Délmagyar logó

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 28°C Még több cikk.

A klímaváltozás a Homokhátságot sújtja leginkább az országban

A klímaváltozás hatásairól, a lehetséges megoldásokról tanácskoztak Szegeden a megye vízügyes szakemberei. Magyarországon a Homokhátság helyzete a legrosszabb. El kell felejteni a mélyszántást a szakember szerint.
A klímaváltozás okozta problémák fokozottabban érintik a Homokhátságot, mint az ország más részeit. A terület kiemelten veszélyeztetett az aszály, a csökkenő éves csapadékmennyiség, a ritka, de nagy mennyiségű nyári esők miatt. Mivel a probléma egyre súlyosabb, a szakemberek megoldásokat keresnek a helyzet kezelésére.

A rendezvényt Kakas Béla, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg, aki elmondta:
 

– A térség évek óta küzd a vízhiánnyal, a homokbuckák vándorlásával, a talajvízszint csökkenésével. Fontos a gazdasági szereplők bevonása is, ezt igyekszünk érvényesíteni területi tervek készítésével és végrehajtásával

– részletezte. Kész a megyei klímastratégia, vannak települési tervek, amelyekben kiemelt szerep jut a természetes művelési módoknak és a víztakarékos technológiák alkalmazásának.
 
A Homokhátság térsége évek óta küzd a vízhiánnyal, a homokbuckák vándorlásával, a talajvízszint csökkenésével.
A Homokhátság térsége évek óta küzd a vízhiánnyal, a homokbuckák vándorlásával, a talajvízszint csökkenésével.
 Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi tanára a klímaváltozás hatásairól elmondta, bár sokszor emlegetjük, mégsem beszélhetünk a térségben elsivatagosodásról.
 

– Akkor sivatagosodik el egy terület, ha a sokéves átlagcsapadék 200 milliméternél kevesebb. Egyszer fordult elő, 2010-ben Szegeden, hogy 203 milliméter esett, máskor ennél lényegesen több a csapadék. Más kérdés, hogy vízhiány van, de ezt nem vízügyi megoldásokkal kell kezelni

– magyarázta a professzor.
 
A talaj kiszáradásának megoldásairól tanácskoztak Szegeden. Fotó: Karnok Csaba
A talaj kiszáradásának megoldásairól tanácskoztak Szegeden. Fotó: Karnok Csaba
Szerinte az öntözés erőltetése helyett újfajta agrárgazdálkodásra, mélyszántás nélküli technológiára van szükség.  Hozzátette, a probléma gyökere az, hogy 1974 és 1994 között 1100 milliméterrel esett kevesebb a Duna–Tisza közén – ez hiányzik a talajból, és azóta sem pótlódott.

 Kozák Péter, az Ativizig vezetője a Homokhátság délkeleti lejtőjének vízgazdálkodási sajátosságairól beszélt. Mint mondta, jelenleg is zajlik a homokháti vízpótló rendszer kiépítése: most építik a második szakaszt, ezzel Domaszék után, a Zákányszéken élő gazdák is megfelelő mennyiségű öntözővízhez juthatnak majd. 
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint 150 millió forintból korszerűsítették a Garabonciást: átadták az új mórahalmi kollégiumot - fotók

Több mint 150 millió forintból korszerűsítették a Garabonciást: átadták az új mórahalmi kollégiumot - fotók
Csütörtökön ünnepélyesen átadták a Szegedi Szakképzési Centrum Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola… Tovább olvasom