Bezár a makói térség utolsó filmszínháza

Kiss Antónia, a pitvarosi filmszínház igazgatója hamarosan a falu képviselő-testülete elé viszi a kérdést: mi legyen a mozival? A háromszázezer forintos éves költségvetéssel a helyi művelődési házban üzemelő filmszínházban tavaly már csak hetente egyszer, hétvégente volt vetítés, átlag húsz-harminc érdeklődőnek. A bezárás ötlete már korábban felmerült, hiszen az önkormányzat eddig is erején felül áldozott a száz férőhelyes vetítőterem fenntartására, ezt azonban ügyes szervezőmunkával, pályázati sikereknek köszönhetően – korábban a hangrendszer korszerűsítésére kaptak pénzt, tavaly pedig egy művészfilmfesztivál megrendezésére – eddig sikerült megúszni.

Kiss Antónia a kiszolgált pitvarosi vetítőgépeknél – több tekercset aligha fűz be.
Fotó: Frank Yvette
Idén viszont erre már aligha van remény, így a pitvarosiaknak utazniuk kell a közösségi filmélményért. Kiss Antónia azt mondja: a lépés már csak azért is elkerülhetetlen, mert a vetítőgépek elöregedtek, tönkrementek, felújítani egyszerűen nem érné meg őket, ráadásul mozigépészük sincs jó ideje – ő adta le a filmeket a nézőknek.

Pitvaroson egyébként az ötvenes évek óta vetítettek, a művelődési házba pedig bő egy évtizede költözött a vetítőterem. Ez volt a makói térség utolsó filmszínháza: a legtöbb községben már évekkel ezelőtt beszüntették a vetítést, nemrég a makói filmszínházra is lakat került. A megye más városaiban – Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon – ugyanakkor továbbra is működik mozi, mindenütt megpróbálják állni a versenyt a szegedi plázával.