Ország-világ

2010.05.29. 17:41

Sok magyar értékrendje közel áll a radikális jobboldalhoz

Harmadikok vagyunk a listán, amely a szélsőjobboldali eszmék elfogadottságát mutatja: 29 európai országból egyedül nálunk vált többségi nézetté az idegenellenesség.

Farkas Judit

Az okokról a Political Capital kutatási igazgatóját kérdeztük és kiderült: nem varrhatjuk egyetlen politikai oldal nyakába a jelenséget. A holokauszttagadást büntető törvénytől sem érdemes az idegenellenesség visszaszorulását várni.

A Political Capitalnak a HVG hetilapban nyilvánosságra hozott felmérése azt mutatja: minden negyedik-ötödik megkérdezett magyar értékrendje közel áll ahhoz, amit a radikális jobboldali pártok hirdetnek. Az elemző intézet azt vizsgálta, mekkora a kereslet a szélsőjobb ideológiára Európában. A listán az ˝előkelő˝ harmadik helyezést értük el Ukrajna és Bulgária után. Egyedül Ukrajnában és nálunk erősödött feltűnően a kereslet 2003 és 2009 között, a többi európai országban csökkent. Az idegenellenesség hazánkban 37-ről 52 százalékra emelkedett – a vizsgált 29 európai ország közül csak nálunk vált többségi nézetté.

Megoldatlan romakérdés

A lista első nyolc helyét – Görögország kivételével – a volt kommunista blokk országai foglalják el. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója úgy fogalmazott: ennek egyik oka, hogy a kelet-európai országokban a demokratikus normák még nem ivódtak bele olyan mélyen a társadalomba, így ezek a demokráciák ˝sérülékenyebbek˝ a váratlan hatásokkal szemben.



A 2009-es romagyilkosságok után antirasszista demonstrációt szervezett Budapesten a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom. Több ezren tiltakoztak az újjáéledő kirekesztés ellen – ami az adatok szerint továbbra is erősödik –, köztük Oláh Ibolya énekesnő és Iványi Gábor metodista lelkész.
– Az előítéletesség a nyugati országok társadalmait is jellemzi, ám az aktuális kormányzattal kapcsolatos ellenérzések sokkal kevésbé feszegetik a rendszer kereteit Nyugat-Európában. Kelet-Európában viszont ez kifejezetten jellemző – magyarázta a szakértő.

Hogy miért éppen Magyarországon és Ukrajnában nőtt a ˝szélső érték˝? Hirtelen kiábrándulás a narancsos forradalomból, a politikai elit leszereplése: ezek erősítették Ukrajnában a bizalmatlanságot, az egzisztenciális félelmeket és a rendszerellenességet. Magyarországon pedig a kormányzattal és az egész politikai elittel kapcsolatos ellenérzések erősödtek fel az elmúlt hat évben, ezzel párhuzamosan erősödött az előítéletesség is – foglalta össze a kutatási igazgató. Úgy véli azonban, a radikálisok erősödését nehéz lenne egyetlen politikai erő nyakába varrni. – A megoldatlan romakérdés, a kormányzati megszorítások és sikertelenségek, maga az újraéledő szélsőjobboldal, és a Fidesz radikális szavazókat kiszolgálni igyekvő retorikája együttesen idézte elő ezt a helyzetet – magyarázta. Véleménye szerint utóbbihoz tartozik a 2007-es Kossuth téri fideszes kordonbontás, és a tény, hogy sokáig nem határolódtak el Molnár Oszkártól, aki roma nőket vádolt meg születendő magzatuk szándékos károsításával.



Az egész politikai elittel kapcsolatos ellenérzések felerősödtek az utóbbi hat évben: többek között ez az oka, hogy a magyarok ötöde fogékony a szélsőséges, radikális eszmékre. Az MTV székházának 2006. szeptemberi ostromát például a Gyurcsány-féle őszödi beszéd kiszivárogtatására vezetik vissza.
A holokauszttagadást büntető törvény

A közelmúltban fogadta el a magyar parlament a holokauszttagadást szankcionáló törvényt, amely ˝a holokauszt áldozatának méltóságát˝ sértő tagadást bünteti, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel. Az adatok fényében érdekes kérdés: a változás vajon erősíti vagy gyengíti majd az idegenellenességet? A kutatási igazgató leszögezte: az ilyen törvényeket inkább egyfajta kötelező gesztusnak tekinthetjük. Melyik politikus akarna olyan fényben feltűnni, mintha pártolná a holokauszttagadókat?

