2008.06.09. 15:36
Etikátlan játék a számokkal
"Mintha nem is történt volna pénzkivonás a forgalomban lévő pénzérmékből, nevezetesen az 1 és 2 forintosokat illetően. A jegybanki rendelkezés az ezt követő fizetési szabályokat is rögzítette, miszerint az 1-től 5-ig végződő árakat és díjakat lefelé, az 5-től 9-ig terjedőket pedig felfelé kell kerekíteni."
Mintha nem is történt volna pénzkivonás a forgalomban lévő pénzérmékből, nevezetesen az 1 és 2 forintosokat illetően. A jegybanki rendelkezés az ezt követő fizetési szabályokat is rögzítette, miszerint az 1-től 5-ig végződő árakat és díjakat lefelé, az 5-től 9-ig terjedőket pedig felfelé kell kerekíteni. Nem rendelkezett azonban – és nem is rendelkezhetett – az árak szabályozásáról, miután nem árhatóság. De tisztességes dolog az, hogy reklámújságjaink és egyéb árakat tartalmazó hirdetések szinte kizárólag 99-re végződő árakat tartalmaznak? Így például a 199, 599 vagy 2999 Ft a kerekítési szabályozás szerint fizetéskor minden esetben – jogszerűen – 200, 600, illetve 3000 Ft.
Nyilvánvaló a szándék. Finomabban szólva a fogyasztó befolyásolása, durvábban szólva megtévesztése, félrevezetése. Még durvábban nézve, felmerülhet a Ptk.-ban is szereplő „jó erkölcsbe ütköző magatartás", amelyek a szerződéses kategóriában akár azok érvénytelenségét is okozhatják. De itt nyilván nem lehet erről szó.
Szó lehetne azonban akár a reklámszövetség, akár a fogyasztóvédelem részéről olyan intézkedésekről, amelyek elsősorban a kereskedelemben fennálló ezen gyakorlat megszüntetése irányában hatnának.
Sohasem volt idegen a reklámszakmában és az árak megállapításánál olyan árstruktúra kialakítása, ami némileg egy alacsonyabb árfekvés irányába kívánja elcsábítani a fogyasztókat. Kevesen emlékeznek rá, hogy egykoron, a háború előtt a szegedi „Párisi Nagyáruház"-ban (a mai CIB bank helyén) az olcsóbb árukat 28, 48, 98 fillérért hirdették a kiraka-
tokban, de ennyit is kellett értük fizetni. A kisdiákoknak volt kedvenc bevásárlóhelye, ahol az apró cikkekben főleg a – jelenlegi bankhelyiségben is meglévő – karzaton lehetett válogatni. Ezek legtöbbje 4–6%-os árengedménynek volt tekinthető, ami az áruház árupolitikájának részét képezte.
Végül is pénzügyi oldalát tekintve a gyakorlat nem nagy ügynek látszik, inkább csak bosszantó, hogy balekoknak nézik az embereket, pedig egyik multicégünket idézve: Hülyék azért nem vagyunk!
Dr. Balogh Géza,
Szeged