Mivé válik a Gutenberg-galaxis?

„ A napilap vasárnaponként megjelenteti a heti könyves sikerlistát három kategóriában: szépirodalom, szakirodalom és olcsó könyvek. Utóbbi nem kemény kötésű sikerkönyveket jelent 10 eurós (mintegy 2500 forint) áron a szépirodalomból. A lista ismertebb írói mostanában John Grisham, Philip Roth, a magyar származású Ildikó von Kürthy, Patrick Süskind, Umberto Eco, Paulo Coelho, Donna Leon, Henning Mankell és Dan Brown.
Nagy keletjük van a krimiknek és a szakkönyvek között szerepel a listán a szintén magyar származású Paul Lendvai 1956-ról szóló könyve is. Az itteni gyerekek a Harry Potter és A Gyűrűk ura köteteiért lelkesednek még mindig.

Bolhapiacon, kastélyban,

antikváriumban

Egy új, kemény kötésű könyv ára 20 és 30 euró között van (mintegy 5–7 ezer forint), ami azért nem kevés. Az ismerőseim közül kevesek olvasnak és keveseknek van sok könyvük. Inkább a felsőfokú végzettségűek olvasnak. Az újságokban folyamatosan írnak könyvekről, azok íróiról, propagálják a könyves rendezvényeket. Ne feledjük, hogy Elfriede Jelinek osztrák írónő nem olyan régen irodalmi Nobel-díjat kapott. Az újságok azt is hírül adják, ha Bécsben nagy antik könyvvásárt tartanak. A bolhapiacokon pedig olcsón lehet jó könyveket kapni. Én az eisenstadtira szoktam kijárni. Potzneusiedelben, ami innen mintegy 50 kilométer, a kastélyban a tulajdonos régiségekkel és antikvár könyvekkel kereskedik, mindennap nyitva van, a legolcsóbb könyv 1 euróba (mintegy 252 forint) kerül.”

Soknyelvű kínálat

„ Luxemburgban sokan és könnyen vásárolnak könyveket, még a mai internetes világban is. A könyvesboltok mindig tele vannak és különösebb habozás nélkül vásárolnak az ügyfelek 20–50 euróért (mintegy 5–12 ezer forint) akár hetente is. Az életszínvonal igen magas, ezért a könyvvásárlás nem okoz problémát a családi költségvetésben. Mivel az ország hivatalos nyelve a francia és a német is egyben, valamint a nemzeti nyelv a luxemburgi és sok a portugál, az olasz bevándorló, valamint igen sok európai uniós köztisztviselő él az országban, igen sok nyelven lehet könyveket, folyóiratokat kapni. Ugyanazon könyvesboltban természetes a német, francia és angol nyelvű bő könyvkínálat. Persze azért a fiatalabb nemzedék már kevésbé érdeklődik a könyvek iránt.”

A könyvtárbusztól

a buszon olvasókig

„ Svédországban elég drágák a könyvek. De lehet találni olcsón is, interneten, könyvklubokban. A nagy könyvvásár és -leárazás minden év februárjában van. A könyvtárak ingyenesek és még a kistelepüléseken is vannak. Az itteniek szerint igen fontos már kisgyermekkorban elkezdeni és megszerettetni az olvasást, erre nagyon jók a könyvtárak és tapasztalatom szerint ezt igen jól kihasználják a szülők. Az óvodások rendszeresen látogatják a bibliotékát és van egy könyvtárbusz, ami megy óvodákhoz, otthonokhoz. Az iskoláknak is vannak saját könyvtáraik, ahonnan a diákok rendszeresen kölcsönöznek könyveket, legalább hetente egyszer.”
„ Angliában nem a könyvek, inkább a tévé, a rádió, az újság van előtérben. Az emberek sok időt töltenek a buszon, a metrón, a munkahelyükön, így leginkább olyan hasznos »infókra« van szükségük, mint az időjárás, hogy hol lesz elterelés, forgalomkorlátozás, milyen törvény, változás lép életbe. A buszon, a metrón szívesen olvasnak ilyesmiről, arról, melyik híresség mit csinált.”

Újságírók ajánlanak

regényeket

„ Olaszországban az átlagemberek nem sok könyvet vásárolnak – ennek egyik oka valószínűleg az, hogy sokba kerülnek a kötetek – és általában is keveset olvasnak. Pedig a könyvesbol-

tokban mindig vannak nézelődők. Újabban a postahivatalokban és a szupermarketekben is árusítanak könyveket akár 15 százalékos árengedménnyel. A bolhapiacokon is lehet találni régi és viszonylag új érdekességeket. Ugyanakkor a könyvtárakban nincs tömeg, pedig a kölcsönzés ingyenes. Sőt, ha nincs meg náluk a keresett olvasnivaló, 1–2 nap alatt meghozatják azt a megye valamelyik másik intézményéből.
Sokan úgy vélik, az iskola hibáztatható: a diákokat nem tanítják meg az olvasás szeretetére. A minap egy dokumentumműsor szamárképzőnek nevezte az olasz iskolát, amely egy nemzetközi felmérés szerint 30 ország közül hátulról a negyedik helyen áll.
A könyvolvasási statisztikák évek óta nem változnak, tehát az internet elterjedése nem sokat változtatott a helyzeten. A toplistát a szakács- és az útikönyvek vezetik, ezt követik a szexuális témájú kiadványok. Csak a negyedik helyen áll az irodalom. Pedig a különböző tévéműsorokban rendszeresen bemutatják az új könyveket, olasz és külföldi írókat hívnak vendégül. Középiskolásoknak irodalmi vetélkedősorozatot is szervezett az egyik csatorna. A napilapok, a folyóiratok is felhívják a figyelmet az új kiadványokra és hetente közlik az eladási adatokat, külön a hazai és a külföldi szerzők írásaira vonatkozóan. A Parma megyei lap Önöknek olvastuk rovatában mindennap egy újságíró vagy egy ismert helyi személyiség rövid recenziója, műbírálata, -ismertetése olvasható.”

A kemény kötésű

a drágább

„ A legnépszerűbb könyvek nálunk leginkább az újságokban közzétett bestsellerlistákon találhatóak. Ezek jellemzően amerikai szerzőtől származó bűnügyi, politikai témájú művek vagy háborúval foglalkozó írások. A kemény kötésű könyvek viszonylag drágák, a puha kötésűek könnyebben elérhetőek, a népszerűség viszont leginkább a hírverésen múlik. A lakosság kis százaléka vásárol és olvas csak könyvet, a közelünkben élőknek csak kevés könyv van az otthonaikban. A bevándorlók viszont általában magukkal hozzák könyvolvasási szokásukat is.
A gyors információt biztosító internet az újságolvasók számát is fokozatosan csökkenti. Jó példa erre a Los Angeles Timesnál a nagyszabású elbocsátás, leépítés. A könyvek olvasását kevésbé befolyásolja a hírközlés. Egy-egy esetben segít is, amikor közismert botrányról jön ki a könyv. A sajtó és a közoktatás gyakran foglalkozik az olvasás fontosságával. Példa erre az óvodások korai nevelése a könyvek kedvelésére, viszont nagyon sok diák úgy végzi el a 12. osztályt, hogy csak alig tud olvasni.”

Net, tv, MP3: évente összesen 5 hónapig

A fiatal amerikaiak évente összesen 5 hónapot töltenek az internet böngészésével, a televízió előtt és MP3-lejátszójukat hallgatva – ez derült ki az amerikai népszámlálási hivatal legfrissebb statisztikai adataiból. A felmérés megállapította, hogy az amerikai serdülők és fiatal felnőttek átlagosan 3518 órát töltenek majd 2007-ben e médiumokkal, ami 5 hónapnak felel meg. Ezen belül 65 nap jut a tévére, 41 az MP3-ra és több mint 1 hét az internetre. Mindezek a tevékenységek fejenként 936,75 dolláros (mintegy 180 ezer forint) költséget jelentenek. A felnőttekről ugyan még nem készült előrejelzés, de az tény, hogy 2005-ben az idősebb amerikaiak közül 97 millióan olvastak híreket az interneten, 92 millióan vásároltak, 91 millióan rendeltek jegyet, szállást utazásaikhoz. Mintegy 13 millióra tehető azoknak a száma, akik saját blogokat hoztak létre. Ennek ellenére továbbra is becsülete van az Egyesült Államokban a hagyományos könyvolvasásnak is és idén várhatóan 55,5 milliárd dollárt (mintegy 10.656 milliárd forint) költenek majd könyvekre, több mind 3 milliárd kötet tal ál vevőre.