Ország-világ

2008.04.22. 13:56

2108. április 22.: az Élettelen Föld Napja?

A Föld Napja (április 22.) mozgalom fontos változásokat indított el a természetvédelemben, de sajnos nem tudta megakadályozni azokat a folyamatokat, melyek mára az éghajlatváltozás elkerülhetetlenségéhez vezettek, és alapjaiban veszélyeztetik a földi élet megannyi formáját. Az unió portalanítana.

A Föld Napja (április 22.) mozgalom fontos változásokat indított el a természetvédelemben, de sajnos nem tudta megakadályozni azokat a folyamatokat, melyek mára az éghajlatváltozás elkerülhetetlenségéhez vezettek, és alapjaiban veszélyeztetik a földi élet megannyi formáját.

Egy egyetemi hallgató kezdeményezésére 1970-ben hívták életre a Föld Napját, hogy felhívják a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára és védelmének szükségességére. Holott akkor még ökológiai lábnyomunk a fenntartható mértéken belül volt és a klímaváltozásról sem sokat tudtunk.

Az élővilág egyre nehezebben küzd az ember okozta klímaváltozás következményeivel. Évmilliók lassú evolúciója után a jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni. Már az optimista – az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentését feltételező – 1.5-2.5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is a fajok 20-30 százalékának kihalását eredményezheti, +4 °C fölött pedig még jelentősebb mértékű kipusztulással és a biodiverzitás drasztikus csökkenésével kell számolnunk.

A jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni

A jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni.
Sarkvidékektől a korallokig

A legsérülékenyebb ökoszisztémák a sarkvidékek, a mangrovék, a korallzátonyok, a tundra és a tajga, a hegyvidékek és a mediterrán vidékek élővilága. A klímaváltozás a legnagyobb károkat várhatóan az Északi-sark környékén, Afrika Szaharától délre fekvő területein, az ázsiai nagy folyók deltáiban és a szigetvilágokban fogja okozni – először. Már a 2-3 °C-os hőmérséklet-emelkedés is olyan mértékben megváltoztathatja az Észak-Atlanti- és a Golf-áramlatot, ami rendkívüli átrendeződéseket jelenthet az egész bolygó élővilágában.

Jelentős veszélyek fenyegetik az embert is. Az éghajlatváltozás következményeként egyre többeket fog fenyegetni a vízhiány, az éhínség és az alultápláltság, vagy a már legyőzöttnek hitt fertőző betegségek új támadása. A hőhullámokkal, viharokkal, tűzesetekkel, árvizekkel kapcsolatos halálozások és megbetegedések száma is várhatóan jelentősen növekszik majd. A szűkülő erőforrásokért pedig egyre gyakoribbak lesznek a konfliktusok.

Nekünk, embereknek kell megváltoznunk

Nekünk, embereknek kell megváltoznunk.
2018. április 22.

Sok mindent tudunk már az éghajlatváltozás okairól és a következményeiről. Azonban még sok kérdés továbbra is nyitott és a tudósok is csak találgatnak. Nem tudjuk például, hogy a klímaváltozás, a környezetszennyezés és más ember okozta változások együttesen milyen visszafordíthatatlan hatásokat fognak eredményezni, milyen egymást erősítő folyamatok indulhatnak be.

Másoktól, más élőlényektől nem várhatunk segítséget, nekünk, embereknek kell megváltoznunk ahhoz, hogy száz év múlva, 2108. április 22-én unokáink ne betegen, éhesen és szomjasan emlékezzenek az egykori Élő Bolygóra és olyan, addigra csak képeskönyvekben létező fogalmakra, mint a korallok vagy jegesmedvék.

Forrás: www.wwf.hu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában