Ország-világ

2012.12.28. 12:55

Az előzetes regisztráció alkotmányba iktatását megsemmisítette az Ab - reakciók

Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Formai hiányosságok miatt az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken megsemmisítette az alaptörvény egyes - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozó - átmeneti rendelkezéseit. A kifogásolt rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta a testület.

A Fidesz tudomásul vette a döntést, és azt javasolta, hogy a megsemmisített szabályokat februárban foglalják az alaptörvénybe. Az ellenzéki pártok és szervezetek üdvözölték az Ab döntését, és egyúttal demokratikus jogalkotásra szólították fel a kormánypártokat.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Ab vizsgálja meg az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Az Ab pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Kiemelték, hogy a testület az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.

Az Ab megjegyezte: ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható - írták.

Az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak nem semmisítette meg az Ab. A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.

Szabó Máté ombudsman üdvözölte a kezdeményezésére született pénteki alkotmánybírósági döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította: hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Ab-hoz.
Jakab András alkotmányjogász az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését az elmúlt két és fél év legfontosabb Ab-határozatának nevezte. Kifejtette: az Ab azt állapította meg, hogy az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. Arra mutatott rá, hogy az alaptörvény kifejezetten csak átmeneti jellegű rendelkezések megalkotására adott felhatalmazást.

Az Ab "nyitva hagyta" ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat "egyenként átemelnék" az alaptörvénybe - mondta az alkotmányjogász.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt közölte: a Fidesz tudomásul veszi és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, kész a formai hiba kijavítására. A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya annak, hogy a megsemmisített rendelkezéseket "egy egyszerű alkotmánymódosítással" beemeljék az alaptörvény szövegébe.

Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője szerint ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt hatalmával, visszaélt a választók bizalmával. Hozzátette: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amelyben kimondják, hogy az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem.

A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra, a választási regisztrációval kapcsolatban pedig fennmarad a szavazatvásárlás lehetősége is. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője közölte: a választási regisztráció alkotmányellenességét gyakorlatilag a Fidesz is elismerte, amikor épp ezért az alaptörvény részévé akarta tenni annak részleteit is.

Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. Schiffer András frakcióvezető és helyettese, Karácsony Gergely azt mondták: pártjuk tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról. Az LMP bízik abban, hogy az Ab napokon belül kimondja az előzetes regisztrációval kapcsolatos ítéletét, és a Fidesz "bármit trükközik", a jogszabály nem megy át az Ab szűrőjén.

A Demokratikus Koalíció szerint az Ab döntésével az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg. Varju László országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a taláros testületben, de szerinte fennáll a veszélye, hogy ez a többség megszűnik.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom arra szólította fel a kormányt, "próbálja meg a demokrata utat", semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat, és egyúttal mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak, különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.

Reakciók:

MSZP: a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság pénteki határozata is azt mutatja, hogy a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával.

Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatában megállapította: az Országgyűlés túllépett jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Az Ab ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Az MSZP parlamenti frakciója szerint ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt a hatalmával, visszaélt a választók bizalmával. Hozzátették: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amelyben kimondják: az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem.

Fidesz: a kormánypárt eleget tesz a határozatnak

A Fidesz tudomásul veszi és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, és kész a formai hiba kijavítására - közölte Rogán Antal frakcióvezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta, a kormánypárt azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Ab formai okból megsemmisített.

Az Ab pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Rogán Antal arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab csak formai kifogásokat fogalmazott meg, feladatot adott az Országgyűlésnek, a rendelkezések tartalmáról azonban "nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között".

"Mivel formai hiányosságokat talált csak az Alkotmánybíróság, tartalmiakat nem, így nyilvánvalóan nem tartalmi, hanem formai szempontokat mérlegelve fogjuk összeállítani az alkotmánymódosító javaslatot" - fejtette ki.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem elvi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket nem az új alkotmánnyal egy időben, hanem később, külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya, hogy a rendelkezéseket "egy egyszerű alkotmánymódosítással" beemeljék az alaptörvénybe, mivel az alkotmányozó céljait nem érinti az Ab-döntés.

