A klímaváltozás a Homokhátságot sújtja leginkább az országban

A klímaváltozás okozta problémák fokozottabban érintik a Homokhátságot, mint az ország más részeit. A terület kiemelten veszélyeztetett az aszály, a csökkenő éves csapadékmennyiség, a ritka, de nagy mennyiségű nyári esők miatt. Mivel a probléma egyre súlyosabb, a szakemberek megoldásokat keresnek a helyzet kezelésére.

A rendezvényt Kakas Béla, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg, aki elmondta:

– A térség évek óta küzd a vízhiánnyal, a homokbuckák vándorlásával, a talajvízszint csökkenésével. Fontos a gazdasági szereplők bevonása is, ezt igyekszünk érvényesíteni területi tervek készítésével és végrehajtásával

– részletezte. Kész a megyei klímastratégia, vannak települési tervek, amelyekben kiemelt szerep jut a természetes művelési módoknak és a víztakarékos technológiák alkalmazásának.

A Homokhátság térsége évek óta küzd a vízhiánnyal, a homokbuckák vándorlásával, a talajvízszint csökkenésével.

 Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi tanára a klímaváltozás hatásairól elmondta, bár sokszor emlegetjük, mégsem beszélhetünk a térségben elsivatagosodásról.

– Akkor sivatagosodik el egy terület, ha a sokéves átlagcsapadék 200 milliméternél kevesebb. Egyszer fordult elő, 2010-ben Szegeden, hogy 203 milliméter esett, máskor ennél lényegesen több a csapadék. Más kérdés, hogy vízhiány van, de ezt nem vízügyi megoldásokkal kell kezelni

– magyarázta a professzor.

A talaj kiszáradásának megoldásairól tanácskoztak Szegeden. Fotó: Karnok Csaba

Szerinte az öntözés erőltetése helyett újfajta agrárgazdálkodásra, mélyszántás nélküli technológiára van szükség.  Hozzátette, a probléma gyökere az, hogy 1974 és 1994 között 1100 milliméterrel esett kevesebb a Duna–Tisza közén – ez hiányzik a talajból, és azóta sem pótlódott.

 Kozák Péter, az Ativizig vezetője a Homokhátság délkeleti lejtőjének vízgazdálkodási sajátosságairól beszélt. Mint mondta, jelenleg is zajlik a homokháti vízpótló rendszer kiépítése: most építik a második szakaszt, ezzel Domaszék után, a Zákányszéken élő gazdák is megfelelő mennyiségű öntözővízhez juthatnak majd.