Ország-világ

2009.02.14. 09:29

Cigány vér is folyt

Több cigány származású rendőr és szociális munkás, körzeti megbízotti rendszer kiépítése - Németh András zászlós szerint ezek fontos lépések lennének az egyre feszültebbé váló kisebbségi-többségi viszony javításához. S hogy nem teljesen reménytelen az ügy, azt saját példája bizonyítja.

"Elnézést, csak még egy szóra!"

Columbo hadnagy jut eszünkbe. A telefonvonal végén mondjuk nem nyomozó van, de rendőrnek rendőr. Fontosnak tartja leszögezni: "Természetesen nem tartjuk számon a rendőrök származását, mi is az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesülethez fordultunk, ők ajánlották tagjukat, Németh András zászlóst."

Hívásunkkor még szállingózik a miskolci rendőrkapitány kijelentése által felvert por - nem csoda, ha előre védekeznek a rendőri megszólalásokra aktiválódó Gusztos Péterek ellen. Kérésünk annyi volt: hadd kísérjük figyelemmel egy roma rendőr napját - olyanét, aki az ország valamely válságrégiójában teljesít szolgálatot. Kiderül: semmi sem garantálná a tanulságos jeleneteket abban a néhány órában, így végül a zászlóssal beszélünk meg találkozót. Németh András szinte félszegen fogad: nem szokott még a sajtóhoz, a beszélgetést azért vállalta, mert ő is érzi, hogy a közhangulat robbanékony. Ő ugyan nem az utcán teljesít szolgálatot - a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon felügyeli a kitoloncolásra várókat -, de korábban szolgált járőrként is. Származása, mint mondja, sosem volt gond a rendőrségen, de ha szolgálatban volt, az "állampolgárok" is mindig a rendőrt látták benne - a romák is. Amikor ő lépett oda, hogy igazoltasson egy hatfős csoportot, ha volt köztük két cigány fiatal, futásnak eredtek. "Más azt hiszi, vaj van a fejükön, pedig nem feltétlenül. A roma társadalomban általános a menekülési kényszer, ha egyenruha tűnik fel a láthatáron."

Hálából rendőr

Pedig, mint mondja, oldaná a pattanásig feszült helyzetet, ha több roma csatlakozna a rendőrséghez. A szervezetből háromezer fő hiányzik, ráadásul biztos állás. "A roma fiataloknak kitörési lehetőség a rendőri pálya" - mondja emberünk.

A roma fiataloknak kitörési lehetőség a rendőri pálya

A roma fiataloknak kitörési lehetőség a rendőri pálya
Az volt neki is. Amolyan legkisebb királyfi történet az övé, noha nem harmadik, hanem tizenharmadik gyerekként látta meg a napvilágot, és nem palotában, hanem egy gödöllői putriban. "A cigányasszony nem öli meg a gyerekét" - mondja meghatottan, amikor pedig a gyerekkoráról kezd beszélni, a XIX. század romantikus cigányalakjai elevenednek meg. Apja lókupec volt, gyerekként vásárról vásárra járt vele. A történet mégsem annyira romantikus: a Fóti Gyermekvárosba került, otthon csak a szüneteket töltötte. A sok száz gyereket nevelő intézmény gyakorlatilag gigantikus lelenctelep volt - Németh András viszont nem panaszkodik, sőt. "Tizennégy évesen döbbentem rá, hogy az országnak vagyok hálás, mert ilyen pedagógusokat adott mellém. Szívükön viselték a sorsomat" - idézi fel a múltat. Mivel pedig a kisdobos- és úttörő avatásokon rendőr is megjelent, az egyenruha pedig tetszett a gyereknek, jött az elhatározás: háláját úgy fejezi ki, hogy szolgál és véd.

"Az erős ember titka a szüntelen fegyelem" - szögezi le, hozzátéve, hogy ez azért nem volt mindig egyszerű. Amikor két hét alatt apját, majd anyját is elvesztette, nehéz volt rendőrként teljesíteni, "szemben azzal, amit a népem tradíciója diktált volna". Nem értjük, hol itt az ellentét. "Édesanyámat autó ütötte el, mégsem jutott eszembe, hogy többedmagammal odamenjek elégtételt venni." Már értjük. S a népe hogyan fogadta, hogy rendőr lett belőle? "Annak örülnek, hogy kenyeret tudok tenni a családom asztalára, nem annak, hogy rendőr vagyok."

