Makó és környéke

2019.06.20. 17:37

Negyedszázada szűnt meg a megyei vízmű

Negyedszázada szűnt meg a megyei víz- és csatornamű vállalat. Csongrádban ennek időszaka alatt sikerült minden településen megoldani a vezetékes ivóvízellátást - emlékezik Medgyesi Pál makói vízügyi szakember.

Szabó Imre

- A megyei vállalat sorsát az pecsételte meg, hogy 1991-ben az önkormányzatokhoz kerültek az ívóvízellátással, szennyvízkezeléssel és strandok fenntartásával kapcsolatos jogok, majd ráadásként ehhez ármegállapító jogot is kaptak - emlékezik Medgyesi Pál, aki annak idején a megyei vállalat makói telephelyét, ezt követően pedig - megszűnéséig – a makói vízművet vezette. A megyei víz- és csatornamű vállalat 33 éven át működött, és érdeme többek között az, hogy ez idő alatt a megye minden településén kiépült a vezetékes ivóvízellátás. Ez nem volt egyszerű, hiszen a kezdeti időszakban sok problémával, például a szűkös kapacitások miatti vízhiánnyal is meg kellett küzdeni. A cég azonban az egyetemmel együttműködve, jó szakembereket magához vonzva fel tudott nőni a feladathoz – vont mérleget Medgyesi.


A cég története is érdekes. Abban az időben országosan 33, minden megyében egy vagy két vízművállalat működött – Csongrád megyében történetesen kettő: az egyik a megyeszékhelyen, a másik a megye többi részén. Az utóbbi székhelye Szentesen volt. Azért ott, mert az ottani városi tanács 1952-ben egy államosított magáncégre alapozva megalapította a helyi kútépítő és vízművállalatot, aztán 3 hónap múlva a megyei tanács ezt bízta meg a feladat ellátásával megyeszerte. Ebből a városi kútfúró vállalatból nőtt ki egy 1956-tól 62-ig tartó szünet után az a végén 1500 embert foglalkoztató megyei cég, amelynek aztán minden városban volt telephelye és éjjel-nappali, hétvégi ügyeleti szolgálata.

A vízmű korszakának egyik makói emléke, a víztorony. Fotó: Szabó Imre

A vízmű korszakának egyik makói emléke, a víztorony. Fotó: Szabó Imre

Az, hogy az önkormányzati törvény a településeknek adta az ivóvízellátással kapcsolatos jogokat, az árképzési rendszer miatt vitte csődközelbe a megyei vállalatot. A szokás ugyanis az volt, hogy minden szolgáltató egy átlagárat használt – a tényleges költségek azonban természetesen eltérőek voltak, például a fogyasztók számából következő fajlagos költség miatt. Így aztán voltak önkormányzatok, amelyek rájöttek, jobban járnak, ha önállósodnak. Mórahalom és Hódmezővásárhely kiválása után a maradék cég már csak áremelésekkel tudott volna talpon maradni, ám miután az önkormányzatok ármegállapítási jogot is kaptak, ennek ódiumát sehol sem vállalták fel – emlékezett Medgyesi.


Bár voltak megyék az országban, ahol fenn tudott maradni a megyei szolgáltató, Csongrádban nem így történt. A helyzet megoldásaként a megyei vízmű kft-ket hozott létre Makó, Szentes és Csongrád térségében; a közművagyont az önkormányzatok megkapták, de a rendszer működtetéséhez szükséges eszközöket átadták a helyi üzemmérnökségekhez, amelyek még induló tőkét is kaptak. A makói vízmű Medgyesi értékelése szerint például ezt követően sikeresen működött, amit rengeteg elismerés is fémjelzett. Ugyanakkor országosan – mint az akkori vízügyi miniszter fogalmazott – ez egy kaotikus korszak volt, hiszen 33-ból 400 szolgáltató alakult. Nyilvánvaló volt, hogy ez így nem lesz hosszú életű, érdemesebb lett volna az erőket koncentrálni. Végül így is történt: a megyei vízmű megszűnése utáni rendszer alig két évtizeden át maradt fenn – összegzett Medgyesi.

Címkék#Makó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!