Délmagyar logó

2019. 02. 19. kedd - Zsuzsanna -3°C | 13°C Még több cikk.

Erdei szobráról döntenek

Makó - Egyesek az írót, szociológust, agrártudóst látják benne, mások inkább a múlt rendszer törvénytelenségeiért is felelős politikust. A makói születésű Erdei Ferenc szobrának köztéri elhelyezéséről szerdán dönt a város képviselő-testülete.
Ma dönt a képviselő-testület arról, hol helyezzék el Makón az 1910-ben született Erdei Ferenc szobrát, amit még Hadik Magda készített és ajándékozott a városnak a makói születésű tudós-politikus halálának évében, 1971-ben. A süttői mészkőtalapzaton álló bronz alkotás először a művelődési házban állt, 1988-tól pedig a nevét viselő iskola külső udvarán, de onnan 1998-ban el kellett távolítani, mert kaput nyitottak a Posta utcára és útban volt. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus javaslatára viszont a szobor – felújítása után – az idei, jubileu-
mi évben a Pulitzer-kollégium előtti szökőkútnál lévő, díszkővel burkolt kör alakú tér közepére kerülhet a raktárból.

A szoborkérdés azért vált ki vitákat, mert Erdei Ferenc megítélése ma már korántsem olyan egységes, mint annak idején volt. Míg egyesek továbbra is az író-szociológust, agrártudóst látják benne, mások a régi rendszer törvénytelenségeiért is felelős belügyminisztert, akinek a nevéhez az erőszakos téeszesítés is köthető. Az is felmerült, hogy a megyei fenntartású Makói Oktatási Központ tagintézményeként működő szakiskola megszabadul nevétől, és felveszi az alapító Návay Lajosét. Nem tudni, ebből lesz-e valami, Horváth Zoltán MOK-igazgató mindenesetre inkább tudna közösséget vállalni Návay szellemiségével, mint Erdeiével.

Erdeinek amúgy már van köztéri szobra Makón, a nevét viselő téren, nem messze a szülői háztól – utóbbin emléktábla is van, amit az Erdei Ferenc Társaság minden évben megkoszorúz. A civilszervezet elnöke, Szabó Lajos büszke erre. Megtudtuk: a centenáriumra konferenciával és kötet kiadásával is készülnek. A Hagymaház falán ugyancsak látható egy Erdei-arcmás bronzból öntött dombormű formájában, a régi Hagymaházat ugyanis az Erdei vezette hagymakertész-szövetkezet építtette. Mi több, volt olyan ötlet, hogy ő legyen a Maros-híd névadója is.

Ki volt Erdei Ferenc?

Erdei Ferenc szociológus, a népi írók csoportjának tagja, politikus 1910. december 24-én született Makón. Erdei 1945 után többször miniszter, 1956-ban pedig miniszterelnök-helyettes volt. A Wikipédia szerint a jelentős irodalmi munkássága és akadémiai tagsága mellett felelős a Rákosi-érában szovjet mintára bevezetett kuláklistákért, a padlássöprésekért és a falvakban történt atrocitásokért. Később nagy szerepe volt a mezőgazdaság 1959-es újbóli kollektivizálásában. 1971. május 11-én halt meg Budapesten.

Olvasóink írták

  • 5. 3évesférfi 2010. november 24. 21:01
    „3: Az alkotó művész majd´ 40 éve készítette a szobrot. Amúgy is van már egy, ha nem tűnt volna fel.”
  • 4. dodó 2010. november 24. 11:19
    „Nem lehetne a családjának adni? Biztosan jól mutatna a nagyszobában.”
  • 3. asdiob 2010. november 24. 11:00
    „Az a dolgok non plus ultrája lenne, ha egy ilyen ember szobrot kapna Makón. Kérjük meg az alkotó művészt, hogy egyúttal Feri bácsinak is csaináljon valami okosságot. Lássuk, hogy kik miatt állunk úgy, ahogy állunk...”
  • 2. zoltanszabo 2010. november 24. 10:51
    „50 évvel ezelőtti dolgokért ma már nem büntetnének mert már elévült. De amiket ő csinált a néppel és még esetleg mais élnek--soha nem bocsájtják meg.”
  • 1. cselac 2010. november 24. 09:54
    „Ha nekünk van egy Spitzerünk, nekik is jár egy Erdei :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felavatták az új buszpályaudvart Makón

A réginél tágasabb, szebb a kedden átadott új makói buszpályaudvar, amelyet Makovecz Imre tervezett. Tovább olvasom