Délmagyar logó

2019. 06. 17. hétfő - Laura, Alida 21°C | 28°C Még több cikk.

14 millióba került - a helyiek 500 ezret adtak rá össze: 55 éve adták át a régi makói fürdőt

14 millióba került - a helyiek 500 ezret adtak rá össze: 55 éve adták át a régi makói fürdőt
Makó - A régi makói fürdő, amelynek helyén most a Hagymatikum áll, ma már csak régi képeslapokon, illetve a makóiak emlékezetében létezik. 55 évvel ezelőtt adták át - fontos szerepe volt abban, hogy a városban meghonosodott a fürdőkultúra, mi több, sokan az életüket is a létesítménynek köszönhetik.
– A fürdő építését maguk a makóiak kezdeményezték. Egyrészt azért, mert addig csak a Marosban lehetett fürödni, és évente négy-öt embert elvitt a folyó, másrészt azért, mert nagyon kevés házban volt fürdőszoba, sőt súlyos vízhiány is volt a városban – emlékezett az előzményekre a régi makói fürdőt évtizedeken át üzemeltető vízmű egykori helyi első embere, Medgyesi Pál. Ezt az igényt hivatalosan először 1954-ben, a Hazafias Népfront helyi megalakulásakor fogalmazták meg. Jellemző: amikor fél év múlva a városi tanács erről döntést hozott, a makóiak nyomban felajánlottak 2400 munkanapnyi társadalmi munkát, illetve 500 ezer forint készpénzt. A 14 milliós teljes költségvetéshez képest ez jelentős összeg volt.
Akkoriban még könnyű volt megállni a fürdő környékén.
Akkoriban még könnyű volt megállni a fürdő környékén.
A fürdő meleg vizes kútját a belvárosban, a régi városháza udvarán fúrták meg. A cél eredetileg a helyi lakosság komplex kiszolgálása volt, a terveket a budapesti Mélyépterv készítette el. Álmodtak termálmedencét, gyermekmedencét, tisztasági kádakat, öltözőkkel összekötött sportmedencét, ami úszásoktatásra is alkalmas, de része volt a koncepciónak a tágas hall büfével és a tetőn kialakított napozó is. Eredetileg úgy gondolták, az építkezés 3 évig tart majd, aztán ebből 6 év lett – elsősorban pénzhiány miatt. Emiatt spóroltak is, az eredetileg elképzeltnél jóval olcsóbb és egyszerűbb anyagokat használtak fel, a kút fúrását pedig például geofizikai kutatófúrásként számolták el.
A fürdő végül teljes egészében 1963 májusára készült el. Érdekes, hogy hivatalos átadóünnepség nem is volt – valószínűleg azért, mert a menet közben elkészült létesítményeket addigra már használhatták a makóiak. Innentől a fürdőt egészen 1990-ig a megyei vízmű üzemeltette, és – mint Medgyesi visszaemlékszik – számos fejlesztéssel gazdagította. Ezek közül fontos megemlíteni a hidegvíz-ellátó rendszer kialakítását, illetve hogy 1982-ben gyógyrészleg nyílt az emeleten, a termálkút vize pedig gyógyvíz minősítést kapott. 1990-ben a fürdő ismét a városé lett – ezt követően készült el a téli sátor a nagymedencére, illetve a vízforgató. Elnyerte a létesítmény a gyógyfürdő címet is. Ebben meghatározó szerepe volt Pőcze Lászlónénak, aki csaknem három évtizedig volt igazgató.

Medgyesi úgy gondolja, a már lebontott egykori fürdőre nem csak a nosztalgia miatt lehet jó szívvel emlékezni. Ennek köszönhető, hogy évi négy-öt ember megmenekült a Marosba fulladástól, több tízezer ember gyógyulást, enyhülést nyert a makói gyógyvíznek köszönhetően, és hogy a városban meghonosodott a fürdőkultúra, az úszásoktatás és az úszósport. Ez utóbbi olyan legendás úszómestereknek köszönhető, mint Kádár József, Balogh-Vígh Mihály és a nemrég elhunyt Szabó Zoltán. A régi fürdő érdeme, hogy akkoriban élhetőbb lett Makó, nőtt a város megtartóereje – összegezte.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Makóiak gyűjtöttek a gyerekeknek: több mint száz óvodást és kisiskolást ajándékoztak meg

Makóiak gyűjtöttek a gyerekeknek: több mint száz óvodást és kisiskolást ajándékoztak meg
A gyerekek a legjobban a plüssfiguráknak örültek - az átadás közben a Vöröskereszt önkéntesei… Tovább olvasom