Tovább várnak a Maros-hídra

Ma már csak a pillérei vannak meg a Marosban annak a hídnak, amely valaha Magyarcsanádot kötötte össze a közben Romániához került bánáti területekkel. A második világháborúig, mint korábban megírtuk, vasúti és közúti összeköttetés is volt a túloldali Nagycsanáddal. A hidat a második világháború idején aláaknázták, de nem szándékosan robbantották fel: villám csapott bele, ezért repült a levegőbe. Ez volt egyébként Csongrád megye első vasbeton szerkezetű hídja, amelyet [namelink name="dr. Zielinski Szilárd"] tervezett.

A felrobbantott magyarcsanádi híd pillérei a Marosban.
A szerző felvétele
Ezt majdnem pontosan egy évvel ezelőtt emléktáblával is megörökítették a magyar oldalon lévő hídfőnél. Az avatáson, amelyre [namelink name="Deutsch Tamás"] uniós parlamenti képviselő is eljött, természetesen a legtöbb szó arról esett, mikor áll itt újra híd. Ez régi álma a csanádiaknak, hiszen megpezsdítené a gazdasági életet. A Maroson, egyúttal az országhatáron átívelő Szent Gellért híd engedélyes tervei uniós pályázati támogatással, százhúsz millióból már korábban elkészültek. Százötven méteresre tervezték. Két forgalmi sáv, járda és kerékpársáv is lesz rajta, így akár biciklivel is át lehet járni az egyik országból a másikba. Most már csak a kiviteli tervekre és a kivitelezésre kellene pénzt szerezni – ezt 6 milliárdra becsülik.

Ha ennyit nem is, 1,6 milliárdos uniós támogatást lehetne rá nyerni már most is. Még négy hónapig lehet rá pályázni. Csakhogy, mint [namelink name="Csókási Eszter"], a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség vezetője mondja, a pályázat előfinanszírozást igényel, ez pedig nyilvánvalóan meghaladja egy olyan kis falu erejét, mint Magyarcsanád. Korábban, más pályázatok esetében kérelmezték, hogy ezt a kiadást vállalja át a kincstár, de ezt elutasították.

[namelink name="Farkas Jánosné"], aki a tavalyi hídünnepség idején még a falu polgármestere volt, azt mondja: akkor egyetlen nap alatt több ezren keltek át komppal a Maroson. Vagyis igény lenne a hídra.