Olvasói levelek

2008.02.08. 14:33

A minisztérium a fertőtlenítésről

A Délvilág Postabontás rovatában nemrégiben írás jelent meg Túri József tollából, aki a BS Alfa megbízottjaként talán kissé elhamarkodott kijelentéseket tett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumról.

A BS Alfa Bt. csupán egy azon cégek közül, amelyek fertőtlenítési munkálatokat végeztek az országban a 2006. évi árvíz után. A vállalkozásokat, ahogy a BS Alfa Betéti Társaságot is az árvízzel érintett önkormányzatok kérték fel és bízták meg a kijelölt feladatok elvégzésére.

Egyrészt a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) kormányrendelet alapján „az önkormányzat támogatást igényelhet (…) előre nem látható természeti vagy más károkból adódó – az önkormányzat kötelező feladatellátását, illetőleg a helyi közlekedés biztonságát veszélyeztető – többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével". Másrészt a 2006. évi árvízi útmutató 2. pontja szerint az úgynevezett vis maior tartalékból biztosított pénzeszközök a szükséges és igazolt védekezési, önkormányzati költségek megtérítésére szolgálnak.

Vagyis sem a jogszabály, sem az útmutató, sem a „vis maior" támogatás többéves gyakorlata nem ígér teljes támogatást: egyértelmű, hogy csak az indokolt és szükséges költségekre adható. A részbeni támogatás pedig szintén nehezen értelmezhető félre.

Az utóbbi 6-7 év árvizei során az önkormányzatok – a Csongrád megyei esetet leszámítva – országszerte helyesen állapították meg (alapvetően az ÁNTSZ közreműködését kérve) a fertőtlenítés reális szükségletét.

2006-ban az árvíz kapcsán 583 önkormányzat 9,6 milliárd forint értékű, úgynevezett vis maior támogatást igényelt (a fent említett kormányrendelet tette lehetővé), amelyből mindössze 4 milliárd forint bizonyult jogosnak az egész országban.

Ezen belül az árvízzel érintett települések összesen néhány 10 millió forintos fertőtlenítési költséget jeleztek, ezzel szemben Csongrád megyéből mintegy 291,1 millió forintos ún. vis maior igényt nyújtottak be. Kizárólag azok a települések, amelyek a BS Alfával szerződtek. Ez többszörösen meghaladja azt az összeget, amit az árvízi kártalanításban érintett megyék együttvéve kaptak.

Ahol valóban fertőzésveszély állt fenn (a lakosságot érintő belterületen, illetve fakadóvízzel érintett külterületen), ott Csongrád megyében is a teljes területre nézve elismertük az igényeket: 58 millió forint támogatásban részesültek a települések.

A fakadóvízzel nem érintett külterületeken – szükségtelenül – elvégzett fertőtlenítés költségeihez azonban valóban nem járult hozzá az állam.

Komárom városát 2006-ban például teljesen elöntötte a Duna. Az önkormányzat nyolchektárnyi területet fertőtleníttetett bruttó 4 Ft/négyzetméter áron. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszavárkony önkormányzata pedig hypót, klórmeszet és más fertőtlenítőszert, valamint kesztyűket vásárolt, és maga szervezte meg az árvíz utáni tisztítást, sterilizálást.

A BS Alfa a Komáromban munkát vállaló fertőtlenítőcég díjának hétszeresét követeli – bírósági eljárásban – a vele szerződéses viszonyban álló Csongrád megyei településektől. Közben pedig az államra, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumra mutogat, mondván: miért nem állnak jót az önkormányza-
tokkal megkötött szerződésekért…

Már eddig is számos vizsgálat folyt, illetve folyik az ügyben: az ÖTM, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az ÁNTSZ és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) szakvéleményei azt támasztják alá, a minisztérium az előírásoknak megfelelően járt el.
A BS Alfa Bt.-vel szerződő Csongrád megyei településeken nagyságrendekkel nagyobb területen végezték el a fertőtlenítést, mint az indokolt volt.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a hatóságok, valamint a hatályos szakmai előírások szerint az árvizek után fertőtlenítésre csak lakott területeken, valamint ott van szükség, ahol a fertőzött víz a lakosság egészségi állapotát közvetlenül veszélyeztette (buzgárok, átfolyások, fakadóvizek). A 14 településen az előzőek szerint érintett 446 hektár nagyságú terület helyett mintegy 910 hektáron végeztek fertőtlenítést.

Mint minden költségvetésből gazdálkodó szervezetnek, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak is kötelessége, hogy az adófizetők pénzével takarékosan, körültekintően gazdálkodjon.

De a közpénzekért felelősség terheli az önkormányzatokat, a polgármestereket is, függetlenül attól, hogy helyi bevételről vagy a központi költségvetésről van-e szó.
[namelink name="Túri József"] állításával ellentétben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak nincs „propagandagépezete", viszont vannak jogi és szakmai érvei.

A tárca egyébként még nem zárta le az ügy kivizsgálását, tekintettel arra, hogy egyedi és eddig példa nélküli esetről van szó. Az igazság kiderítése és megnyugtató lezárása azonban csak a törvényesség és a közpénzekért viselt felelősség alapján lehetséges.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
Sajtó és Kommunikációs Főosztály

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!