Cigány vér is folyt

Másnap egy Pest megyei város szélén vagyunk, az utcában, ahol a legtöbb cigány család lakik. Házigazdánk portája jómódról tanúskodik, az udvaron színesfémátvétel. Németh András hívására az utcából többen is összegyűlnek kedvünkért. "Nem volt egyszerű megszokni, hogy rendőr lett. Te bejössz ide, kérdezel valamit, bármit elmagyarázunk neked - mondják a jövevénynek. - Ha András bejön, hiába mondom neki, hogy A - rögtön tudja, ha az B." Az asztaltársaság mégis egyetért abban, hogy szükség lenne roma rendőrökre, de míg András nem nyilatkozik a miskolci kapitány kijelentéséről ("egy közrendőr nem nyilvánít véleményt a magasabb rangúról"), a háziaknak már megered a nyelvük. "Az országért cigány vér is folyt a szabadságharcokban, a háborúban! Ha baj van, besoroznak engem is. Nemcsak felháborító, ha egy rendőr cigányozik, de így még annak a cigány gyereknek a kedvét is elveszi, aki szeretne a testület tagja lenni."


Persze nem csak a kedvvel van baj. Eszünkbe ötlik a telefonbeszélgetés, amelyet Horváth Ferenccel, a Roma Rendőrök Országos Egyesületének (RROE) elnökével folytattunk korábban. Szenvedélyesen magyarázta, hogy a jelenlegi, érettségi után kezdődő kétéves rendőrképzés szinte lehetetlenné teszi romák bejutását a szervezetbe. Egyrészt kevesen jutnak el az érettségiig, másrészt míg az ösztöndíj 7500 forint, csak a kollégiumra kellene 14 ezer, tízezer meg ebédre - akinek a szülei segélyesek, esélytelen. Már tavalyelőtt azt javasolták a kormánynak: ötéves képzés legyen tizennégy éves kortól, mely a végén érettségit és rendőri végzettséget ad. Így a roma gyerek környezetének is több ideje lenne megszokni: egyenruhás lesz a családban. A terv terv maradt. De hogy mi szükség két roma rendvédelmi egyesületre? "Hogy legyen itt is egy kis széthúzás" - így Horváth, hozzátéve, hogy ők inkább a civil oldalhoz kötődnek, a bajtársiak pedig közelebb állnak a rendőri vezetéshez. (Az RROE egyébként el is ítélte Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány cigány elkövetőkről szóló mondatait.)

Száztíz veszélyes hely

Az asztalnál is heves a hangulat Pásztor miatt, a borsodi cigányvajda kijelentésére pedig, amely szerint van cigánybűnözés, kiderül: a vajdarendszer megítélése nem egyértelmű. "A magyarok találták ki, hogy besúgja, ki lopott" - tartják. Inkább a választott képviselőben bíznának, aki az önkormányzatokkal van kapcsolatban, és munkát szervez, ha kell - ilyen azonban nincs. "Jönnek a szavazatért, ajánlanak tízezret, aztán ránk se néznek" - panaszolják.

Ez nem új, az viszont már meglepő szempont, amivel a házigazda áll elő. "Ne mondják, hogy cigánybűnözés! Ha már, akkor tegyék hozzá, hogy tízből kilencet romungrók követnek el, nem mi, oláhcigányok, lovárik. Borsodban nincs is oláhcigány." Többen is magyarázzák, hogy megértsük: a romungrók nem beszélik a nyelvet sem, cigány hagyományok nélkül nőnek fel. "Győzike felesége bugyiban rohangál a kamerák előtt. Ő romungró. Bódi Guszti feleségétől ilyet nem látnál. Ő oláhcigány."

"Az sem megoldás, ha a cigányok egymásnak esnek" - jön a közbevetés az egyik fiatalembertől. A Magyar Gárda sem, de a cigány gárda ötletét is rossznak tartják. Megoldási javaslat már Németh Andrástól érkezik: a keleti országrészen 110 települést tartanak számon, melyeken napi probléma a kisebbség és a többség együttélése. "Ki kell építeni a körzeti megbízottak rendszerét, roma rendőrökből, s a szociális munkásokkal való együttműködést is szabályozni kellene." Ha utóbbiak is a romák közül kerülnének ki, tudnák, kinek jár pénz és kinek nem. Megszűnhetne az a többséget irritáló kép, amikor valaki Mercedesszel érkezik a segélyért. Igaz, a korrupció lehetősége óriási volna. Mindenesetre konferenciákat szerveznek a témában, és ha egyesületük tagjait hívják, mennek óvodákba, iskolákba. És nemcsak azért, hogy roma fiatalokat toborozzanak a rendőrségbe.

"Mindenkiből nem lehet rendőr. A segélymentes életről is beszélnünk kell a gyerekeknek. Polgárosulnia kell a cigányságnak, ehhez elengedhetetlen, hogy lássanak ilyen mintát is. Rajtunk a sor" - mondja búcsúzóul a zászlós.

Stumpf András

Címkék#Róma

Ezek is érdekelhetik