Ország-világ

2008.06.06. 18:24

Houdini, a Bilincskirály

Varázslónak hitték – Amerika máig legnagyobb szabadulóművészének tekintik Harry Houdinit, aki Weisz Erikként született Budapesten, és családjával kisgyermek korában vándorolt ki az Egyesült Államokba. <a href="https://www.delmagyar.hu/vilagvevo/houdini_a_bilincskiraly/2059798/"><img src="https://www.delmagyar.hu/ftp/img/audio_icon.gif" border="0" align="absmiddle"> <b>VIDEÓVAL</b></a>

Korom András

Minden zárat kinyitott, víz alatti leláncolt ládából szabadult, nem fogott ki rajta a börtön zárja sem. Ahogy mutatványait, úgy halálát is legendák övezik.

„Nincs annál egyszerűbb módja a tömeg összecsődítésének, mint közhírré tenni: egy bizonyos időpontban egy bizonyos helyen valaki megpróbál valamit, s ha nem sikerül, akkor az életével fizet érte" – mondta a világ leghíresebb, a műfajt az elképzelhetetlenségig fokozni tudó Harry Houdini szabadulóművész.

Bűvésztől kölcsönzött név

Ma is amerikainak tartják, pedig Weisz Erikként 1874-ben Budapesten látta meg a napvilágot – egy rabbi fiaként. A család Erik 2 (más források szerint 4) esztendős korában vándorolt ki Amerikába, mert nagy szegénységben éltek. A művésznevét egy bűvésztől kölcsönző Harry már nyolcévesen újságot árult és cipőt pucolt, majd – 9 éves korában – egy vándorcirkuszban kezdte kamatoztatni kibontakozóban lévő ügyességét.

Houdini, a szabadulóművész. Minden bilincset és zárat kinyitott. Fotó: DM/DV

Houdini, a szabadulóművész. Minden bilincset és zárat kinyitott.
Fotó: DM/DV

Homályos, hogy tornászmutatványokkal vagy kártyatrükkökkel kezdte-e, annyi bizonyos, hogy hamarosan „kártyakirályként" szerzett magának hírnevet. Ügyességét állítólag már kiskorában kamatoztatta, amikor egy sütemény megszerzése érdekében kinyitotta egy szekrény zárját. Ezt a tehetségét használta fel, amikor újított mutatványain, és szabadulóművészként szerzett óriási ismertséget, illetve számtalan irigyet és ellenséget Amerikában, majd Európában és Ausztráliában.

Leleplezte mások trükkjeit

Követői, utánzói előadásaira álruhában maga is elment, majd a publikum előtt leleplezte a konkurens trükkjeit.

A „kártyakirályból" hamarosan „a bilincsek királya" lett. Nem volt olyan lakat, zár, majd kényszerzubbony, melyből ki ne tudott volna szabadulni. Egy alkalommal összebilincselve, kényszerzubbonyba zárva, leláncolva kötelet csomóztak a lábára – ebből is kiszabadította magát a magasban. Hamarosan áttért a vizes trükkökre.

Houdini a kínai kannában. Négy percig is kibírta víz alatt. Fotó: DM/DV

Houdini a kínai kannában. Négy percig is kibírta víz alatt.
Fotó: DM/DV

Egyik kedvence az a mutatvány volt, amely során bilincsbe verve bezárták egy nagy, lelakatolt ládába, majd bedobták a folyóba – innen is minden alkalommal kiszabadult. Állítólag négy percig is vissza tudta tartani a lélegzetét, köszönhetően az otthoni fürdőkádban tartott edzéseknek. Ez az idő bőven elég volt számára, hogy kiemelkedjék a habok közül.

Szabadulásai ma is elképesztők és utánozhatatlanok. Képes volt kiszabadulni a legszigorúbban őrzött börtöncellákból. A német Krupp Művekben készítettek számára egy speciális biztonsági ajtószerkezetet, és azzal zárták be egy páncélterembe. Hetvenezer ember izgatottan várta, mi történik, majd nagy ovációval fogadta, amikor kinyílt a súlyos ajtó, s megjelent Houdini.

Elefánt a Hyppodromban

Csodálói varázslónak tartották, de ő csak annyit mondott, nem varázslat, amit tesz. Titkát azonban senkinek sem árulta el.

Kötélen, összebilincselve és kényszerzubbonyban. Tízezrek ámultak szabadtéri mutatványain. Fotó: DM/DV

Kötélen, összebilincselve és kényszerzubbonyban. Tízezrek ámultak szabadtéri mutatványain. Fotó: DM/DV
1913-ban mutatta be talán leghíresebb mutatványát, a kínai kanna trükköt. Megbilincselve bújt egy hatalmas tejeskannába, majd azt színültig töltötték vízzel, s rázárták a fedelét. Persze innen is kijutott. A kiszabadulásaihoz, szökéseihez szokott közönséget 1918-ban új, váratlan mutatvánnyal lepte meg New Yorkban: a Hyppodromban láthatatlanná tett a nézők számára egy elefántot.

Végzetét nem életveszélyes mutatványai okozták, hanem hencegése. 1926-ban tett kanadai körútján fellépett a montreali McGill Egyetemen is. A diákokkal folytatott beszélgetés során kijelentette, bármilyen erős ütést képes sérülés nélkül elviselni, olyan erősek a hasizmai. J. Gordon Whitehead egyetemista erre – minden figyelmeztetés nélkül – kétszer hasba vágta. Houdini csak akkor érzett fájdalmat, amikor órákkal később felszállt a detroiti vonatra. A célállomáson az őt megvizsgáló doktor megállapította, vakbélgyulladása van. Houdini még megtartotta a meghirdetett előadását, ám a szállóba visszatérve annyira felerősödtek fájdalmai, hogy kórházba vitték, és megoperálták. Kiderült: az ökölcsapás következtében megrepedt a vakbele, és ez megfertőzte a testét.



Nézzen meg egy bámulatos szabadulást!


A New York Times nekrológjában minden idők legnagyobb showmanjei közé sorolta Houdinit.

A legendák

Különös legendák övezik Houdini 1926. október 31-én, azaz Halloween napján bekövetkezett halálát. E napon ugyanis az angolszász hiedelmek szerint megnyílik a kapu az evilág és a túlvilág között, ezért sokan a mai napig úgy vélik, hogy Houdini, aki a műtét és halála között mindvégig eszméleténél volt, egyszerűen csak átsétált a túlvilágra. Ezt erősíti az a legenda is, mely szerint halálos ágyán titkos szavakat diktált feleségének, hogy az majd ennek segítségével szabadítsa ki a túlvilágról. Azt is sokan készpénznek vették, hogy halálát, az azóta napvilágot látott boncolási jegyzőkönyvvel ellentétben, nem belső fertőzés, hanem valamelyik haragosa, irigye mérge okozta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában