LMP-s kerekasztal az atomenergiáról

A japán Fukusima erőműben történt baleset után vissza kell szerezni a társadalmak atomba vetett bizalmát, ha ez egyáltalán lehetséges, és ez részévé válik az új energiapolitikának - mondta a rendezvényen Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.

A kerekasztal első kérdésére, miszerint, új korszakot nyitott-e Fukusima, Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse azt mondta: igen, mert megdőlt az a tétel, hogy nem lehet új Csernobil. Véleménye szerint most "ugrani fog" a szén alapú erőművi ipar, de készenlétben áll a megújuló energiaipar is, és jó lenne, ha az utóbbi kerülne ki győztesen.

Perger András, az Energiaklub projektvezetője úgy vélte, 20 évente törvényszerűen lesz egy nagy baleset az atomerőművekben.

A pánikhangulat lecseng, és a japán tragédia tanulsága beépül az új atomerőművek tervezésébe - vélekedett Csom Gyula, a BME Nukleáris Technikai Intézet munkatársa. Véleménye szerint a világ energiatermelését az atomenergia és a megújuló energiaforrások adják a jövőben.

Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese szerint az eddigi tudást nem kell újraértékelni Fukusima után, de a baleset biztosan új korszakot nyitott. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint a végleges katasztrófa elkerülhető az atomerőművekben. Fukusimában egy ember halt meg az erőműben, míg a szökőár miatt 20 ezer ember vesztette életét Japánban - jegyezte meg.

A paksi erőmű biztonságáról kibontakozott vita kulcspontja az volt, hogy a 2003-ban befejeződött biztonsági javítás után következett be az üzemanyag cellák sérüléséből eredt baleset. A hivatásos szakértők ezt nem minősítették biztonsági problémának, míg a társadalmi szervezetek képviselői kifejezett kockázatnak állították be.

Ezt követően vita bontakozott ki Paks sorsáról. Perger András szerint a fogyasztás miatt nincs szükség a bővítésre. Aszódi Attila ezt azzal cáfolta, hogy a gazdasági válság visszafogta a fogyasztást, így a konjunktúrával az energiafogyasztás is nő. A Greenpeace képviselője amellett kardoskodott, hogy takarékossággal és a megújuló energiák használatával pótolható a paksi villanyáram.

Jávor Benedek úgy vélte: a paksi erőmű üzemidejének 20 éves meghosszabbítására szükség van, mert 2012 és 2017 között, amikor ezek alap-üzemideje lejár, nem pótolható megújuló energiával az ott termelt elektromos energia. Viszont a bővítésre nincs szükség, mivel a 2020-as évekre teljesen más lesz a világ - tette hozzá.

Az atomerőmű bővítését azzal indokolta Csom Gyula, hogy 4-5 ezer megawattnyi erőművi kapacitást pár éven belül le kell állítani. Ezek vagy elhasználódtak, vagy környezetszennyezők, pótlásukhoz szükséges a két új blokk - tette hozzá.

A bővítés ellen elhangzott még javaslatként az, hogy az épületek hőszigetelésével gáz takarítható meg, amellyel - átmenetileg - villanyáram termelhető. Közben tömegessé válik az alternatív energia használata. Már ma az a tendencia, hogy a harmadik generációs atomerőművek drágák, míg az alternatív eszközök ára folyamatosan csökken - hangsúlyozták a bővítést ellenző felszólalók.