Magyarországon a legalacsonyabb a vállalkozási kedv

A már beindult, de még kezdeti fázisban lévő vállalkozások ennél valamivel elterjedtebbek, de a hat százalékos magyar mutató itt is a nemzetközi átlag alatt van - derül ki a több tucat egyetem együttműködésében készült GEM-jelentésből. A kutatási program 35 országban vizsgálja a vállalkozói aktivitást, valamint a vállalkozások társadalmi és makrogazdasági környezetét.

Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem közgazdászprofesszora, a jelentés hazánkkal foglalkozó részének szerzője megállapítja: az utóbbi években számottevően csökkent és ma már kritikus szinten van a vállalkozásalapítási kedv.

A megkérdezett magyaroknak mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lát kecsegtető üzleti lehetőségeket, és a lakosság többsége eleve úgy véli, hogy nincs meg a vállalkozáshoz szükséges tudása, készsége.

Szerb László szerint a kormány az innováció támogatásával és a szabályozói teher enyhítésével valamelyest javította a vállalkozói környezetet, ám a fiskális reformprogram ismét csökkenteni fogja a vállalkozások mozgásterét. Elvben a kisvállalkozási hitellehetőségek is bővültek az elmúlt időszakban, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok kezdő vállalkozó így sem jut tőkéhez. Mindenesetre biztató, hogy a kényszervállalkozások aránya csökkenő trendet mutat, a magyar kezdő vállalkozók több mint háromnegyede most már a kecsegtető lehetőségek miatt választja az önállósulást.

A GEM-jelentés kiemeli, hogy világszinten a feltörekvő országok valóságos vállalkozói boomot élnek át. Kínában száz felnőttből 16 kezdő vállalkozó, és a megkérdezettek majdnem egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a következő három évben önállósodni szeretne. A pekingi kormányzat pénzügyi támogatásokkal, inkubátorházakkal, technológiai parkokkal és más módon ösztönzi a vállalkozások elterjedését. Indiában is kiemelkedően magas a vállalkozók aránya, ugyanakkor ott a csődök is gyakoribbak, mint a többi vizsgált országban.