Súlyos bírságok a pénzintézeteknek

Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője elmondta: a bejelentések jelentős része pénzügyi területekre érkezik; a tavaly lezárt 72 eljárásból 15 ilyenre irányult. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nagy, tőkeerős cégek intenzív kampányt folytatnak a forgalom növelésére, a fogyasztói tudatosság azonban nagyon alacsony.

A bankok hitelezési gyakorlatából három témát emelt ki az irodavezető: az áruhitelezést, a hitelkártyákat és a lakáshitelt. Mindháromnál azt tapasztalták, a hirdetésekből nem derül ki, hogy a kínált előny csak bizonyos feltételekkel kapható meg, vagy a szigorú kritériumok miatt csupán kevesek számára érhető el.

A PSZÁF négy éve kiemelten kezeli a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi kultúra erősítését – hangsúlyozta Schiffer Péter főigazgató-helyettes. A pénzügyi szolgáltatókra érkező panaszok száma ezzel együtt rohamosan nő: tavaly 5400 kifogás futott be a felügyelethez, az idén pedig elérheti a 8 ezret. A főigazgató-helyettes az egyik problémát abban látja, hogy akik a hiteleket eladják a lakosságnak, gyakran nem tudnak többet, mint akik megveszik. A banki termékeket egyre gyakrabban értékesítik közvetítők, ám míg a befektetési és biztosítási termékeknél megkövetelik a képzettséget, a hitelközvetítőktől nem. Az ügyfelek számára problémát jelenthetnek a közvetítők által felszámított, általában 4-5 százalékos díjak is. E terület szabályozatlan, ezért a PSZÁF nem tudja felügyelni – mondta a főigazgató-helyettes.

„Megeszik" a hitelt

Sokan gondolják úgy, hogy a banki szerződések nem világosak, ezért is fordulnak az ügyfelek közvetítőkhöz. A jelzáloghitel szerződések nagy része azonban a fogyasztás finanszírozására szolgál, ezért törvényszerűen be kell, hogy „dőljenek". Tetézi ezt az, hogy a jelzálogfedezetet egyre többször olyan emberek biztosítják a hitelekhez, akik nincsenek tisztában a következményekkel.

A hitelkártyákkal kapcsolatos anomáliákat is megvizsgálta a felügyelet. Számunkra világos, hogy a szolgáltatók minden feltételt meghatároznak; kellene azonban egy tűréshatár, most ugyanis már 1 forintos késedelem esetén is felszámítják a teljes költséget – mondta a főigazgató-helyettes.

Schiffer Péter elmondta, veszélyes út, ha a finanszírozó a hitelexpanzió érdekében nem veszi figyelembe az adós teherviselő képességét. Valószínűleg önkorlátozásra lesz szükség – mondta Schiffer Péter. Hozzátette: a teljes körű (ún. pozitív) adóslista bevezetése sokat segíthetne.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) alelnöke, Dietz Gusztávné a lakáshitelekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet: a bankok a szerződés megkötése után, az ügyfelek hátrányára egyoldalúan megváltoztatják a szerződési feltételeket, megemelik például az elő- és végtörlesztési díjat.

Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza elmondta: a kritikákra megpróbálnak önszabályozással válaszolni. Úgy vélekedett, a fogyasztói tudatosság jele, hogy a panaszok száma nő. A hitelközvetítők ügyét a bankszövetség is súlyos problémának tartja, megoldásához a hatóságok segítségét kérték.

A szerződések egyoldalú megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: az uniós ajánlásokat e téren iránymutatónak tartják. A bankszövetség vállalta, hogy összeállítanak egy listát arról, minek alapján lehet megváltoztatni a feltételeket. Ha pedig a fogyasztó a módosítást nem fogadja el, biztosítani kell, hogy legyen ideje kiváltani a hitelt, vagy elmenni egy másik bankhoz.