Nem baj, ha ásítozunk, legalább hűti az agyunkat

Egy kísérlet során 44 diákot teszteltek, azt vizsgálva, hogy vajon az egyes légzési technikák befolyásolják-e az ásítás „fertőző" hatását.

A kísérletben részt vevőknek ezért csak orron vagy csak szájon át lehetett lélegezniük. Az orron át lélegzőket is két csoportra osztották, a második csoportban lévőknek egy orrcsipeszt helyeztek el a szaglószervükön. Egy negyedik csoport tagjai bárhogy lélegezhettek. A diákoknak rövid videofelvételeket mutattak, amelyeken emberek nevettek, közömbös arcot vágtak vagy ásítottak, és a kutatók számolták, hogy közben hányszor ásítottak a résztvevők.

A kizárólag orron át lélegzők csoportjában senki nem ásított a kísérlet során, miközben az összes többi csoportban a résztvevők csaknem fele ásított. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az orron át való légzés során a vér a szaglószerv belsejében lehűl, így nem igényel további hűtést, például az ásítás segítségével.