Századvég: Orbán továbbra is hitelesebb, mint Gyurcsány

A Századvég és a Forsense 2008. szeptember 15-23. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilját. 2008 szeptemberében a hitelesség, az emberek problémáira való odafigyelés és az érthetőség dimenziójában látható a legszámottevőbb különbség Orbán Viktor javára.

Nincs olyan tulajdonság, ami Gyurcsányra egyértelműen jellemzőbb, mint Orbánra

A Századvég és a Forsense 2008. szeptember 15-23. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilját. A félévente rendszeresen végzett felmérés célja azoknak a jellemvonásoknak a meghatározása, melyeket a választók a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. 

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilja
Egyetlen olyan jellemvonás sincs, melyet a megkérdezettek egyértelműen jellemzőbbnek tartottak volna Gyurcsány Ferencre, mint Orbán Viktorra. Nyolc esetben egyértelműen – 3 százalékpontot meghaladóan – nagyobb arányban tartották a volt miniszterelnökre nézve jellemzőbbnek az adott tulajdonságot, mint Gyurcsány Ferencre.

Ezek közül kiemelkedik az emberek problémáira való odafigyelés (16 százalékponttal többen említették Orbán Viktort), az érthetőség, valamint a hitelesség (13 ill. 11 százalékpont a különbség). Jelentős eltérést tapasztalni még a megbízhatóság, tisztességesség, őszinteség, rugalmasság, valamint a jó megjelenés terén. A többi kilenc vonás esetében +/-3 százalékpont közötti az eltérés, ami nem haladja meg a mintavételből fakadó becslési hiba mértékét. A tizenhét tulajdonság esetén mért különbségek átlagértéke 5 százalékpont, azaz minden egyes jellemvonást átlagosan ennyivel tartottak többen jellemzőnek Orbán Viktorra, mint Gyurcsány Ferencre. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt félév folyamán a miniszterelnök három esetben jelentősen csökkenteni tudta a különbséget a közös megoldások keresése (11%), az emberek problémáira való odafigyelés (9%) és a tisztességesség (9%) esetében.

A hosszú távon gondolkodást, megbízhatóságot és tisztességet a választók mindkét politikustól hiányolják

Ha külön-külön vizsgáljuk a két politikus imázsprofiljának változását, akkor azt tapasztaljuk, hogy Gyurcsány Ferenc különösen a közös megoldások keresése terén szerzett érdemeket magának, de idén márciushoz képest többen tartják megfontoltabbnak, rugalmasabbnak, felkészültebbnek és az emberek problémáira odafigyelőbbnek is. Mindössze két olyan értékelésre felkínált személyiségjegy volt, melyet – 3-3 százalékponttal – kevesebben gondolnak jelenleg jellemzőbbnek a miniszterelnökre nézve, mint idén márciusban: a hosszabb távon gondolkodást, valamint az újító szelleműséget.

Orbán Viktor esetében 3 százalékpontot meghaladó mértékű csökkenést tapasztalunk a tisztességesség és a megbízhatóság (-6 százalékpont), a hitelesség és az emberek problémáira odafigyelés (-5 százalékpont), valamint a felkészültség, rugalmasság, tapasztaltság, megfontoltság és őszinteség (-4 százalékpont) terén. A volt kormányfő esetében is egyetlen olyan tulajdonságról tudunk beszámolni, ahol az általános trenddel ellentétes, azaz enyhén emelkedő említésarányról számolhatunk be, ez az újító szelleműség (+2 százalékpont).

A két politikus mutatóinak ellentétes irányú változása gyakorlatilag kioltja egymást. Ezzel együtt van három olyan vonás, melyre nézve a két politikus említésszámai együttesen csökkenést mutatnak, ami azt jelenti, hogy ezekben az esetekben nőtt az „egyikre sem jellemző" válaszok aránya, azaz a két vezető politikus együttes elutasítása. A három vonás: hosszútávra gondolkodás, megbízhatóság és tisztességesség.

A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.