Nincs biztosításuk vadbaleset ellen

Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

A lapunk július 29-i számában, majd a rádióban és televízióban is bemutatott szegedi, Bérkert utcai vadbalesethez hasonló történt a makói Füstöltkolbász Kft. szegedi tulajdonosával, Sipos Jenővel. A vállalkozó január végén kapta meg új autójukat, egy Volvo S80-ast. A kocsival három nappal később, hajnali fél négykor autózott Szegedről Makóra, a húsüzembe. Deszken, a második rendőrlámpa utáni enyhe kanyarban jobbról, az árokból őz ugrott elé. – Köd volt és sötét, 40-nel mentem, de olyan közelről ugrott elém, hogy nem tudtam elkerülni az ütközést. Fékeztem, de abban a pillanatban sajnos el is ütöttem, a két jobb oldali kerékkel átmentem rajta – mondja [namelink name="Sipos Jenő"]. – Kihívtuk a rendőröket, fényképeztek, értesítették a vadásztársaság emberét, aki megjegyezte, hogy jól összeroncsoltam a vadat. Nem tehettem róla. Megkérdezte, hogy elvinném-e, de nem kértem, így elvitte ő.

Ha az őzek nem találnak elég eleséget a mezőn, a város felé veszik az irányt.
Fotó: MTI
A baleset körülményeit, a sebességet a fékútból megállapító rendőrségi állásfoglalás birtokában Sipos Jenő megkereste a deszki vadásztársaságot, amely – hasonlóan a szegedi balesethez – azzal hárította el a felelősséget, hogy bár igaz, hogy a kocsi belterületen haladt, de nem megfelelő sebességgel. Emellett szerintük a vállalkozónak látnia kellett volna, hogy az őz valószínűleg előbb balról jobbra átszaladt az úton, majd a szélső kerítésnél megriadva, visszafordulva keveredett az autója elé. Sipos Jenő erre úgy érvel, hogy az a kerítés, amelyre a társaság hivatkozik, nem közvetlenül az út szélén, hanem attól 26 méterre található. Az ő sebességéből kiszámítható, azon a kanyarodó szakaszon 16 másodperc alatt kellett volna az őznek oda és vissza átszaladnia, hogy ő tényleg lássa.

Zöldbe mennek

A szakember szerint a vad jelenléte lakott területen azt is jelzi, hogy a változó időjárási körülményekhez az élővilág megpróbál alkalmazkodni. Ha kinn, az erdőn, mezőn nincs elég víz, a település szélén pedig az öntözés révén zöldebb a növényzet, óhatatlan, hogy beljebb húzódnak az állatok, erre a jövőben is számítani kell.

Az autó elején a légterelő, néhány díszítőlemez és a hűtő egyik rögzítője törött el. Utóbbit nem cserélték, hanem a tulajdonos kérésére újrafúrták, úgy rögzítették, így olcsóbb. Volt viszont, amit mindenképp ki kellett cserélni, így összesen 460 ezer forint a kocsitulajdonos kára. Ezt polgári perben szeretné megkapni a vadásztársaságtól Sipos Jenő. Az első tárgyalás szeptemberben várható. Ahogyan a Bérkert utcai baleset autós résztvevője, [namelink name="Berinszki Zoltán"], úgy Sipos Jenő – és valószínűleg a legtöbb autós – is csodálkozott azon, hogy a vadásztársaságnak nincs biztosítása, amely ilyen esetben fedezné a kárt.

– Az 1996. évi, LV-ös törvény, amely a vad védelméről, a vadászatról és vadgazdálkodásról rendelkezik, a korábbiakhoz képest egészen új jogi környezetet teremtett – reagált érdeklődésünkre Komoly Tamás, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkára. – Kimondta, hogy a vadászat-vadgazdálkodás és az autóvezetés egyaránt veszélyes üzemnek számít. Tehát egy balesetben a felek felróhatóságuk arányában kötelesek a kárt viselni. Ha egyik oldalon sem róható föl hiba, mindenki a maga kárát téríti meg. A törvény megjelenése után a biztosítók kezdeményezték az addigi biztosítások megszüntetését, mert ez az ágazat ráfizetéses volt. Ez, bár gyakran elmondjuk, nem ment át a köztudatba.

Az autós köthet biztosítást

Az autó tulajdonosa köthet vadkárra biztosítást, ez a kötelező mellé választható kiegészítő szolgáltatás, így elvileg nem kell bíróságon harcolni a pénzéért. Az egyik társaság a honlapján évi 500 ezer forintos biztosítási összeget tüntet fel erre az esetre, ennek éves díja 5000 forint.