Az új törvénytől nem érdemes tehát az előítéletek visszaszorulását várni. Már csak azért sem, mert Magyarországon a szélsőségesekkel szembeni fellépésnek nem a jogalkotás, inkább a jogalkalmazás volt a gyenge pontja. – A közösség elleni izgatást például a törvény elfogadása előtt is büntethették már három évig terjedő szabadságvesztéssel. A hatékony fellépéshez inkább a jogalkalmazók – rendőrök, de főleg az ügyészség és a bíróságok – részéről lenne szükség következetes és egyértelmű döntésekre – osztotta meg velünk álláspontját a szakértő és hozzátette: ezek hiánya is hozzájárulhatott Magyarországon a szélsőségek erősödéséhez. Ráadásul azokkal, akik nem a holokauszt megtörténtét vonják kétségbe, hanem a megismétlését tartanák kívánatosnak, a holokauszttagadást büntető törvény nem tud mit kezdeni.

A Jobbik is a MIÉP sorsára jut?

Szintén a tapasztalat mutatja, hogy a szélsőséges pártok a parlamentbe kerülés után meggyengülnek, ahogy ez a MIÉP-pel is történt 1998 és 2002 között. Vajon ez lesz a Jobbik sorsa is? – tudakoltuk. A rendszerellenes pártok ilyenkor általában megélnek egyfajta meghasonulást, hitelességvesztést, mondta el Krekó Péter: olyan intézmény haszonélvezőivé válnak, amelyet korábban maguk is tagadtak. De úgy véli, kár lenne ettől várni a Jobbik gyengülését. A párt a Fidesz kemény ellenfeleként, egy középre tartó stratégiával még akár bővítheti is táborát.

– Ami szinte minden esetben meggyengíti a radikálisokat, az a részesülés a kormányzati hatalomból. Ez ugyanis többnyire bemutatja, hogy ˝receptjeik˝ a gyakorlatban tökéletesen alkalmazhatatlanok.

Radikalizmusuk kormányon destruktivitásba csap át, ha pedig ˝elpuhulnak˝, könnyen hitelességüket vesztik. Nem ritka az sem, hogy a hatalomba kerülve korrupciós botrányok tépázzák meg a szélsőjobboldali pártok népszerűségét – fejtette ki a Political Capital kutatási igazgatója.

Lengyelországban is a kormányra kerülés vezetett a radikálisok – az antiszemita Családok Ligája és a szélsőséges agrárpopulista Önvédelem – meggyengüléséhez. Hasonlót tapasztalhattunk korábban Ausztriában is a kétezres évek elején a Jörg Haider vezette Szabadságpárt esetében. Ez a hatás persze lehet rövid távú is, osztrák szomszédainknál például azóta ismét megerősödött a szélsőjobb.

Hogyan készült a felmérés?

Krekó Péter

Krekó PéterA Political Capital intézet a kétévente frissülő European Social Survey attitűd- és értékvizsgálat-adatbázisán végez saját számításokat, ezek alapján fejlesztette ki a jobboldali extremizmust megmutató derexindexet. A HVG megbízásából készült felmérés négy kategóriában tett fel 29 kérdést: előítéletesség és jóléti sovinizmus, jobboldali értékorientáció; rendszerellenesség; félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus. Az index azok arányát mutatja, akik a négy kategória feltételei közül legalább háromnak megfelelnek: például egyszerre idegen- és rendszerellenesek és jobboldali értékekkel jellemezhetők. Az eredmény szerint az egykori keleti blokk országaiban 13 százalék a szélsőséges jobboldali eszmék iránti igény, míg Európa ˝boldogabbik˝ részében 3,8 százalék. Kirajzolódik egy észak–déli törésvonal is, Görög- és Olaszországban, valamint Portugáliában 8–10-szer nagyobb a kereslet a szélsőséges ideológiákra, mint az északi uniós országokban és Norvégiában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában