2007.01.19. 15:19
Egy kisiskola mindennapjai
Kisiskolánkban a szinte családias hangulat és kis létszám miatt a pedagógusok rengeteget foglalkoznak a gyerekeknek nemcsak a „fejével”, hanem a lelkével is.
Lankadatlan türelemmel tanítgatjuk őket arra, hogy mi a helyes és mi nem, hogyan igazodhatnak el biztonsággal ebben a megváltozott, rohanó világban.
Rengeteget beszélgetünk a gyerekekkel, meghallgatjuk őket, ha valamit el szeretnének mesélni. De azt is tudják, ha bármilyen gondjuk akad, bizalommal fordulhatnak hozzánk. A tanteremben „Illem Ili” és „Jótanuló János” vigyázza lépteiket. Illem Ili az illemszabályokért felelős. Néhány ízelítőül:
„ Nem vágok más szavába!”
„ Étkezés előtt kezet mosok!”
„ Csendben és kulturáltan ebédelek!”
„ Szépítsük környezetünket!”
A gyerekek nagy kedvvel alkotnak maguk is új, megszívlelendő szabályokat. Például egy különösen viharosra sikeredett focimeccs után született a következő:
„ A szabályokat betartva játszom!”, vagy: „Feltalálom magam az udvaron!” Hiszen iskolánkban rengeteg labda, ugrókötél, karika áll rendelkezésre, hogy a délutáni levegőzés idejét minél vidámabban, többféle játékot is kipróbálva töltsük.
Jótanuló János a tanulási jó tanácsok felelőse. Hisz egyáltalán nem mindegy, hogyan, milyen technikával tanulunk. Minden héten megismerkedünk egy-egy újabb jó tanáccsal, amit aztán megpróbálunk alkalmazni is.
„ Ne csak a könyvet nyisd ki, hanem önmagadat is!”
„ Rakj rendet a padon, csak a szükséges felszerelések legyenek elöl!”
„ Előbb gondolkodj, csak azután kérj segítséget!”
„ Keress kulcsszavakat és köréjük rendezd a tanulnivalót!”
„ Végezz próbafelmondást!” és még sorolhatnám.
A faliújságon pedig bölcs, örök érvényű mondások várják, hogy a hozzánk betérők rápillantsanak, elolvassák, elgondolkodjanak rajtuk.
Kérem, tegyék ezt önök is!
Kamocsai Antalné, vámosszabadi tagiskola