Délmagyar logó

2019. 05. 25. szombat - Orbán Még több cikk.

A Rónayak emlékét őrzi a kiszombori kúria padlása

Kiszombor - Új állandó kiállítással gazdagodott a látnivalókban amúgy sem szűkölködő Kiszombor a minap: a jelenleg étteremként működő Rónay-kúria padlásán abba nyerhet bepillantást a látogató fotók, korabeli bútorok, korhű ruhák segítségével, hogy miként élt a nemesi család a 20. század elején.
– A Rónay család értékes nyomokat hagyott itt: gondját viselték a falunak, gazdasági fellendülést hoztak ide, de például az első óvodát, iskolát is ők indították – vázolta fel a família jelentőségét Szegvári Ernőné, Kiszombor polgármestere. Az egykor kiterjedt nemesi család emlékét őrzi a napokban megnyílt kiállítás a 2006-ban már megújult, jelenleg színvonalas étteremként üzemelő Rónay- kúria padlásán, amely viszont felújításra szorult és eddig üresen állt. A beruházásra – turisztikai fejlesztés címén – az önkormányzat 100 milliós központi támogatást kapott, amelyhez aztán maga a falu is hozzátett 13 millió forintot. Az építési munkálatok jó egy éven át tartottak, de a kiállítás megrendezése is igénybe vett néhány hónapot.

Aki felmegy a lépcsőn, megismerheti a család életét, a századfordulós mindennapokat. Az élményt nemcsak fotók, térképek, korabeli bútorok, használati tárgyak, korhű ruhák segítenek megidézni, de modern berendezések, például digitálissá varázsolt fotómasina és a falu történetét, látnivalóit bemutató érintőképernyős eszközök is. Kialakítottak játszósarkot is a tornyos kastély fából épített kicsinyített másával, illetve a kort megidéző játékokkal. Hogyan jött össze mindez? – A földszinten korábban is volt emlékszoba, ezek bútorai mellé most vásároltak újakat, például szőnyegeket, a Móra Ferenc Múzeumtól pedig Rónay-tányérokat és -tálakat kaptunk kölcsön – mondja a polgármester. A díszruhákat varratták.
A Rónayak emlékét őrzi a kiszombori kúria padlása. Fotó: Kuklis István - GALÉRIA
A kiállítást a falu szülötte, Marosvári Attila álmodta meg. – Sok fotó maradt fenn a Rónayaktól, tárgyi emlék viszont nagyon kevés – mondta a bemutatott kincsekről. Ez utóbbinak egyrészt az az oka, hogy a család már a huszadik század elején elszegényedett, ezért értékesebb tárgyaikat maguk próbálták eladni, másrészt az, hogy az 1945 utáni rendszerváltás idején elüldözték őket a faluból, ami pedig megmaradt, azt maguk a falubeliek hordták szét a kastélyból és a kúriából. A történész fontosnak tartotta elmondani: a helybeli Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy vannakkiállítva ilyenek. A korhű viseletek pedig Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor keze munkáját dicsérik.

Kiszombor egyébként műemlékekben sokkal gazdagabb, mint a hasonló méretű falvak, de ezek felújítása, fenntartása éppen ezért meg is haladja az önkormányzat erejét. – Amit tudtunk, már rendbe hoztunk a magunk erejéből – mondja a polgármester. – A helytörténeti gyűjtemény és a Rónay-kúria rendben van, de például a lepusztult állapotban lévő tornyos kastély helyreállításához már milliárdos nagyságrendű központi segítségre lenne szükségünk – jegyezte meg Szegváriné. Elképzelések azért vannak – az egyik szerint például Trianon-múzeumnak adhatna 
otthont.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Majdnem elöntötte a belvárost a trutyi - 50 éve kapott a makói városközpont szennyvízelvezető rendszert

Majdnem elöntötte a belvárost a trutyi - 50 éve kapott a makói városközpont szennyvízelvezető rendszert
Nem volt könnyű megoldani a szennyvíz elvezetését ötven évvel ezelőtt Makó egyre népesebbé váló belvárosából - idézte fel Medgyesi Pál mérnök, vízügyi szakember a fél évszázados jubileum kapcsán. A város teljes szennyvízelvezető rendszere 2014-re épült ki. Tovább olvasom