvételt közzétette a Facebookon. Akadt olyan hozzászóló, aki amiatt aggódott, a vadászok így szereznek tudomást arról, hogy ez a ragadozó már itt is előfordul, és majd jól lelövik. Ez a jó szándékú, minden élőlény életéért aggódó, laikus természetvédő szempontja.


A vadászok azonban nem a Facebookról tudták meg, hogy él aranysakál a környéken. – Rohamosan szaporodik mifelénk is. Nagyon óvatos állat, nemigen lehet vele találkozni, de aki éjjelre kiül az erdőbe, szürkületi idő- szakban 2-3 családot is hallhat, ahogy üvöltenek. Úgy kommunikálnak, mint a farkasok – válaszolta kérdésünkre Marjai Péter, a 8000 hektáron, hullámtéri területeken is gazdálkodó Marosmenti Vadásztársaság elnöke. – A mi hozzáállásunk az aranysakálhoz ugyanaz, ami a magyar vadgazdálkodás álláspontja: ez már nem veszélyeztetett faj, egész évben vadászható. A gyarapodásban eljutott odáig, hogy kiszorítja a táplálékkonkurenseit. Az utóbbi években rendre tíz-tizenöt példány kerül terítékre nálunk.

Belenézett a kamerába. A Maros hullámterében is egyre többen vannak. Fotó: Viseráczki András

Belenézett a kamerába. A Maros hullámterében is egyre többen vannak. Fotó: Viseráczki András

Ez a szaporodás és terjedés azért érdekes, mert az aranysakál – régi magyar nevén nádi farkas vagy toportyán – az 1940-es évekre szinte teljesen eltűnt Európából. A ’90-es években tért vissza. Kutatók vizsgálják, mennyiben segíthette ezt a klímaváltozás, hogyan hatott rá a balkáni háború, vagy a farkas mint vetélytárs hiánya, illetve az a tulajdonság, hogy új élőhelyekhez alkalmazkodik a faj.


Abban, hogy megvetette a lábát és szaporodik, biztosan közrejátszik, hogy a táplálékbázisa bőséges. Amikor elszaporodik a mezei pocok, a hörcsög, nem csak a gazdálkodók kára nő: például az aranysakál is 6-7 kölyköt fial, a korábbi 3-4 helyett. – A zsákmányállat gradációját (túlszaporodás) követi a ragadozóé, ez természetes jelenség – mondta Marjai Péter.


Az aranysakál képes megfogni az őzgidát és a vadmalacot is, az emberre azonban nem veszélyes. A rókáknak kihelyezett, veszettség elleni szerrel kezelt csalétkeket az aranysakálok is megeszik, így szintén védettek a betegség ellen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!