Leletekben gazdag középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

A több száz emberi csont mellett jó állapotban megmaradt ereklyéket és háztartási eszközöket is feltártak az ásatások során.

A man prays at the closed doors of Westminster Abbey in central London on April 19, 2020, during the novel coronavirus COVID-19 pandemic. - The number of people in Britain who have died in hospital from coronavirus has risen by 888 to 15,464, according to daily health ministry figures on Saturday, April 18. (Photo by Glyn KIRK / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Glyn KIRK

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban

A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian.

A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.

Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban, miután veszélyes állapotba került, lerombolták.

Az építmény alapjait először 1869-ben egy Sir George Gilbert Scott ünnepelt építész által vezetett projekt során bontották ki.

Január óta a Pre-Construct Archaeology régészeti csapat vezeti a munkálatokat a westminsteri apátságban, a projektet azonban három hónapra megakasztotta a koronavírus-járvány.

Az apátságot felügyelő hatóságok az épület oldalán egy új fogadótermet akarnak kialakítani. Itt zajlana a jegyértékesítés és itt kapnának helyet a biztonsági létesítmények. A látogatók ezáltal a nagy nyugati kapun léphetnek be a székesegyházba, amelyet egykor a közemberek nem, csak az uralkodók és a királyi menyasszonyok használhattak.

Több jó állapotban megmaradt ereklyét is feltártak az ásatások során, például egy szenteltvíztartót vagy medencét, melyet valószínűleg Hitvalló Eduárd templomában a szerzetesek kezük megmosására használtak belépéskor.

Találtak egy ólomcsövet is, mely valószínűleg vízzel látta el az épületet, korát a 13. századra teszik.

Előkerültek a középkori festett vakolat töredékei is, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a sekrestye falait egykor kézzel festett piros, fehér és fekete virágok díszítették.

Számos 18. százai háztartási tárgy, például porcelán étkészletek, éjjeliedények, üveg ivópoharak, valamint fésűk és kefék maradványát is megtalálták.

Mivel a 13. században, majd a 18. században is temetkezési helyként használták a területet, több száz személyhez köthető emberi maradvány került a felszínre.