Az EP-képviselő fontosnak nevezte az alkotmánybírósági határozatot, mondván, az pontot tesz annak az alkotmányjogi vitának a végére, amely az átmeneti rendelkezésekről szólt.

Ugyanakkor azt mondta, a parlamenti többség joggal gondolta úgy, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései az alkotmány részét képezik. Szerinte ez támasztja alá a jogszabály elnevezése is.

Amikor pedig kétség támadt ennek az értelmezésnek a helyességéről, az Országgyűlés az alkotmány módosításával deklarálta ezt - hangoztatta.

A sajtótájékoztatón Rogán Antal nem akarta megelőlegezni az Ab döntését a választási eljárási törvényről, mint mondta, megvárják a január elején várható ítéletet.

DK: az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott

A Demokratikus Koalíció szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg.

Varju László országgyűlési képviselő erről azt követően beszélt az MTI-nek, hogy az Ab pénteki határozatában megállapította: az Országgyűlés túllépett jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Az Ab ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.
A pártigazgató szerint az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a taláros testületben, de szerinte fennáll a veszélye, hogy ez a többség megszűnik.
Hozzátette: háromszor módosították eddig az alaptörvényt, átmeneti rendelkezéseket hozott a parlament, de most kiderült, hogy így sem tudja a Fidesz az elképzeléseit törvénybe foglalni.

LMP: az országnak megegyezéses alkotmányra van szüksége

Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésével "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. A párt tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról.

Schiffer András frakcióvezető és helyettese, Karácsony Gergely budapesti sajtótájékoztatójukon arra a határozatra reagáltak, amellyel a testület több, az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé iktatott jogszabályt is megsemmisített.

Schiffer András kijelentette: az Ab döntése után egyértelművé vált, hogy "ma Magyarországnak nincsen alkotmánya". Egy olyan irat sem a szó jogelméleti, sem pedig erkölcsi értelmében nem nevezhető alkotmánynak, amelybe egy ember a saját pillanatnyi hatalmi érdekeinek megfelelően tölt tartalmakat - tette hozzá magyarázatként.

Az LMP valamennyi politikai erőt, köztük a jelenlegi kormánykoalíciót is arra szólítja fel, hogy 2014-ben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy az országnak egy megegyezéses alkotmánya legyen - mondta a frakcióvezető.

Karácsony Gergely az előzetes választási regisztráció kapcsán megismételte korábbi kijelentéseiket, amelyek szerint a rendelkezés indokolatlanul korlátozza a választójogot. Hozzátette, hogy a regisztrációt nemcsak jogkorlátozónak, hanem alkotmányellenesnek is tartják, ráadásul több olyan nemzetközi egyezménnyel is ellentétes, amelyhez Magyarország korábban csatlakozott.

Az LMP bízik abban, hogy az Ab napokon belül kimondja az előzetes regisztrációval kapcsolatos ítéletét, és a Fidesz "bármit trükközik", a jogszabály nem megy át az Alkotmánybíróság szűrőjén - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Ombudsman: hatékonyan működik az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll rendszere

Szabó Máté ombudsman üdvözölte a kezdeményezésére született pénteki alkotmánybírósági döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította, hogy hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált az Ab pénteki határozatára, amelyben megállapította: az Országgyűlés túllépett jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Az Ab ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa üdvözölte az Ab határozatát, amely az ombudsman indítványának helyt adva formai hiányosságok miatt, azok tartalmi vizsgálata nélkül megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyes, általa kifogásolt elemeit.
Szabó Máté indítványa szerint a jogállamiság érvényesülése szempontjából problémás, hogy mivel az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének minősítették, így a benne foglalt rendelkezéseket nem szükséges tartalmi szempontból összevetni az alaptörvény garanciális szabályaival, elveivel.

Az ombudsman indítványában külön is hangsúlyozta, hogy súlyos veszélyeket rejtene magában, ha az átmeneti rendelkezések alapján meghozott törvények magával az alaptörvénnyel, annak alapjogi szabályaival kerülnének ellentmondásba - olvasható az ombudsmani közleményben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában