Az egykori Rónafőpuszta Kastély lakóparkkal bővül

Svábok után hajdú- böszörményi telepesek

A települést Rónafőpusztaként az 1870-es években említik először források – kalauzol Újrónafő történetében Kelemen Benő Benjámin alpolgármester, akit a falu monográfiájának megírása is foglalkoztat. A kétezer holdas terület valamikor mocsaras, lápos vidék volt, a Hanság része. A Csáky család birtokaként fejlett uradalom alakult itt ki.
Kisvasút is érintette, mely kiváló lehetőséget nyújtott a teherszállításra egészen a második világháború végéig.
Az 1920-as években, Somogyi József tulajdonába kerülve a területen kastély, intézőlakás, cselédlakások, istállók, lovarda, teniszpálya épült. A birtokost fényűző élete azonban eladósította, a tönkrement uradalmat dr. Tamássy László ügyvéd vásárolta meg. 1938-ban Csizmadia Károly református lelkész kezdeményezésére kezdődik el a település elmagyarosítása, aki Kovács Péter támogatásával magyar reformátusokat telepít Hajdúböszörményből a korábban svábok lakta vidékre: 1940. október 10-én harminckilenc hajdúböszörményi család telepedik le. Parasztok, cselédek és iparosok.
Mára a falu lakossága elérte a 840 főt, és állandó fejlődés tapasztalható – veszi át a szót a polgármester, Kertész Attila, aki mezőgazdasági mérnökként Mosonmagyaróvárról harminc éve költözött a faluba. Az egykori telepesek és leszármazottaik mellett a környék településeiről is érkeznek ide, néhány család pedig Ausztriából, Szlovéniából és Erdélyből talált itt otthonra.

Megélhetés és nyugalom a természet közelében

Zárt településszerkezetű, tervezett, négyszögletes falu – mutat rá a térképre Újrónafő első embere. Szerinte az ide települők vagy már itt élők megélhetésüket és nyugalmukat egyaránt megtalálják a faluban.
Az egykori Habsburg-birtokon (itt vizigót és római kori leletekre bukkantak a régészek, sőt, egy vadászkastély romjaira is), Császárréten kapott helyet az ipari park, ahol jelenleg különféle profillal működő cégek 20–30 munkást foglalkoztatnak. A fejlesztésre viszont lehetőség nyílik a Császárrét–Újrónafő közti tízhektáros területen is: a már meglévő úthálózat mellett további infrastruktúra is kiépíthető. Itt akár már idén elindulhat az élet – véli Kertész Attila. Bár a terület nem önkormányzati, hanem magánbirtok, a falu előnyére szolgálhatnak a létesülő új munkahelyek és az iparűzési adóból befolyt összeg. Új munkahelyeket remélnek a közeljövőben létesítendő egészségügyi központtól is. A kastély, melyben néhány éve még a Karolina Kórház tüdőosztálya működött, amerikai kézbe került.
Kialakítottak egy közel negyvenparcellás lakóparkot, melyen már a közművesített telkek megvásárolhatók. Egy ezer négyzetméternyi parcella 2,5–3 millió forint között mozog – válaszolta kérdésünkre a faluvezető, sőt, a továbbterjeszkedésre is lehetőség kínálkozik. 120 telekkel épülhet ki a Kastély lakópark: itt az útalap kialakítása folyamatban van, a terület közművesítésre alkalmas. A még álló, régi gazdasági létesítményeket felszámolják – magyarázza már a helyszínen a polgármester. A romos víztoronyra is szebb jövő vár: felső részében kilátótornyot alakítanának ki, kereskedelmi egységeknek adnák ki, sőt, művészek is bemutatkozhatnának az épületben megálmodott galériában. Hosszú távú terv a bekötőút melletti földdarab lakóterületté alakítása.

Kiépített infrastruktúra két város vonzásában

És hogy miért érdemes Újrónafőn otthont alapítani? Mert nem megy át rajta teherforgalom, viszont a bekötőút egy kilométeres körzetben megtalálható, az

autópálya is könnyen elérhető, nyugodt, nyugalmas terület a Hanság, sőt, két város – Mosonmagyaróvár és Jánossomorja – vonzáskörében, nem halad át rajta légifolyosó. Kiépített infrastruktúrával rendelkezik, rádióhullámos internetezésre is lehetőség nyílik. Nincs árvízveszély, biztonságos, befogadó falu. Aki pedig az aktív pihenés híve, a Hanságban biciklizhet. Az osztrák polgármesterekkel karöltve közös turisztikai útrendszert terveznek, mely Újrónafőt is érintené – sorolja a tervek közt Kertész Attila. A kavicsozott kerékpárúton Kimle irányába Szigetközt, Lébény felé Szlovéniát érinthetik a túrázók.
Idén háromszáz méternyi út kap szilárd alapot – magyarázza a polgármester. Murvát, kavicsot szórnak ki, gödröket tömnek be. Önkormányzati pénzből most csak ennyire futja, a komolyabb útjavításokat jövőre tervezik, anyagi fedezetet a pályázatokból remélnek. A közterület gondozása, ápolása is elsőbbséget élvez, persze a lakosság bevonásával, közös koncepció alapján – teszi hozzá a polgármester.

Közösségi ház

az iskolaépületben

A választási kampányunkban az iskola és az óvoda megtartása kiemelt helyen szerepelt. Tudtuk, hogy nehéz idők lesznek, de azt nem, hogy ennyire – panaszolja a tanintézmények megszüntetésével kapcsolatosan Vecsei László Ezékiel képviselő, akinek felesége éppen a szeptemberben bezárásra kerülő iskola igazgatója. Terveket szövögettek az iskola szépítésére, programokat, amelyeket már nem valósíthatnak meg. Tavaly alakították meg az Óvodáért-iskoláért Egyesületet.
A polgármester annyit fűz hozzá: mára tudomásul vették, hogy nyáron megszűnik a faluban az oktatás.
A jelenleg nyolcosztályos, ötven tanulóval működő tanintézmény épületében (melyet 1940-ben már eredetileg is iskolának álmodtak meg) a későbbiekben közösségi házat alakítanának ki, és sportolásra is lehetőséget nyújtana.
A falu művelődésének a színjátszó kör, nyugdíjasklub, az Újrónafőért Baráti Kör ad színt, de grafikus, festőművész, író és költő is él köreikben. A műkedvelő színtársulat tagjai maguk írják, rendezik mókás, szórakoztató előadásaikat. Az oktatás, kultúra támogatását, a rendezvényszervezést a baráti kör vállalta. Pk szervezik meg minden év októberében a már hagyományos falunapokat. A községben van helyi tévé, a negyedévente megjelenő folyóirat Rónafői Krónika címmel szolgáltat információkat az itt élőknek. Hagyományteremtő szándékkal 2006 végén a falu közösen búcsúztatta az óévet és köszöntötte az újat. Az önkormányzat tervei közt szerepel az újrónafői gyerekek kirándultatása, s a Szent István-napi búcsú megrendezése.