Göncz Kinga beszéde az ENSZ Közgyűlés ülésszakán

Budapesten nemzetközi központot hoznának létre a népirtás és a tömeges atrocitások megakadályozására, Magyarország növelni szándékozik afganisztáni jelenlétét, és nem támogatja, hogy Koszovó mintájára független államokat kiáltsanak ki, különösen, hogy fegyveres erőket vessenek be területi viták megoldásában - ezekről szólt helyi idő szerint szombaton este - magyar idő szerint vasárnap hajnalban - Göncz Kinga magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédében.

A magyar diplomácia vezetője bejelentette: Magyarország megvalósíthatósági tanulmányt készít arról, hogy Budapesten nemzetközi központot hozzanak létre a népirtás és a tömeges atrocitások megakadályozására. Egyben sürgette, hogy válsághelyzetekben, továbbá természeti katasztrófák esetén sehol se akadályozzák a humanitárius szervezetek szakembereinek bejutását az adott térségbe.

Göncz Kinga kijelentette, hogy a megugró energiaár, az élelmiszer- és hitelválság veszélyezteti az ENSZ által 2000-ben meghirdetett Millenniumi Fejlesztési Célok elérését, ezért Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködésben azokra a területekre kíván összpontosítani, amelyeken komparatív előnyöket tud felmutatni. Így az éhínség és a szegénység elleni küzdelemben, a korszerű mezőgazdasági módszerek elterjesztésére, az állattartásra, az erdőművelésre és halászati programokra, a vízgazdálkodásra, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra, továbbá a jó kormányzás meghonosítására helyezi a hangsúlyt, amely az életminőség javításával tud a társadalmi feszültségeken is úrrá lenni.

Emlékeztetett arra, hogy a környezetvédelemben a hatékony fellépés érdekében szembe kell nézni a kockázatokkal, hathatós megelőző módszereket kell kialakítani, másfelől pedig be kell fektetni a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokba. Különösen fontosnak nevezte az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a fogyatékos emberek, a nők, valamint a kisebbségek jogait. Utóbbi kérdéskör kapcsán örömmel szólt arról, hogy az ENSZ Kisebbségi Fórum elnöke Mohácsi Viktória lett.

Göncz Kinga kitért arra, hogy a világszervezet Terrorizmus elleni Stratégiájának végrehajtásáért a tagállamok viselik a fő felelősséget. Afganisztánról szólva kiemelte, hogy katonai támogatásunk, illetve fejlesztési tevékenységünk összhangban áll a lehetőségeinkkel. Jelezte ugyanakkor, hogy bővíteni szándékozunk ottani jelenlétünket. A felszólalás részletesen foglalkozott a Nyugat-Balkánnal, rámutatva, hogy a régió békéjét és stabilitását az szolgálja leghatékonyabban, ha aktívan támogatjuk az érintett országok euroatlanti csatlakozását. Felhívta a figyelmet arra, hogy stabil Koszovó nélkül nincs biztonság a térségben, de arra is rámutatott, hogy a független állam kikiáltása nem jelenthet precedenst a világ más részein.

Grúzia ügyében a miniszter állást foglalt a francia és az orosz elnök megállapodásának valóra váltása mellett. Mint hangsúlyozta, veszedelmes példa, ha fegyveres erőt vetnek be a területi viták megoldására. Az ilyen eljárás ugyanis csak további bonyodalmakat válthat ki az övezetben és azon túl is. A kiút érdekében fontosnak nevezte, hogy a felek egységesen értelmezzék a megkötött egyezményt.

A Közel-Keletre áttérve a külügyminiszter megállapította, hogy a magyar kormány aggodalommal figyeli az iráni nukleáris programmal összefüggő fejleményeket. Magyarország kívánatosnak tartja, hogy Teherán tegyen eleget a vonatkozó BT-határozatoknak, annál is inkább, mert ily módon nem csupán eloszlatnák a kételyeket az atomprogram békés jellegét illetően, hanem megnyílna az út a szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatok előtt. Irak kapcsán pedig megelégedéssel szólt arról, hogy öt év után végre kezd határozottan magára találni az ország, amely jelentős eredményeket tud felmutatni a megbékélésben és az újjáépítésben. Az is nagy siker, hogy a kormány meg tudta akadályozni a polgárháborút. Ily módon lassanként elő lehet készíteni a nemzetközi egységek visszavonulási tervét, feltéve persze, hogy az iraki hatóságok egymaguk is képesek lesznek a helyzet ellenőrzésére.

Göncz Kinga aggasztónak, megjósolhatatlannak, azon kívül robbanásveszélyesnek tartja a helyzetet a szudáni Darfúrban, illetve a környező államokban. Ezért a magyar kormány nevében üdvözölte, hogy egy évvel meghosszabbítják az ott állomásozó ENSZ-békeerők mandátumát.

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az egyre inkább globalizálódó világban az általánosan elfogadott elvek, valamint az azok rugalmas alkalmazására építő gyakorlat alapján kell választ találni a nap mint nap jelentkező kihívásokra. Hozzátette, hogy ez a szükségszerűség tükröződik vissza a nemrégiben elfogadott magyar külkapcsolati stratégiában is.