Ott is élnek halak, ahol nem számítanak rá a horgászok

Másfél óra alatt kilenc vörösszárnyú keszeget (Scardinius erythrophthalmus) fogtunk a Sámson–Apátfalvi Száraz-érben, úszós horgászbottal, csontival. Ezen a csatornának használt, gátakkal védett régi vízfolyáson vezet át az út Makóról Kövegy felé menet. Az államé, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelője. Partja és medre náddal helyenként benőtt, hínárfoltok is vannak benne. Kitaposott horgászhely sehol, három közmunkáson kívül senkivel sem találkoztunk. A békazenében alig értettük egymás szavát, a nádirigó közvetlenül mellettünk énekelt, fölöttünk héja szitált. Bár picit vöröses a vize, megfelelő hely arra, ha valaki kisfiának, unokájának szeretné megmutatni a horgászat szépségét. Talán annak is, aki szeretne halat fogni, de nem akar 10-15 ezer forintot áldozni az engedélyre egy horgászegyesületi tavon.

Vörösszárnyú keszeg a Sámson-Apátfalvi Száraz-érből. Visszaengedtük, ahogy az összes társát. Fotó: Kuklis István

Azt, hogy mennyi ilyen vízterület van Csongrád megyében, nehéz megmondani. A Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége, valamint a Nébih honlapja ugyanis azt tartja számon, mely vizeket kezeli horgászegyesület. Ezeknek mindnek van víztérkódja, és az ott gazdálkodó egyesület, vagy a tulajdonos meghatározza, hogyan szabad ott horgászni. Ilyen többek között a Tisza és a Maros is, és kubikjaik a gátakon belül. Ha egy víznek nincs ilyen kódja, akkor ott elvileg pecázhat az is, akinek van állami jegye, horgászkártyája, amely 2200 forint, és fogási naplója.

A megyei horgászszövetségnél azt tanácsolják, azért mindenki tájékozódjon, mielőtt ilyen helyen bevet, mert a terület tulajdonosa is tilthatja a horgászatot. Ahol mi pecáztunk, ott ez nem tilos, megkérdeztük az Ativizigtől. Nem joghézagban horgászik, aki ilyen helyen dob be, mert vannak számon kérhető szabályok: ha őshonos fajhoz tartozó halat fog, azt vissza kell engednie, az idegen honosokat – tehát például az ezüstkárászt, a törpeharcsát és az amurt – hazaviheti. Mi természetesen az összes vörösszárnyút visszaengedtük a vízbe.

Hogyan kerül a horgásztavak sztárja, az amur egy öntözőcsatornába? Kádár Mihálytól, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől tudjuk, hogy a 80-as évektől, a Tisza Halászati Szövetkezettel közösen évente 100 mázsa amurt telepítettek a kijelölt csatornákba, hogy takarítsanak: egyék a hínárt, nádat, gyékényt. Ősszel, a víz leeresztésekor a halakat a szövetkezet lehalászta, elvitte. A 90-es évekre a szövetkezet abbahagyta ezt a munkát, az egyébként nagyon eredményes biológiai tisztítás leállt. Ma már ha akarna, se rakhatna amurokat a csatornáiba az igazgatóság, mert a törvény szerint idegen honos halat már nem szabad telepíteni.