Még mindig nagy a hazai korrupció

A 34 országban készített 1186 interjúban részt vevő válaszadók 61 százaléka szerint az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben, és majd ugyanennyien ismerik el, hogy egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához már kértek tőlük vesztegetési összeget.

Ezzel párhuzamosan a vezetők több mint kétharmada véli úgy, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, fele érzékeli úgy, hogy a korrupciót feltáró vizsgálatok száma növekszik. A nagyvállalatok körében készített felmérés magyarországi válaszai tanulságos eredményeket hoztak. Míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, Magyarországon (és más kelet-európai országokban is) csak a megkérdezettek alig több mint fele nyilatkozott így.

Ez azt mutatja, hogy itthon határozottabb fellépés lenne szükséges a korrupcióellenes törvények hatósági betartására. A vállalatra kiszabott bírságot, büntetést – valószínűleg a negatív tapasztalatok miatt – a megkérdezettek csupán 36 százaléka gondolja az üzleti tevékenység leglényegesebb negatív hatásának, sokkal inkább tartanak a piacról való kizárástól (60 százalék).

Talán a hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat hatására, talán, mert a hazai vállalatvezetők alulbecsülik a probléma nagyságát, vagy nem kívánnak azzal szembenézni, a magyarországi válaszok derűlátóbbak a nemzetközi eredményeknél. A megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja elterjedtnek a vesztegetést és a korrupciót üzleti tevékenysége gyakorlatában. Ennek ellenére minden hatodik válaszadó gondolja úgy, hogy vesztett el üzleti lehetőséget versenytársa korrupt viselkedése miatt.

Pados Márton, az Ernst and Young menedzsere szerint jelenleg a nagyvállalati korrupció megelőzése legalább annyira függ a felső vezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől.

A magyar vezetők a nemzetközi gyakorlattal ellentétben kevésbé hisznek az etikai forródrót rendszerében, amely alapján globális szinten a visszaélési esetek 40 százalékára derül fény. Pados Márton szerint a belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, amelyeknél a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán.