A kódexmásoló is hibázik

A legelső magyar szavak az eredeti ezeréves Tihanyi alapítólevélben böngészhetők. Bebizonyosodik, hogy a kódexmásoló is ember, aki téveszt.

Felbecsülhetetlen értékű kiállításra rendezte össze Madas Edit az Országos Széchényi Könyvtárban 20 millió forintos költséggel a magyar nyelv 70 legrégebbi írásos emlékét. A február végéig nyitva tartó bemutatót eddig 4500-an látták. A speciális hőmérsékleti és fényviszonyok között automatikusan kutatni kezdi a szemünk a tihanyi apátság alig 40-szer 90 centis alapítólevelén a legrégebbi fennmaradt magyar szavakat: ˝szekesfehervaru meneh hodu utu rea˝, ami a Székesfehérvárra menő hadi utat jelöli a királyi adománybirtokot leíró okmányban. Ezeréves fogalmazványa is megmaradt, a pannonhalmi apátság mégis csak kivételes alkalmakkor mutatja be az eredetit, az ő tárlatukon csak másolat szerepel. Az OSZK bemutatóján az eredeti tekinthető meg.

A legszebben díszített Festetics-kódex.
A kiállítás címadó idézete – ˝Latiatuc feleym˝, vagyis Látjátok feleim – a mindössze 15-ször 23 centi méretű Pray-kódexben talált Halotti beszéd és könyörgésből való. Az elnevezést a kódex Pray György után kapta, aki először hírt adott róla. Ez a szöveg a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlék kezdősora.

A kódexmásoló is hibázik

Erre érdekes példa a Jókai-kódex, amelynek az íróhoz csak annyi köze van, hogy az ő születésének századik jubileumán sikerült árverésen megszereznie a magyar államnak, ezért a tiszteletére keresztelték el.

Legrégebbi magyar könyvünk másolójának a szeme írás közben többször sort ugrott, majd amikor észrevette a tévesztést, kihúzta a hibás részt, és javította. A legismertebb kódexmásolónő, a főnemesi származású apáca, Ráskay Lea meg összekevert két szövegrészletet: a Margit-legenda egy oldalát belemásolta a Példák könyvébe, majd ezt utóbb áthúzta, és a következő lapon már jól folytatta.

A keszthelyi Festetics család könyvtárából került az OSZK-ba, innen a legszebben díszített Festetics-kódex neve. A kicsi, 10-szer 14 centi méretű pergamenre, vagyis juhbőrre készült imádságoskönyvet a Mátyás király fekete seregét vezető Kinizsi Pál feleségének készítették a nagyvázsonyi pálos szerzetesek, hálából a kolostoruk alapításáért.

Egyedülálló a Tabula Hungariae, ez a legrégebbi magyar térkép, és ˝A világ emléke˝ UNESCO-címet is elnyerte, szerzője miatt hívják Lázár-félének. Tájolása is rendkívüli: a keleti irány került az északi helyére.

Legnehezebben a sepsiszentgyörgyi Apor-kódexet szerezték meg a szervezők, amelyet a szegedi származású somlóvásárhelyi apácák köttettek egybe. A székely múzeum egyéves adminisztráció árán úgy adta kölcsön, hogy az OSZK restaurálta a rendkívül rossz állapotú könyvet, amelyet ˝szétrágott˝ a tinta.