Az AB megsemmisítette a kórháztörvény egyes rendelkezéseit

Az ünnepélyes nyilvános kihirdetésen, amelyen részt vett Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettese is, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a határozat indoklásakor elmondta, a taláros testület öt indítványozó, közöttük országgyűlési képviselők beadványai alapján megállapította, hogy az egészségügyi reformtörvény által a regionális szinten meghatározott fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztására kialakított eljárási rend nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. A törvény szerint ugyanis az egészségügyi miniszter oly módon hozhat a kapacitások felosztásáról határozatot, hogy döntésének szempontrendszerét a jogszabályok nem kellően egyértelműen határozzák meg. Így a jogalkotó a jogbiztonság követelményét sértő túlzott mérlegelési jogkört biztosított a miniszternek, aminek következtében a bíróságok az egészségügyi miniszter határozatát érdemben nem tudnák felülbírálni.

A regionális egészségügyi tanácsok határozathozatalával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az sérti a jogállamiság elvét, mert a kapacitás-elosztásról hozott döntésük érvényességéhez olyan szervek, illetve személyek jóváhagyására is szükség van, amelyek, illetve akik nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval, felhatalmazással.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezéseit is, amely a kapacitások felosztására vonatkozó szempontok meghatározását egészségügyi miniszteri rendeletre bízta, mert a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog lényegi tartalmát törvényben kell szabályozni. A törvényi felhatalmazás, amely ezt teljes egészében a miniszteri rendeletalkotásra hagyja, sérti az alkotmányt.

Az Alkotmánybíróság elutasította a reformtörvény egészének megsemmisítésére irányuló indítványokat. A testület szerint ugyanis az nem vezetett alkotmányellenességhez, hogy a törvényalkotás folyamatában egyes előírásokat nem tartottak be, így például nem kérték ki a szakmai kamarák véleményét. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megerősítette azt az alkotmányos követelményt, amely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.

A határozathoz három alkotmánybíró különvéleményt csatolt.