Délmagyar logó

2019. 05. 21. kedd - Konstantin Még több cikk.

60 éve játsszák kettejük társas játékát: társasjátékot nyert mórahalmi olvasónk

Az egy szem unokának ajándékozza a mórahalmi Dobó házaspár azt a két társasjátékot, melyeket hűséges előfizetőként nyertek lapunktól. Az idős pár 61. éve él együtt, s mint mondják, egyáltalán nem bánták meg a dolgot.
– Mindig is gazdálkodtunk, mezőgazdaságból éltünk. Nagyon sok fizikai munkát végeztünk, mégis sokan azt mondják, nem látszik rajtunk a kor. Pedig én már betöltöttem a 84-et, a feleségem 83 éves. Míg a fiunk iskolában volt, mi kint voltunk a földeken, egymást segítettük a nehéz munkákban is. A mai napig aktívak vagyunk – meséli a mórahalmi Dobó István, hűséges Délmagyarország-előfizetőnk.

Sosem nyertek még, ideje volt, hogy rájuk mosolyogjon a szerencse, mondja. Bár a társasjátékozásból már kinőttek, unokájuk, Gábor bizonyára hasznát veszi a nyereményeknek. Dobó Istvánné Nagy Anna szerint biztos, hogy több évtized óta a Délmagyarországból tájékozódnak.
Dobó István és felesége sosem nyert még, azt mondják, ideje volt, hogy rájuk mosolyogjon a szerencse. Fotó: Török János
Dobó István és felesége sosem nyert még, azt mondják, ideje volt, hogy rájuk mosolyogjon a szerencse. Fotó: Török János
– Szeretjük ezt az újságot, mert sok helyi hír van benne. A látásom nem az igazi már, a férjem olvas fel: meteorológia, gyászhírek, aztán jöhet a többi – meséli a feleség, aki még mindig naponta süt, főz. István tárcsázza a földeket, járnak ki a tanyájukra, ahol gyümölcs és zöldség terem. Ha rossz az idő, unatkoznak. Megszokták a szorgalmat, sokáig marhát, sertést neveltek, paprikát, paradicsomot termeltek.
 

Mindketten a mórahalmi tanyavilágban nőttek fel, az egykori csipaki tanyai iskolába együtt jártak, aztán Annát Pestre, Istvánt Győrbe vezette az élet. Később mégis egymásra találtak, és a kezdeti tanyai évek után házat építettek Mórahalmon. Ma is ott élnek egyetlen gyermekük családjával együtt.

– Régen volt egy Videoton Mona Lisa tévénk. Az esti sorozatra a szomszédok is átjöttek, mire mindenki elfoglalta a helyét a szobában, addigra mi is megetettük a marhákat. Iparkodtunk, le ne maradjunk róla. Ma a gyerekek az interneten tájékozódnak, azt én már nem tanultam meg. Unokánk, Gábor Kecskeméten él, mérnök lett. Mi tesszük a dolgunkat tovább. No meg várjuk az esőt – búcsúzik István a kapuban.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Játszóteret avattak Ásotthalmon - Fotók

Játszóteret avattak Ásotthalmon - Fotók
Május 1-jén reggel az ásotthalmi gyerekek örömmel vették birtokba a Szemünk fénye játszóteret. Tovább olvasom