Lövöldözés a csecsen parlamentben - hatan meghaltak

A parlamentet percek alatt körülvették a fegyveres testületek egységei, a terroristákat alig 20 perccel a lövöldözés kezdete után bekerítették, és azok felrobbantották magukat. Az épületben károk keletkeztek.

A 17 sérült között hat rendőr és 11 polgári személy van, közülük késő délután még ketten voltak kórházban. A közlések szerint a merénylők a képviselők érkező autói között egy személyautón hatoltak be a parlament területére.

A történtekről tájékoztatták Dmitrij Medvegyev elnököt, Vlagyimir Putyin kormányfőt és Rasid Nurgalijev orosz belügyminisztert, aki Groznijban tartózkodik, hogy a Rendőrség Napja alkalmából a helyi belügyminisztériumban értekezletet tartson.
Az incidens után tűzszerészek vizsgálták át az épületet pokolgépeket keresve, de később a parlament folytatta ülését.


Kadirov elnök a parlamentben bírálta a nyugati államokat, amelyek megtagadják Ahmed Zakajevnek, az Icskerija Csecsen Köztársaság emigráns kormánya vezetőjének kiadatását. Zakajev - aki ellen nemzetközi körözés van érvényben - eredetileg az Icskerija Csecsen Köztársaságot kikiáltó volt csecsen államfő, Doku Umarov megbízásából ténykedett, de a napokban hűséget esküdött Huszein Gakajevnek, aki saját állítása szerint felváltotta Umarovot a Kaukázusi Emirátus megalakulásáért harcoló szélsőségesek élén. Egyes források szerint a grozniji parlament elleni keddi akciót is Gakajev szervezte.

Kadirov a minap a csecsenek grozniji világkongresszusán közölte, hogy Zakajev ellen többen vérbosszúra esküdtek fel, kedden pedig leszögezte: Csecsenföld hosszú keze eléri Zakajevet és Umarovot is.

A nyomozás folyik, a részletek tisztázására külön operatív csoportot alakítottak. Oroszország sikertelenül igyekszik megfékezni az Észak-Kaukázusban az iszlám szélsőségesek tevékenységét, amely az utóbbi időben érezhetően fokozódott. Az ügyészség szerint az év eleje óta 38 súlyosabb terrorcselekmény történt a térségben.

Csecsenföld jó ideig kivételnek tűnt: a Moszkva iránt lojális Ramzan Kadirov elnök kiszorította a szélsőségesek többségét, így ott viszonylagos nyugalom honolt. A nyáron azonban a bandák szervezett támadást indítottak a Kadirov-klán faluja ellen, s most a parlamentet támadták meg.

Alekszandr Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója egy nemzetközi konferencián arra figyelmeztetett, hogy a térségben gyökeret vert az al-Kaida terrorszervezet, amely a határok mentén képezi ki és onnan juttatja be embereit a Kaukázus északi részére. Patrusev azt is hangsúlyozta, hogy egyre gyakoribbak a felhívások a helyi kormányok megdöntésére, mivel a szélsőségesek egységes vallási államot akarnak létrehozni Kaukázusi Emirátus néven.

Az iszlám szélsőségességet a végletes szegénység, a klánok közötti örökös harc, a korrupció, és a rendvédelmi szervek keménysége táplálja: a szélsőségeseket lehetőség szerint megsemmisítik, s gyakran civilek is áldozatul esnek a speciális műveletekben. A helyi iszlám vezetők azt hangsúlyozzák, hogy az iszlám békés vallás, nincs köze a szélsőségességhez, és hogy a fegyveres bandák saját érdekeik szerint értelmezik az iszlámot.