Amikor a régi a jobb: ellenállóbbak, szívósak és a terméshozamuk is kimagasló, őshonos gyümölcsfákat nevel

– Ezek a fajták különleges értékekkel rendelkeznek. Az utóbbi húsz évben derült ki a valódi jelentőségük. A globalizáció során, többek között az uniós tagság miatt beáramlottak a magyarországi kertekbe, termelőegységekbe a klónozott holland, nem helyi flórából származó fajták, amikkel könnyű volt bánni a mezőgazdaságban. Ez azért probléma, mert ezek a fajták részben egysíkúak, másrészt hosszú távon veszélyesek lehetnek, mert ha egy nagy területre ugyanazt ültetik, akkor sérülékenyebbé, kevésbé ellenállóvá válnak – magyarázta öttömösi házának kertjében Molnár Ibolya, miközben régi magyar őshonos gyümölcsfáit mutatta.

A piros vilmoskörte, gönci magyar kajszi, a mosolygó batul alma, amely a Velencei Biennálén Magyarország jelképe volt és a kis picurka termést hozó vérbarack az évszázadok során hozzászokott a Kárpát-medence klímájához így ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak.

Ibolya elmondta, minél mozaikosabb, sokszínűbb az állomány, annál kevésbé sérülékeny és annál könnyebben fenntartható. Magyarországon ez egy pórszombati erdésznek köszönhetően kezdett el terjedni, akit Kovács Gyulának hívnak és húsz évvel ezelőtt kezdett el a tájfajtákkal foglalkozni, de mint gyorsan kiderült, ez tilos.

– Az elmúlt húsz évben szerencsére eljutottunk odáig, hogy Gyula bácsi Magyar Örökség díjas lett, és megalapította a Tündérkerteket. Apukám gyümölcstermesztő volt, én a városból kerültem vissza vidékre. Részben családi indíttatás volt, hogy én is elkezdtem ezzel foglalkozni, de a gyümölcs tájfajták ültetése és népszerűsítése nem a saját magánkezdeményezésem, hanem a Déli Szent Erzsébet Út Egyesület kisrégiós projektje. Az interneten találtam rá a kezdeményezésre. Tündérkert végül itt nem jött létre, csak egy annak előszobájaként működő kezdeményezés. Elültettünk a Homokhátságon olyan száz körüli régi magyar gyümölcsfát többek között Pusztamérgesen, Öttömösön, Ruzsán, Domaszéken és Ásotthalmon, ahol önkormányzatok és családok vesznek részt a programban – folytatta Ibolya.

A régi magyar fajták újrafelfedezésének és beültetésének több előnye is van: rezisztensek, ellenállóbbak, mivel itt növekedtek a Kárpát-medencében, biztonsággal, nagy terméshozammal, hosszú időn át élnek, kétszáz-ötszáz százalékkal magasabb a beltartalmi értéke (kémiai összetétele), mint egy vízízű, olasz kajszinak.